A nőgyógyászati témákat és kifejezetten a szexualitást még mindig rengeteg tabu övezi. Dr. Farkas Eszter szülész- nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk arról, mik jelentenek még ma is tabut a nőgyógyászatban és hogy tudunk a gyerekeinkkel megfelelő módon beszélgetni a szexuális felvilágosítás témájáról.
A te értelmezésedben, illetve a nőgyógyászatban mi az, ami még 2023-ban is tabunak számít? Miről nem szeretünk beszélni, miről nem merünk kérdezni?
Dr. Farkas Eszter:
„Az utóbbi időben szerencsére sok a pozitív változás a tabuk körül. Egyre több az edukációs anyag, és egyre nagyobb az igény is arra, hogy nyíltan beszéljünk a menstruációról, a szexualitásról, a test élettani változásairól. Tapasztalatom szerint a fiatalabb korosztályoknál egyre elfogadottabbnak, sőt, trendinek számít, ha valaki tud és mer is ezekről a dolgokról beszélni. Azt viszont még nem mondhatjuk el, hogy az a társadalom egészére igaz lenne.”
„A menstruáció kifejezéstől már szerencsére egyre kevesebben idegenkednek, a nemi szervek megnevezésétől viszont még mindig nagyon sokan – akár rendelés keretein belül is.”
Örülök, hogy azt mondod, látni előremozdulást. Sajnos valószínűleg egy hosszadalmas folyamatról van szó…
Dr. Farkas Eszter:
„Igen, ez igaz, de egyértelműen van rá törekvés, és az, hogy megjelennek könyvek, cikkek a témában, fontos, előremutató változást jelez. Ahogy az is, hogy akár a szexuális felvilágosítás, akár a menstruáció médiában való megjelenése sem csak a helyzetkomikumra korlátozódik már. Ez nem csak a fiatalabb generációknak jelenthet támogatást, hanem az idősebbeknek is.”
„Nagyon sok anyuka keresi a választ például arra a kérdésre, hogy hogyan beszéljen a kislányával a menstruációról, és szerencsére már nem az az elsődleges megközelítés, hogy “erről a témáról nem beszélünk”.
Mit gondolsz, a különböző korosztályoknál miképp kellene különbséget tenni a szexualitással, nemiséggel kapcsolatos beszélgetésekben?
Dr. Farkas Eszter:
„Azt gondolom, hogy az egészen kicsiknél nagyon fontos, hogy érezhessék, nem ütköznek falakba, bármilyen téma is érdekli őket: kérdezhessenek, és kapjanak is választ. Persze érthető, ha néha zavarba jövünk a gyerek kérdésétől. Ilyenkor jó visszakérdezni, hogy ő mit gondol, és hogy pontosan mire kíváncsi.”
„Érdemes felmérni, hogy milyen „előképzettsége“ van a gyereknek az adott témáról, hiszen sokszor egészen más van a fejükben, mint amire mi gondolunk, és sokszor egészen másra is kíváncsiak. Ráadásul időt is nyerünk a visszakérdezéssel, és mi is jobban át tudjuk gondolni a válaszunkat.”
Mi a helyzet akkor, amikor egy gyerek közösségbe kerül? Ott már sajnos aligha tudja őt mindentől megvédeni a szülő.
Dr. Farkas Eszter:
„A közösségbe való bekerülés nagy kihívás, mert óvodában, alsóban még nagyon kicsi a gyerek. Emiatt sok szülő úgy érzi, hogy még nem akar vele ilyen dolgokról, kifejezetten a szexuális felvilágosítás témájáról beszélni, úgy gondolja, hogy neki ez még túl sok lenne.
A másik oldalon viszont egyre több az olyan visszajelzés a pedagógusoktól, hogy akár már alsós korban is pornót néznek a gyerekek. Azt hiszem emiatt is fontos, hogy minél több eszközt adjunk a szülők kezébe, és bátorítsuk őket arra, hogy nyíltan beszéljenek a gyerekeikkel a szexualitásról is.
Fotó: Unsplash
Egyébként nagyon érdekes és kettős számomra a szexualitással kapcsolatos kommunikáció a kultúránkban. Egyrészt tele vagyunk a szexualitástól túlfűtött reklámokkal, filmekkel: néha az az érzésem, hogy minden erről szól. Ha viszont őszintén kellene beszélni egy-egy témáról, abba sokszor belepirulunk.”
Melyek a leggyakoribb hibák, amiket a szülők a szexuális felvilágosítás témakörben elkövetnek? Mire lenne érdemes odafigyelni?
Dr. Farkas Eszter:
„A kommunikáció hiánya az egyik probléma, amivel sokan küzdenek. Legalább ilyen fontos téma a szülők viszonya a saját szexualitásukkal. Amíg ez nincs rendben, addig nehéz róla tabumentesen, pozitív szemlélettel beszélgetni a gyerekekkel.
Orvosként nagyon szokott fájni az, amikor negatív szuggesztiókat adnak át az édesanyák a kislányaiknak: még mindig előfordul például, hogy sokan betegségként definiálják a menstruációt.
