Pszichológiai témájú podcastünk első részében Szücs Renáta pszichológussal beszélgetünk a hétköznapi szorongásról. Mit értünk a fogalom alatt, hogyan ismerhetjük fel a jeleit magunkon, hogyan különböztethetjük meg a szorongásos zavaroktól és legfőképpen: milyen megküzdési stratégiákat alkalmazhatunk, ha megnehezíti a mindennapjainkat.
Újabb mérföldkőhöz érkeztünk: elindult a Life&Body Magazin podcast csatornája, benne első sorozatunk, a Mindennapi Én! Az első adás, melynek címe: „Most akkor szorongok, vagy sem? Mindent a hétköznapi szorongásról” a Spotify és Apple Podcast felületén is elérhető. Kövess minket, hogy ne maradj le az új részekről!
Megválaszoljuk, amit tudni akarsz a hétköznapi szorongásról
A WHO jelentése szerint a szorongásos zavarok a leggyakoribb mentális zavarok világszerte, becsült gyakorisága a serdülők és felnőttek körében 18-36%. Bár a szorongás már az ősember életében is jelen volt, modern emberként a feldolgozhatatlan mennyiségű ránk zúduló információ, a bejósolhatatlan jövővel szemben érzett szűnni nem akaró félelem úgy tűnik egyre inkább ellehetetleníti, hogy kibillentsük idegrendszerünket felfokozott állapotából.
De tényleg állandóan szorongunk, vagy sokszor valójában stresszelünk, rágódunk valamin? Lehet a szorongásnak haszna is? Velünk születik vagy mintaként tanuljuk? És végül: mit tehetünk, hogy kordában tartsuk? A „Mindent a hétköznapi szorongásról” című adásból kiderül!
Ezek isérdekelhetnek
Ha a beszélgetést inkább az Apple Podcast felületén hallgatnád meg:
A beszélgetés fő gondolatai
- Sokszor keverjük össze a szorongás fogalmát a stresszel, annak ellenére, hogy mindkét szakkifejezés elég konkrét lélektani működésre vonatkozik.
- A stressz 21. századi szitokszó lett, de eredetileg kifejezetten az alkalmazkodásra vonatkozik. Azt a belső állapotot nevezzük stressznek, amit a különböző váratlan élethelyzetek hoznak ki a szervezetünkből, és ami alkalmazkodásra késztet azáltal, hogy plusz aktivitást kölcsönöz a szervezetünknek a nehéz helyzetekben.
- A szorongás ezzel szemben a jövővel foglalkozik, és két érzés, a félelem és a várakozás összegeként gondolhatunk rá. Az exploráció, az aktív felfedezés irányába tol el minket, hiszen a belső feszültség akkor enyhül, ha új, hasznos információkat gyűjtünk be az adott témával kapcsolatban.
- Fontos különbséget tenni a szorongásos zavarok és a hétköznapi szorongás között. A szorongásos zavarok közé tartozik a generalizált szorongás, a szociális szorongás, a pánikbetegség, a különböző fóbiák, például az agorafóbia, a kényszeres tünetegyüttesek és a poszttraumás stressz szindróma is, amikor kifejezetten egy átélt traumatikus esemény után, annak kapcsán élünk át szorongást.
- A szorongás a hátterében sokszor áll, hogy valamilyen más, bennünk letiltott érzés helyett élünk át szorongást, pl. harag vagy szomorúság.
- A szorongás minőségi jellemzője, hogy eltávolít minket a jelentől és a testi tapasztalásoktól is. Ezért csökkentésére az lehet az egyik út, ha tudatosan próbáljuk felébreszteni a testünkhöz fűződő kapcsolódást.
- A szorongás nem egy velünk született, megváltoztathatatlan személyiségvonás, tudatosan, helyes megküzdési stratégiák elsajátításával lehet rajta változtatni.
- A krízishelyzet viszont nem a tanulás terepe, fontos, hogy tudjunk olyan helyzeteket teremteni, amiben van esélyünk ezeket az új megküzdési stratégiákat megtanulni. Sokszor előfordul, hogy ehhez kell külső segítség vagy támpont szükséges.
- Ha úgy érezzük, hogy a szorongás állandóan ott van az életünkben, bekúszik a bőrünk alá és nem tudunk kikerülni a szorongáshurkokból, akkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.
