A barátok fontos részei az életünknek. Támaszkodhatunk rájuk, közösen űzhetjük kedvenc hobbijainkat, tanácsot kérhetünk a bajban, és nagyokat nevethetünk együtt. Felnőttként mégis nehezebb ilyen kapcsolatokat kialakítani. Lehet, hogy hemzsegünk a gyerekkori barátokban, de a barátkozás felnőttkorban sokkal nehezebbnek tűnik. Mi ennek az oka? Mit tegyünk, ha mégis barátkoznánk? Kéri Csabával, a HaverVagy közösség alapítójával beszélgettünk!
Mától barátok vagyunk!
A barátkozás gyerekkorban ezzel a mondattal pecsételődött meg. Lecsúsztunk egyszer-kétszer a csúszdán, gyűjtöttünk pár gilisztát vagy cserebogarat a színes műanyag vödrökbe, esetleg ugyanazokat a könyveket szerettük gyerekként vagy éppen ugyanarra a hangszerre jártunk a zeneiskolába, és már volt is egy új barátunk. Az ilyesfajta barátságok aztán velünk együtt nőttek fel, egyeseket elveszítettünk, másokkal újak alakultak. Ahogy viszont idősödik az ember, egyre nehezebbé válik a barátkozás. Nem feltétlenül lehet konkrét időponttal meghatározni, mikor áll le ez a könnyedség, de a kutatások szerint a húszas éveink második felében elkezd csökkenni a barátaink száma.
Fotó: Unsplash
Pedig barátokra szükségünk van, mert egy barátság intimitása jót tesz a psziché és a test egészségének is. Hosszabb ideig élhetünk, ha barátkozunk, nagyobb lehet tőle az önbizalmunk, alacsonyabb a vérnyomásunk.
Viszont bármikor kerülhetünk olyan élethelyzetbe, hogy új városba költözünk, munkahelyet váltunk vagy szimplán eltávolodunk a barátainktól. Ilyenkor könnyen elmagányosodhatunk, ami nagyon komoly probléma: kutatások bizonyítják, hogy a magányosság növelheti többek között a szívbetegségek, elhízás, Alzheimer-kór és a depresszió kialakulásának kockázatát.
Ezer dolga van, úgysem ér rám!
Előfordul, hogy a saját, sok esetben téves feltételezéseink döntenek dugába egy barátságot. Meggyőzhetjük magunkat arról, hogy a másiknak sok dolga van, nem is kíváncsi ránk, vagy csak egyszerűen sért minket, hogy nem ők keresnek. Sokszor hektikusan kezeljük a naptárunkat, és előfordulhat, hogy annyi idő telt a legutolsó találkozás óta, hogy azt érezzük, már kínos lenne felkeresni a másikat. Vagy egyszerűen csak magától értetődőnek vesszük a barátságainkat és nem fektetünk aktívan energiát a fenntartásukba. Pedig a barátság is ugyanannyi munkát igényel, mint egy párkapcsolat. Fontos, hogy időt találjunk egymásra, esetleg a közös hobbinkra, amit aztán újra együtt csinálhatunk. Ez segíthet a másikhoz visszatalálni akkor is, ha elsodródtunk egymás mellől. E tekintetben érdemes lenne a hollandok szokásait magunkévá tennünk, náluk ilyesmi aligha fordulhat elő.
Ezek isérdekelhetnek
Fotó: Unsplash
Ezek a nehézségek sok embert érintenek, nem vagyunk egyedül az ilyen jellegű problémáinkkal. Kéri Csaba, a HaverVagy közösség egyik alapítója is hasonlóan látja a dolgot.
„Én azt tapasztalom, hogy 30 körül, illetve egyetem után van egy törésvonal. Ha valakinek gyerekei lesznek, akkor teljesen átalakul az életritmusa, a szokásai és a baráti társasága.
Megváltozik az életünk, megváltozik, hogy mivel tudunk kapcsolódni egymáshoz. A régi barátok, ha nem egyszerre alapítanak családot, akkor eltávolodhatnak egymástól. Akik szülőkké válnak, nekik óvodából, iskolából lesznek új barátaik, ez természetes. De ha valakinek elmennek külföldre a barátai, vagy családot alapítanak, akkor ő hol tud barátkozni?
Nem mehetsz el egy kávézóba, hogy odaülj egy baráti társasághoz csak úgy. Régen ez egyszerűen ment, iskolából, munkahelyről könnyen kialakultak barátságok, de 30 körül már munkahelyről sem annyira egyértelmű. Amikor az embernek nincs családja, vagy párkapcsolata, az egy másfajta életforma, általában ilyenkor mindenki többet jár emberek közé különböző programokra. A HaverVagy az a 30 körüli társaság, akiknek a nagy része nem családos. Mi egy nyitott közeget teremtünk meg, ahol az emberek érdeklődnek egymás iránt. Hogy aztán később ebből mi lesz, az rájuk van bízva.”