Szerencsére ma már nagyon sok helyen olvashatunk arról, hogy a fájdalmas menstruáció nem normális. Az endometriózis kapcsán egyre több a kampány, a figyelemfelhívó poszt. Viszont fontos lenne, hogy ezt minél fiatalabb korban tudatosítsuk a kislányokban, mert így sokkal könnyebben juthatnak megfelelő diagnózishoz.”
Létezik egy Ciklus- show nevű program, amelyben te is aktívan részt veszel, és amelynek a célja éppen az edukáció lenne.
Dr. Farkas Eszter:
„Igen, ennek a programnak a célja az, hogy a kiskamasz lányok egy drámapedagógiai előadáson keresztül élhessék át a bennük zajló történéseket.”
„Sokkal könnyebb úgy elfogadni a változásokat, ha tudják és értik is azt, hogy mi történik velük, és mi a változások célja.”
A Menstrupédia c. képregény magyarra fordítása és terjesztése is a nevedhez fűződik. Összefoglalnád, hogy mi a lényege ennek a képregénynek?
Dr. Farkas Eszter:
„A képregény célja is az, hogy segítségével a kislányok jobban megértsék a testükben zajló történéseket.
Beszél a menstruációról, a kamaszkorral járó élettani változásokról, az egészséges életmódról. Az egyik legfőbb erénye, hogy segít természetesen kezelni olyan témákat, amihez sokszor azt sem tudjuk, hogyan nyúljunk.
A szexuális aktust viszont nem tárgyalja, tehát nem egy klasszikus értelemben vett “felvilágosító könyv”.
Máshogy kellene beszélgetni ezekről a témákról a kisfiúkkal, mint ahogy azt a kislányokkal tesszük?
Dr. Farkas Eszter:
„Véleményem szerint ez nem nemfüggő. Egy kisfiúnak is lehetnek ugyanolyan kérdései, mint a lányoknak, és azokra szabad ugyanolyan választ adni.
Fotó: Pexels
Akár egy egészen kicsi fiúnak is szabad tudni azt, hogy mi az a menstruáció, szabad tudni azt, hogy mi az a betét. Nem gondolom, hogy ezek a témák speciálisan a lányok részére lennének fenntartva.
A fiúknak készülő képregényben is szó esik a menstruációról is, illetve a Ciklus-shownak is van egy fiús párja, a Titkos küldetés, ahol szintén részletesen beszélnek a menstruációról, illetve a várandósságról. Hiszen ez mindkét nem közös témája. Bízom abban, hogy a most felnövő generációk számára ezek a témák már sokkal kevésbé lesznek tabusítva.”
Sajnos a szexuális felvilágosítás feladatát még mindig nagyon sokan le akarják tudni egyetlen beszélgetés, vagy felvilágosító óra alatt, holott ez ennél jóval összetettebb folyamat.
Dr. Farkas Eszter:
„Leginkább a nyelvtanuláshoz tudnám ezt hasonlítani: senki nem egy nap alatt tanul meg angolul. A “szexuális felvilágosítás” se egy erre dedikált óra témája legyen.”
„Nagyra becsülöm azokat a tanárokat, akik tudnak még az ilyen témákra is időt szánni, és szándékuk van arra, hogy ne csak az órai tananyaggal, hanem a gyerekek egészséges emberré nevelésével is foglalkozzanak. Az iskolai tanítás kerete erre ugyanakkor meglehetősen szűkös. Nyilván az sem mindegy, hogy egyszerre egy vagy éppen harminc kamasz gyerekkel próbálunk meg beszélgetni ezekről a témákról…A szülőknek ebben jóval nagyobb a szerepük, és több lehetőség is van a kezükben.”
Összefoglalásként, jótanácsként mik lennének a legfontosabb útravalóid a most felnövő generációk szüleinek terén?
Dr. Farkas Eszter:
„A gyerekek szexualitással kapcsolatos nevelésének nulladik lépése a szülők saját, szexualitással kapcsolatos viszonya, a saját test ismerete, a pár egymás közti nyílt kommunikációja. A kislány első menstruációjakor az anya saját emlékei is óhatatlanul felidéződnek – jó ezeket már korábban átgondolni, ha nem pozitívak, feldolgozni. Figyeljünk a gyerekünk valódi kérdésére, aktuális igényeire. Egy egymásra odafigyelő beszélgetésben megérzi a szülő azt, amikor a gyereknek valami épp túl sok, vagy esetleg unalmassá válik. Nagyon kedvelem ebben a témában az Instagram felületén található @hogyanmondjam oldalt, amelynek mottója „Csak őszintén, de az ő szintjén.” Ahogy az oldal szerkesztői is gyakran javasolják: ne féljünk válaszolni a kérdésekre, de tájékozódjunk arról, hogy pontosan mit szeretne tudni a gyerek, és mi az, amit már tud/képzel a témáról.”
„Nagy ajándék az a szülő, akitől lehet kérdezni, és őszinte válaszokat kapni.”
Névjegy:
Dr. Farkas Eszter az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa, gyermeknőgyógyász szakorvosjelölt. Fő érdeklődési területei a várandósgondozás, a háborítatlan szüléskísérés, a természetes fogamzásszabályozás, valamint a kiskamaszokat érintő szexuális felvilágosítás témájú programok.
Főkép: Shutterstock
