Az elsősegélynyújtás gyakorlata talán ijesztő lehet. Egy vészhelyzetben viszont nagyon hasznos, ha rendelkezünk alaptudással arról, szükség esetén mi a pontos teendő, illetve mik az első lépések, és arra is kerestük a választ, miért nem elég, ha csak mentőt hívunk. Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az esősegélynyújtás fontosságáról, alapjairól mesélt nekünk, miközben praktikus tippekkel látott el bennünket!
Hogyan alakult ki az elsősegélynyújtás, honnan származik ennek a gyakorlata?
Győrfi Pál: Az elsősegélynyújtás ösztöne tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. Ennek szép és pozitív területe, amikor a bajban lévő társán segít, vagy próbál meg segíteni valaki. A korszerű elsősegélynyújtásnak az a vezérelve, hogy vannak egyszerű fogások, amelyekkel csak segíteni lehet. Nagyon sok változás volt ebben az elmúlt 30 év során. Már nem a tiltásokra és a veszélyekre helyezzük a hangsúlyt, hanem inkább az ösztönzőkre és a bónuszokra, a várható sikerre és az eredményre.
Hol tanulhatjuk meg az elsősegélynyújtás alapjait?
Győrfi Pál: A Mentőszolgálat minden hónapban tart egy úgynevezett HŐSképzést. A HŐSképzés a megyeszékhelyi mentőállomásokon zajlik, például Budapesten a Markó utcában.Bárki eljöhet hozzánk, és ingyenesen kiképezzük az életmentés alapjaiból.
Ez azért fontos, mert a legsúlyosabb esetekben vagyunk leginkább ráutalva arra, hogy valaki elsősegélyt nyújtson addig, amíg a mentővel megérkezünk. Ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy mire kiérünk, sajnos már késő lesz, és nem tudunk segíteni.
Ennek okán, amikor laikusoknak, a lakosságnak próbáljuk az elsősegélynyújtás alapjait megtanítani, akkor a nagyon sürgős, életveszélyes állapotokra helyezzük a hangsúlyt. Néhány olyan fogást emeltünk ki, amelyek ismerete valóban élet-halál kérdése lehet.
Ezek isérdekelhetnek
Fotó: iStock
Több applikáció is foglalkozik a az életmentés hogyanjával, miben segítik ezek a mindennapokat?
Győrfi Pál: Igyekszünk a korszerű informatikai eszközöket, lehetőségeket is az életmentés, az elsősegélynyújtás szolgálatába állítani. Két olyan applikációnk is van, amelyik ebbe az irányba mutat. Az egyik a Szív City nevű applikáció. A Szív City egy olyan életmentő közösséget hozott létre, akik letöltötték a mobiljukra ezt az alkalmazást, és elérhetőek akkor, hogyha az 500 méteres sugarú körzetükön belül valaki újraélesztésre szorul. Kapnak egy riasztást a mobiltelefonjukra, egy GPS-jel odavezeti őket, ahol fekszik az ember, így el tudják kezdeni az újraélesztést.
Ez egy nagyon jól működő rendszer, szinte naponta vannak sikertörténeteink, és körülbelül ötvenezer ember tagja ennek az életmentő Szív City közösségnek. A másik applikációnk az Életmentő App nevet viseli. Az Életmentő App szintén ingyenes applikáció, a segélyhívást gyorsítja, könnyíti meg, de ugyanúgy vannak benne olyan részek, amik az újraélesztést is segítik, például defibrillátor adatbázist is tartalmaz.
Melyek a segítségnyújtás első lépései, hogyan kezdjünk neki a folyamatnak?
Győrfi Pál: A legsúlyosabb helyzet, és ezért a leginkább szükséges az elsősegélynyújtás, amikor valaki összeesik, és újra kell éleszteni. Van olyan eset, amikor ezt látjuk is, de olyan is akad, hogy már a földön fekve találunk valakit. Fontos, hogy gyorsan mérjük fel a helyzetet, hogy egyáltalán biztonságos-e számunkra az elsősegélynyújtás.
Nem az a cél, hogy az elsősegélynyújtó is veszélybe kerüljön, miközben megpróbál valakin segíteni.
Az általános tanács tehát, mielőtt bármit is csinálnánk, hogy vegyünk egy mély levegőt, és nézzünk körül. Vajon mi történt? Van-e további veszély? Ha biztonságos a helyszín, akkor menjünk oda a sérülthöz. Próbáljunk először valamiféle kapcsolatot teremteni vele, szólítsuk meg, rázzuk meg a vállát. Ha erre már van valami reakció, vagy talán meg is szólal az illető, akkor már nagyobb az esély arra, hogy kiderítsük, mi lehet a baj. Ha mozdulatlanul fekszik az áldozat, és nem válaszol, akkor eszméletlen állapotban van. Mielőtt még elkezdenénk tovább vizsgálni, szóljunk valakinek, aki a közelben van, hogy jöjjön oda segíteni, mert egy ilyen életmentő helyzetben egyszerűbb helyt állni, ha többen vagyunk. Ezután nézzük meg, hogy egyáltalán életben van-e az illető.
Ez hogyan állapítható meg?
Győrfi Pál: Ezt régen egy bonyolult vizsgálattal döntöttük el, ma ez sokkal egyszerűbb. A pulzustapintást elengedtük, a légzésvizsgálat az egyetlen, amit ilyenkor el kell végezni.
A beteg arca elé kell hajolni, egy picit hátraszegni a fejét, és körülbelül tíz másodpercig figyelni, hogy lélegzik-e, vagy látunk-e légzőmozgást.
