Az év legszomorúbb napja címet világszerte január harmadik hétfőjének tulajdonítják. A legdepresszívebb napnak tartott Blue Monday, azaz kék/szomorú hétfő azonban sokkal inkább egy PR-fogalom, semmint egy tudományosan megalapozott tény. Ennek ellenére is sokan nehezen élik meg az év első hónapját. Utánajártunk a teóriának és szakértőnk segítségével kigobozzuk, hogyan tudjuk a kék, vagy egyszerűen csak szürke hétköznapokat színesebbé varázsolni.
A Blue Monday eredete 2005-ig nyúlik vissza: egy brit pszichológus, Cliff Arnall tudományosnak nem igazán nevezhető formulája alapján január harmadik hétfőjére esik az év legszomorúbb napja.
Arnall képletében olyan tényezők szerepelnek, mint az időjárás, vagy az eltelt idő az újévi fogadalmak megszegésétől.
A Blue Monday elméletét felkapták az újságok és a fogalom hamar begyűrűzött más országokba is.
Az év legszomorúbb napja? Inkább az év marketingfogása
Utóbb azonban kiderült, hogy Arnall fogalma nem más, mint egy brit utazási iroda egy jól kitalált marketingfogása, a pszichológus pedig 2018-ban bocsánatot is kért a történtek miatt. Arnall egyébként utólag azzal magyarázta a teóriáját, hogy ő csak azt szerette volna, hogy az emberek motiváltabbak legyenek és ne a legsötétebb időszakként éljék meg az év első heteit.
És bár a Blue Monday nem más, mint egy instabil lábakon álló elméletbe csomagolt marketingfogás, mégis érdemes a jelenséggel foglalkoznunk. A fogalom ugyanis káros félreértéseket és nem megfelelő hozzáállást generálhat a depresszió kapcsán.
Hiszen hogyan lehetne egyetlen napot meghatározni az évben, amikor a depresszió fellépésének kockázata magasabb lenne, mint bármelyik másik napon?
Fotó: Dmitry Schemel, Unsplash
Nehezen indul a január? Ez állhat a háttérben
Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus jelölt szerint vannak olyan tényezők, ami miatt januárban rosszabbul érezheti magát az ember.
Ilyen például az ünnepek utáni felfokozott hangulat után visszacsöppenni a hétköznapokba, vagy hogy az időjárás miatt az élettér inkább a négy fal közé korlátozódik.
A január szerinte azért is lehet sokaknak nehezített terep, mert az év elején általában nincs olyan esemény, vagy dolog, amit várni lehet, a karácsonyt és szilvesztert megelőző izgatott várakozás után pedig nehéz az agyunkat átkalibrálni. A szakember szerint jelenleg a koronavírus-járvány is nehezítő tényező.
Öngondoskodással a szürkeség ellen
Szücs Renáta két praktikát is javasol a hétköznapokból és a szürkeségből való kitöréshez, amit nem csak „az év legszomorúbb napja“ alkalmából próbálhatsz ki.
Elsőként, érdemes tudatosan változtatni az évek során beépült rutinokon. Elég csak egy apró dolog, mint például másik útvonalon menni munkába, vagy a jól bevált reggelink megváltoztatása – akár lélekmelengető ételek kipróbálása – és garantáltan máshogy zajlik majd a nap.
A pszichológus szerint a második trükk egy minimális öngondoskodó rutin kialakítása. Ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy a reggeleidbe be kell zsúfolni egy hét lépéses arctisztító rutint. Inkább próbálj a napodba csempészni egy olyan apróságot, ami nem kíván nagyon nagy energiaszintet és reálisan megvalósítható.
Például szállj le egy megállóval előbb és sétálj be a munkahelyedre, vagy reggel a kávét a fotelbe kuckózva, nyugodtan idd meg.
A lényeg, hogy színt vigyél a szürkeségbe. Még több könnyen alkalmazható tippet olvashatsz Renáta Lélekfestő nevű Instagram oldalán.
Fotó: Emma Simpson, Unsplash
Ha a szomorú napok sokasodnak, nem múlnak
Fontos szem előtt tartani, hogy hosszú távon hogyan érezzük magunkat. Szücs Renáta szerint általánosan, hogy ha valaki hosszabb ideje örömtelenséget, motiválatlanságot tapasztal, érdemes szakemberhez fordulni. A lelki betegségek kialakulását különböző változások előre jelezhetik ezért érdemes odafigyelni:
- az alvás milyenségére (túl sok, vagy túl kevés sem jó, és fontos, hogy pihentető legyen)
- a testsúly jelentős változására (jelentős hízás, vagy fogyás)
- a szociális kapcsolatoktól való visszahúzódásra, elmagányosodásra
- változásra a tevékenységekben, például hobbik elhagyására.
Ha a környezetünkben észlelünk valakin hasonló változásokat, akkor fontos, hogy empatikusan és nyitottan forduljunk a szerettünk felé és bátorítsuk, hogy merjen segítséget kérni.
Főkép: Anthony Tran, Unsplash
