Metaverzum: egy tech-fogalom, amiről sokan először pár hónapja hallottak. Vajon van valami köze, a Metaként futó Facebookhoz? Ez csak egy újabb videójáték? Miért fizetnek dollár milliókat óriáscégek a Metaverzum virtuális tereiért? Összeszedtünk mindent, amit a metaverzumról tudni érdemes.
Kezdjük az elején: mégis mi az a metaverzum?
Ha konkrétumokra számít a kedves olvasó, el kell, hogy szomorítsam, hiszen jelenleg képtelenség egy pontos definíciót adni ennek a kifejezésnek. Az biztos, hogy óriás techcégek, mint a Microsoft és a Meta (korábban Facebook) dollármilliárdokat fektetnek be a saját metaverzum elképzeléseikbe, de az NFT-kre épülő videójátékokban sem idegen fogalom a metaverzum.
A kifejezés ráadásul évtizedes gyökerekkel rendelkezik: először egy Snow Crash című cyberpunk regényben jelent meg 1992-ben.
A regénybeli metaverzum definíciója szerint három fontos eleme van a metaverzumnak: a VR (virtuális valóság), melyben avatarok élnek, és ami saját, működő gazdasággal rendelkezik. Ezek a tulajdonságok azonban nem feltétlen esszenciálisak a metaverzum ötletéhez. Egyes elméletek és értelmezések szerint a metaverzum ezen felül a digitális és fizikai teret is összeköti és gazdasága kapcsolatban áll a valósággal.
Zavarosnak tűnik? Nem csoda, hiszen jelenleg tényleg nagyon nehéz definiálni mit értünk metaverzum alatt.
Ezek isérdekelhetnek
A legtágabb értelemben a metaverzum egy grafikailag gazdag, bizonyos fokig élethű virtuális tér, ahol az emberek dolgozhatnak, játszhatnak, vásárolhatnak, szocializálódhatnak – egyszóval mindazt megtehetik, amit a való életben.
Szóval a metaverzum nem is újkeletű dolog?
Nem, és nemcsak azért, mert harminc éve egy cyberpunk regényben említésre került. A 2000-es években megjelent Second Life, vagy a World of Warcraft már egészen hasonló ahhoz, ami a metaverzum lehet. A felhasználók avatar alakot öltve együtt lóghatnak egy virtuális térben.
A Second Life-ban a felhasználó a virtuális térben dolgozhatott, bulizni járhatott. A kereskedés egy virtuális pénznemmel abszolút lehetséges volt, mi több a virtuális pénznemet valódi pénzre lehetett ätváltani. Egyesek szerint a Second Life tankönyvi példája annak, mi is az a metaverzum.
Fotó: Shutterstock
Miért pont most lett felkapott a metaverzum?
Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a metaverzum nemcsak a techcégeket, hanem befektetőket, sztárokat és teljesen hétköznapi embereket is egyre inkább érdekel.
A 90-es években még csak gyerekcipőben járó VR-technológia ma már valóságos, és egyre szélesebb körben elérhetőek a VR-headsetek is. A kriptovaluták és az NFT megjelenése és elképesztő népszerűsége is arra utal, hogy a virtuális tárgyak birtoklása nem egy földtől elrugaszkodott ötlet.
Ennek ékes példája, hogy a metaverzum egyik virtuális területe nemrég több millió dollárért kelt el. A koronavírus-járvány is szerepet játszik a metaverzum feltörekvő népszerűségében, hiszen alapjaiban forgatta fel az egész világ életét. Ahogyan a munka és a szocializáció egyenlővé vált a hosszas Zoom-meetingekkel és online játékokkal, úgy egyre inkább megnőtt az igény egy, az otthon biztonságából elérhető, de sokkal izgalmasabb felülethez.
Mark Zuckerberg nagy bejelentése 2021 végén és a Facebook újra brandingelése pedig csak olaj volt a tűzre: a Facebook ma már Meta néven fut. Azóta a metaverzum kifejezés pedig egyre szélesebb körben jelenik meg – az üzleti világban legalább is biztos. Még eltarthat egy darabig, amíg a kormányzat és a politika felzárkózik, mivel jelenleg is még arra összpontosít, hogyan lehet korlátozni a nagy techcégeket, vagy éppen a social media világát.
Ugyan 2022 egyik legérdekesebb és felkapottabb témájává vált, van még csiszolni min rajta. Főleg akkor, ha tényleg ez lehet az internet következő evolúciós lépése, ahogyan azt a Zuckerberg és a Microsoft vezérigazgatója, Matthew Ball képzeli. Az egyik legnagyobb problémája az átjárhatóság kérdése. Az ötlet alapja az lenne, hogy a felhasználó az avatarát és a virtuális tulajdonát egyik applikációból, játékból, vagy virtuális világból a másikba tudja vinni. A kivitelezése ennek egyelőre számos akadályba ütközik, technikai, jogi és marketing oldalról is.
Ezen felül az embereket is meg kell győzni, hogy a metaverzum egy olyan hely, ahol szívesen töltenek időt és szívesen költik a pénzüket is.
A Snow Crash és a hasonló cyberpunk regények egyik közös vonása, hogy a metaverzumhoz hasonló virtuális valóságok kilépési lehetőséget jelentenek a disztópikus valóságból, amiben az emberek élnek. De talán – reményeink szerint – még nem tartunk ott, hogy mindannyian menekülőutat keressünk a valóságból.
Főkép: Shutterstock