A férfiaknak inkább a hasuk, nőknek inkább a mellkasuk szokott mozogni a légzéssel párhuzamosan. Közben a fülünket tegyük a sérült arca elé, így hallhatjuk is, hogy lélegzik-e, illetve az arcunkon is érezhetjük a kiáramló levegőt. Ha nincs légzés, akkor következik az újraélesztés.
Fotó: iStock
Mire kell figyelni az újraélesztés során?
Győrfi Pál: Ha eddig nem hívtunk mentőt, szóljunk valakinek, hogy hívja a 112 számot, mondja meg, hogy újraélesztést kezdünk, hogy elinduljon a segítség. Ekkor el kell kezdenünk azt a nagyon egyszerű mozdulatsort, aminek a legfontosabb eleme a mellkaskompresszió, vagyis, amikor ütemesen lenyomjuk, majd felengedjük a mellkast. A beteg kemény alapon, a hátán feküdjön. Ha ágyon fekszik, az sajnos nem jó, mert rugalmas a matrac, és nem lesz hatékony a mellkaskompresszió. Ilyenkor le kell húzni a földre.
Ha kemény alapon a hátán fekszik,akkor mellétérdelünk, a kezünket úgy helyezzük el, hogy a szegycsont alsó harmadára kerüljön a tenyerünk, illetve a kéztő része, az ujjainkat összekulcsoljuk, és utána egy körülbelül 4-5 centi mélyen óvatosan lenyomjuk, majd felengedjük a mellkasi részt percenként körülbelül százszor. Ez a mellkaskompresszió helyes technikája.
Ha valaki képzett elsősegélynyújtó, és elhúzódik az újraélesztés, akkor a mellkaskompressziók mellett levegőt is be kell fújni előbb-utóbb a beteg tüdejébe, mert elfogy az oxigén a szervezetből. Minden harmincadik mellkasnyomás után kétszer be kell fújni a levegőt, harminc nyomás, két befújás. Így kell folytatni az újraélesztést egészen addig, amíg vagy a mentő megérkezik, vagy pedig odahoz valaki egy defibrillátor készüléket.
Mi a tapasztalat, vészhelyzetben mennyire veszik igénybe segítségnyújtók a defibrillátort?
Győrfi Pál: A defibrillátor készülék az, amelyik igazából újra el tudja indítani a vérkeringést, és örvendetes, hogy most már nagyon sok helyen vannak bárki által használható készülékek. A megtalálásukban segíthet a defibrillátor térkép. Sajnos az a tapasztalat, hogy az emberek nem merik használni, mert azt gondolják, hogy ez olyan elektromos készülék, amit külön meg kell tanulni, és még a végén valami rosszat csinálhat vele.
Fontos elmondani, hogydefibrillátorral semmilyen rosszat nem lehet csinálni. Nem adja le az áramütést, csak akkor sokkol, hogyha valóban szükség van rá, különben hiába nyomkodjuk a gombot. Magyarul, hangosan beszél, és mondja, hogy mit kell csinálni.
Abszolút biztonságos a használata, gyerekek is tudják kezelni. A defibrillátor segítségével lehet a leginkább beindítani a szívműködést, úgyhogy addig kell végezni folyamatosan a mellkasnyomásokat, amíg a defibrillátort nem tudjuk használatba venni.
Az említetteken túl mik a legfontosabb ismeretek, amiket meg kellene tanulnunk?
Győrfi Pál: Jó lenne, ha mindenki tudná alkalmazni a mellkasnyomásokat és a defibrillátort. Jó volna, ha mindenki tudná, hogyha valaki félrenyel, akkor először erősen a hátára kell ütni, utána pedig a Heimlich-féle műfogást kell alkalmazni. Vagy ha nagyon erősen vérzik valakinek valamije, akkor lehetőleg le kell fektetni, a vérző testrészt magasba kell emelni, és a és a vérző sebre rá kell nyomni valamit, nyomást kell gyakorolni ott, ahol vérzik, hogy csillapítsuk vagy megállítsuk a vérzést addig, amíg a mentő megérkezik. Ha ezt mindenki megtanulja, akkor már sokkal előrébb leszünk.
Milyen esetekben hívjunk mentőt?
Győrfi Pál: Sok ember úgy gondolkodik, hogy a pusztán azzal, hogy felhívta a mentőket, ő letudta az elsősegélynyújtási kötelezettségét. Ami részben igaz, viszont önmagában kevés sajnos, mert lehet, hogy a telefonáláshoz nem gyűjtött elég információt a segítségnyújtó és feleslegesen hívott mentőt. Előfordul olyan, hogy egy kocsiból embernek néznek mondjuk egy szalmabábot, vagy egy jóidőben napozóról valaki azt hiszi, hogy összeesett.Tudom, hogy extrém helyzetek, de ezért mondjuk mindenkinek, hogy mielőtt a mentőket hívja, menjen oda és próbálja megnézni, hogy tényleg szükség van-e a mentő segítségre. Azért is fontos, hogy odamenjen, mert ha tényleg nagy baj van, akkor tud segíteni addig, amíg a mentő megérkezik.
Ha viszont nem áll meg, akkor elmegy ez az esély is. Mindenképpen jó megoldás az, hogyha odamegyünk. Nyilván nem minden helyzetben veszélytelen. Ha éppen késekkel verekszenek egy kocsma előtt, akkor senkinek sem fogjuk azt tanácsolni, hogy menjen oda a két késpenge közé elsősegélyt nyújtani, de hogyha biztonságosnak tűnik a helyszín, akkor próbáljuk meg.
Főkép: iStock
