A világ legélhetőbb városa. A schönbrunni kastély, a keringők, a Sacher-torta és a Habsburgok hazája. Kétórányira Budapesttől a világ egyik legdinamikusabb, legszínesebb városában egyszerre találhatjuk meg a múltat, a jelent és a jövőt. Legyen szó egynapos kirándulásról vagy akár hosszabb városlátogatásról, egy bécsi utazás mindig jó választás. Fedezzük fel együtt a világ egyik legzöldebb városát!
Írta: Belayane Najoua
Ha Bécs szóba kerül, óhatatlanul is a virágzó Habsburg birodalom és a városhoz tartozó klisék jutnak eszünkbe, mint a schönbrunni kastély, a lipicai lovak, a bécsi kapu, a keringők és a gyönyörű Sissi királyné. Ma azonban ezt az idilli festményt jó pár ecsetvonással ki kell egészítenünk, hogy egy 21. századi, dinamikus, öntudatos és életkedvvel teli Bécset lássunk magunk előtt.
Fotó: Belayane Najoua
Történelmi kitekintés
Bécsnek mindig is nagy jelentősége volt politikailag, kereskedelmileg és hadászatilag is. Ez a két jelentős kereskedelmi útvonalnak (Borostyán és Pannonia-limes) és a Dunának köszönhető. Mielőtt a Habsburg birodalomhoz tartozott volna, magyar és német befolyás alatt is állt. Kulturális szempontból a 16. század után nőtt meg a jelentősége, amikor a Habsburg dinasztia a lakhelyéül választotta. Ettől a ponttól kezdve Bécs megállíthatatlanul nagyvárossá kezdett fejlődni.
Ezek isérdekelhetnek
A város ezek után számos konferenciának, békeszerződésnek és kongresszusnak adott helyet. A négy századig tartó boldog élet után azonban a két világháború alatt komorságba és szürkeségbe süllyedt. A letargia a vasfüggöny 1989-es leomlása után változott meg. Az egykori császárváros már nem a nyugati világ keleti részén foglalt helyet, hanem előnyt kovácsolva helyzetéből egy kulturális, politikai és gazdasági csomópont lett kelet és nyugat között.
Azóta a város nemcsak a turisták kedvelt célpontja (Európa 11. leglátogatottabb városa), de a kontinens egyik legfejlettebb államának gazdasági motorja is. 1965 óta ENSZ székhely, 1995 óta pedig az Unió tagja. 2010-ben a világ legélhetőbb városa lett a Mercer ranglistáján.
Habár az egykori császárváros napról napra modernizálódik, szépül, és örök változásban van, a múlt emlékei minden homlokzatról visszaköszönnek ránk, lehetővé téve, hogy a város múltját, jelenét és jövőjét is felfedezzük egy bécsi utazás alkalmával. Akár egyetlen nap alatt.
Fotó: Belayane Najoua
Egy séta Bécsben a múzeumok ölelésében
Mivel a vonat az egyik legpraktikusabb és legpénztárcabarátabb lehetőség arra, hogy elérjük a bécsi utazás célpontját, így kis sétánkat is a vasútállomásnál kezdjük. Budapestről indulnak vonatok Kelenföldről és a Keleti pályaudvarról is. Miután leszálltunk a vonatról, egy rövid séta után el is érünk a Belvedere múzeumot körülölelő kerthez és az óriási, fekete, kovácsoltvas kapuhoz. Érdemes bemenni a múzeumba, mivel olyan festők műveit tekinthetjük meg, mint Klimt, Monet, Munch és Picasso. A múzeum eredetileg nyári kastélyként csupán reprezentációs célokat szolgált, annak ellenére, hogy a Felső Belvedere magaslatára épülve kiváló katonai bázis lehetett volna.
Miután kinézelődtük magunkat a múzeumba, a kertet is érdemes körbejárni. A centiméterre pontosan levágott bokrok, a kis lugasok padokkal, a szökőkutak és az elénk terülő látvány nem mindennapi élménnyel ajándékoznak meg.
Ezek után elindulhatunk a fő úton (Prinz Eugen-Straße) lefelé, ami elvezet a híres barokk székesegyházig, a Károly-templomig. A hatalmas, patinazöld kupolájú templomot VI. Károly építette azzal a céllal, hogy megvédje a népet az 1713-as pestisjárványtól. A templom előtti téren kávézók, utcazenészek és hamisítatlan bécsi hangulat vár.
