Hogyan alakult ki a mesterséges intelligencia? Milyen pozíciókat és tevékenységeket válthat ki a jövőben? Mi a legjobb és legrosszabb forgatókönyv vele kapcsolatban? Mit tanuljunk, hogy ne féljünk tőle? A harmadik RI-tup alkalmából Szirtes Gábor, a WeSpeakAI Zrt. CTO-ja és Belayane Najoua, újságíró vesézte ki a témát.
Mikor beszélhetünk mesterséges intelligenciáról?
„Az intelligencia már nagyon régóta foglalkoztatja az embereket nemcsak a természettudományokban, hanem a mindennapi életben is. Csakhogy a természetes intelligenciát nem tudjuk definiálni – csupán arra az érzésre alapozhatunk, hogy a hozzánk hasonló lényeket tartjuk intelligensnek. Például a majmot, ami az emberhez hasonlóan mozog, gondolkodik és létezik intelligensnek tartjuk. Ugyanakkor a gyűrűsférget, ami egyáltalán nem hasonlít hozzánk nem tartjuk intelligensnek, pedig ő a saját maga rendszerében rendkívül intelligensen működik. És hogy mi a helyzet a mesterséges intelligenciával?”
„Valójában mi sem a nálunk alacsonyabb intelligenciával, sem a nálunk magasabb intelligenciával rendelkező rendszereket nem tudjuk felismerni, ezért arról nem beszélhetünk, hogy mi is az a mesterséges intelligencia. Csupán arról, hogy mi mit nevezünk annak.”
Miért lett a mesterséges intelligencia hirtelen a közbeszéd egyik forró témája?
„A mesterséges intelligencia világában az elmúlt pár hónapban egy robbanásszerű változás következett be. Ez annak köszönhető, hogy a gépi tanulás világában megjelentek az úgynevezett generatív modellek, aminek az egyik hozadéka a ChatGPT, amivel már szinte mindenki találkozott. Aki pedig a képi világgal foglalkozik többet, az a generatív képalkotási modelleket fedezhette fel.
A nagy áttörést az jelentette, hogy a mostani rendszerek a mindennapi életben is megfogható és hasznosítható eredményeket tudnak létrehozni. Gondolok itt például egy marketing e-mailre, amit eddig 20 perc volt megírni, most pedig 3 másodperc alatt kapunk egy jó vázat, ha a megfelelő utasításokat adjuk az AI-nak.
Ami számomra is nagyon meglepő, az mesterséges intelligencia exponenciális terjedése, hiszen lassan nem lesz olyan üzleti vagy akár hétköznapi terület, amit nem fog átitatni és befolyásolni.”
Szerinted mik a legnagyobb lehetőségek az AI terén (legjobb forgatókönyv) és mik lehetnek a legnagyobb problémák (legrosszabb forgatókönyv)?
„Ezt nagyon nehéz megmondani, hiszen hasonlóan a klímaválságról folytatott beszélgetésekhez, ehhez sincsenek jelenleg jó analógiáink.”
„Egyszerűen nem vagyunk jók abban, hogy olyan világokat képzeljünk el, amire eddig soha nem láttunk példát. Én csak azt remélem, hogy időben tudjuk korlátozni a mesterséges intelligencia hatását az életünkre és realizálni tudjuk a határait. Nagyon fontos, hogy jó metrikákat állítsunk fel és jó elvárásokat támasszunk felé.”
Az egyik legambivalensebb terület az AI területén az orvoslás. Ha a pozitív oldalát nézzük, akkor gondoljunk egy hagyományos háziorvosra, aki egy nap átlagosan 10 esetet vizsgál meg, ami éves szinten nagyjából 3000 esetet jelent, a teljes karrierje alatt pedig 90.000 ezer esetet. Ezzel szemben a gépi modellekbe több milliárd diagnózis bevihető, amik alapján azonosítani tudja a páciens tüneteit és betegségét. Kinek hinnénk jobban? Az orvosnak, aki 90.000 esetet látott, vagy az AI-nak, ami több milliárd esetre alapozza a diagnózist? Ha a negatív oldalára gondolunk, akkor pedig érdemes megemlíteni a pacemakerek legújabb generációját, amiket mélyagyi stimulátoroknak nevezünk és az agyba ültetik be őket. Ezek a pacemakerek már arra is képesek, hogy nagyon gyorsan érzékeljék a megváltozott tüneteket és elküldjék egy befogadóegységnek, ahol az orvos is láthatja, hogy éppen hogy van az akár több ezer kilométerre levő beteg. Annak ellenére, hogy a fejlesztés jó célt szolgált, egyre több olyan eset történik, hogy hackerek feltörik az agyi pacemakereket, így bármilyen távolságból tudják irányítani azt, sőt, le is tudják állítani az adott ember szívét.
Szerinted milyen pozíciókat segíthet majd a legjobban a mesterséges intelligencia és mely szakma képviselőnek kell a legjobban „félnie”?
„Itt először érdemes azt átgondolni, hogy mi is számít kreatív és értelmiségi munkának.
A társadalmunkban a legtöbb ember jelenleg digitális favágó – ülünk a laptopunk előtt és mindennap ugyanazt a repetitív munkát csináljuk. Az AI megjelenésével pedig az a kérdés, hogy a munkánk melyik része nem annyira favágás, hogy hol tudunk megőrizni valamit a kreatív énünkből?
Én személy szerint azt látom, hogy ez a kör egyre jobban beszűkül, de ha meg tudjuk őrizni a szakmánk kreatív oldalát, akkor a mesterséges intelligencia térnyerését nem ellenségként, hanem segítségként tudjuk felfogni. A másik fontos szempont az empátia. Továbbra is azt gondolom, hogy azokat a szakmákat, amik az empátiára épülnek, nem fogja tudni kiváltani az AI.”
Mit tanuljon az, aki nem szeretne attól félni, hogy az AI kiváltja a képességeit?
„Ahányféleképpen gondolkozunk, annyiféleképpen állhatunk a mesterséges intelligenciához is. Van, aki teljesen tartózkodik a mesterséges intelligencia használatától és van, aki abban találja meg a boldogságát, hogy elmerül benne.”
„Én azt javaslom, hogy higgyünk a természetes intelligenciánkban, ugyanakkor legyünk nyitottak a gépi tanulásra is. Ha kell, akkor próbáljuk meg az attitűdünket ehhez igazítani, mert ha úgy fogjuk fel, mint egy lehetőséget a fejlődésre, akkor talán nem lesz olyan ijesztő ez az egész.”
Főkép: Pexels