Fotó: Pexels
Barátkozás felnőttkorban – lehetséges?
A HaverVagy 14 éve működik közösségként, ami jól mutatja, hogy bizony lehetséges a barátkozás felnőttkorban is. Pedig eleinte nem is konkrétan a barátkozás elősegítése volt a cél, szimplán egy kellemes közeg fenntartása.
„Igazából a Sziget Fesztivál inspirált, ahova kijártunk. Egyszerű logika volt: ha te is szigetes vagy, én is szigetes vagyok, akkor mindannyian jófejek vagyunk. Mégis, valamiért olyan nehéz volt év közben találkozni, és ebből alakult ki a HaverVagy.”
„A cél nem az volt, hogy akinek nincsen barátja, az találjon, hanem hogy a Sziget szellemiségét a hétköznapokba is be tudjuk hozni. Hogy összegyűjtsük a nyitott, barátkozós embereket, legyen egy közeg, ahol az emberek kedvesek és jófejek egymással. Hogy aztán később ebből bármi lehessen, barátságok, baráti társaságok, szerelmek, kalandok akár. Büszke vagyok rá, hogy a HaverVagy-ból rengeteg baráti társaság nőtt ki. Én sem gondoltam volna, nem is volt szándékom eleinte, de végül nekem is rengeteg barátom lett ezáltal. Ez jobban is működik, mint a párkereső része: sokan hiszik, hogy ez erről szól, pedig nem.”
Barátkozni a személyiségjegyeink miatt is nehéz lehet. Introvertáltként egy fergeteges buli inkább nyomasztóan hat, mint felszabadítóan, míg egy extrovertáltnak a csendesebb programok tűnhetnek unalmasnak. A HaverVagy többféle lehetőséget kínál, például piknik, városnéző túra, társasjáték est, a táncos est és kirándulás is szerepel a felhozatalban.
Fotó: Pexels
„Ez nem volt tudatos, egyszerűen mindenből programot csináltunk, amit jó emberek között csinálni. Kirándulni is jó egyedül, megvan a hangulata, de az is egy nagyon izgalmas élmény, ha olyan társasággal mész, akiket nem ismersz, de ott megismerhetsz.
Szoktunk hívni érdekes embereket előadást tartani, például hívtuk már meg Almási Kittit, Sebestyén Balázst, Friderikusz Sándort, Puzsér Róbertet, Böjte Csabát. Az ilyen előadások alatt nincs annyira haverkodás, de van egy kedvesebb hangulat, és a meghívottjaink is jobban elengedik magukat.
Az igaz, hogy egy táncos bulira teljesen más minőségű társaság jön, mint például egy társasjáték estre. Vannak, akik csak az egyikre vagy csak a másikra jönnek, nagyon színes a közösség.”
Városokon átívelő kezdeményezés
Az ismerkedés szempontjából az sem mindegy, hogy hol élünk. A HaverVagy alapvetően egy budapesti kezdeményezés, ami az évek alatt szépen kinőtte magát, és mára a vidéki városokra is átterjeszkedett.
„Vidéken még többen mondják, hogy nincs ismerkedési lehetőség. Talán még inkább szerepet játszik a családalapítás, a költözés akár Budapestre, akár külföldre. Hiába van rengeteg program, olyan, ahol konkrétan embereket ismerhetsz meg, nagyon kevés.”
„Viszont érdekes tapasztalat, hogy vidéken lényegesen nyitottabbak, nyugodtabbak és kedvesebbek az emberek. Még azoknál is, akik párt keresnek, nem érződik az a feszült erőlködés, hogy őt csak ez érdekli ezekből az eseményekből. Nagyon aranyos emberek vannak vidéken, kicsit fiatalabb a közeg, akik teljesen alkalmasak lennének közösségi élményekre. Mindig jó élmény visszatérni hozzájuk.”
A barátkozás felnőttkorban sem lehetetlen, csak kicsit bonyolultabb, de nem szabad feladni, mert az új barátok szerzése nagyon jó hatással lehet az életünkre!
„Sokkal jobb buli az élet, ha az ember nyílt és kipróbál dolgokat, mintha előre ítélkezik programokról és emberekről. Ha valaki nyitott és érdeklődik a másik iránt, úgy barátokat is könnyebb szerezni.”
Főkép: Shutterstock