A Károly-templomtól nem messze található az Albertina Modern, Bécs leglátogatottabb modern múzeuma. Az aktuális kiállításban Andy Warhol amerikai reklámrajzoló alkotásait láthatjuk, aki a pop-art irányzat egyik legismertebb képviselője volt.
A kiállítás igazi színsokként hat és sok olyan témát dolgoz fel, amik a mai napig aktuálisak. Kicsit polgárpukkasztó, kicsit szókimondó, éppen ezért a kiállítás végén szinte biztos, hogy nagyon határozott véleménnyel fogunk kilépni a múzeumból.
Legyen az pozitív vagy akár negatív.
Ha innen célba vesszük a városközpontot és átkelünk a többsávos Friedrichstraßen, akkor magunk előtt találjuk a Staatsopert, azaz a Bécsi Állami Operaházat. Az operától feljebb sétálva elérünk az egykori császári palotához, a Hofburghoz. Ez a 19 udvarból álló épületegyüttes ad otthont többek között a Sissi-múzeumnak, az Osztrák Nemzeti Könyvtárnak, a Spanyol Lovasiskolának és a Néprajzi Múzeumnak.
Innen a Duna felé sétálva elérünk az Albertina-hoz, ami a világ egyik legjelentősebb grafikai gyűjteményét tudhatja magáénak.
Fotó: Belayane Najoua
Olyan művészek alkotásait nézhetjük meg a két emeletes múzeumban, mint Picasso, Monet, a magyar származású Albrecht Dürer, Miró és Munch.
A bécsi múzeumsokk után már csak egy állomás van hátra a kis sétánkból. Egy olyan látványosság, ami az elmúlt években kezdett felkapott lenni, mivel igazi “instahellyé” avanzsálta magát.
A Hundertwasserhaus egy önkormányzati lakóház, ami Friedensreich Hundertwasser festőművész alkotása. A művész újragondolva az derékszögű tervezést, görbe falakat, padlókat és tarka homlokzatot álmodott meg.
Az építményt akár a muránói színes házakhoz is lehetne hasonlítani, csak egy kicsit komorabb formában.
Az emlékezetes bécsi utazás titkai: három tipp a kikapcsolódáshoz
Práter vidámpark: Habár Budapesten már egy ideje nincsen vidámpark, szerencsére a két órányira levő Bécsben a Práter vidámpark nagyon sok élményt nyújthat a kisebbeknek és a nagyobbaknak egyaránt. A vidámpark nem belépőjegyes alapon működik, hanem minden attrakcióra külön kell a jegyet megvenni. Ez személy szerint nekem azért tetszett, mert így ha csak pár dolgot szeretnénk kipróbálni, nem kell azegész napos belépőjegyet megvenni.
Ráadásul így a parkba ingyenes a belépés, ezért ha nem is szeretnénk felülni semmire, akkor akár csupán a hangulatért is megéri bekukkantani a parkba.
Biciklizés: Bécs a világ egy legélhetőbb városává nőtte ki magát, ami nemcsak a pénzügyi vonalon jelenik meg, hanem a fenntarthatóságban is.
Éppen ezért a bicikliutak nagyon jól ki vannak építve és az itthoni MOL Bubihoz hasonlóan van közösségi bicikli, aminek a használata csupán 60 cent félóránként.
Duna-csatorna:
A Práter vidámparktól nem messze található a Duna-csatorna, ami bár nem tartozik a legismertebb bécsi látványosságok közé, érdemes az estét rászánni, mert a csatorna melletti sétányok telis-tele vannak hangulatos kis bárokkal és kivilágított hajókkal.
Ha pedig naplementekor megyünk, akkor egy, a város mögött apránként kirajzolódó impresszionista festménynek lehetünk tanúi, ahogy a császárváros a narancssárga árnyalatait magába szívva szépen lassan nyugovóra tér.
Bécs nemcsak a múltban volt hihetetlenül sokszínű, kifinomult császárváros, hanem az idő előrehaladtával olyan ütemben alkalmazkodott a megváltozott világhoz, ahogyan kevés másik városnak sikerült a történelem során. A város szellemi és alkotóereje változatlanul élő és dinamikus. Ezernyi lehetőséget kínál a turistáknak az operától és a zenei eseményektől kezdve, a művészeti múzeumokon keresztül az éjszakai bárokig. Ha pedig utunk végén betérünk egy kávéházba, ne felejtsük el a szállóigévé mondást, miszerint: “Rendes vendég maga rakja fel a székét az asztalra távozáskor.” – azaz egy jó vendég zárásig marad.
Főkép: Shutterstock
