Szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna a híres Black Friday-ról, arról a bizonyos pénteki napról, amikor a kereskedelmi láncok hihetetlen akciókkal és árleszállítással várják az embereket.
Ma már számos teória és tévhit övezi a Fekete péntek kultuszát. Valóban megéri ilyenkor vásárolni vagy most is, mint általában, egy jól irányzott pszichológiai hadviselés áldozatai vagyunk?
A Black Friday, vagyis magyarul fekete péntek a hálaadást követő péntek Amerikában, ekkor veszi kezdetét a karácsonyi bevásárlási szezon. A Black Friday eredetileg könyveléssel kapcsolatos fogalomként került a köztudatba, ugyanis a cégek feketével jegyzik a nyereséges időszakokat. A másik teória az 1960-as évek Philadelphiájából származik: a hálaadást követő napon a várost elárasztották a turisták, akik a szombaton megrendezett amerikai focimeccsre érkeztek. A tömeg miatt a várost eluralta a káosz, a rendőröknek pedig extra műszakot kellett teljesíteniük a rend fenntartásának érdekében.
A Black Friday-t 2014 óta Magyarországon is tartják, az áruházak pedig egymást túllicitálva próbálnak olcsóbbnál olcsóbb termékeket kínálni. Azonban a Black Friday jelenség mögött komoly és összetett pszichológiai elmélet húzódik, amely hatással van ránk és a környezetünkre is.
Boldogság hormon és dopamintermelődés
A vásárlás boldogsághormont termel. Ezért érezzük azt, hogy amint csippan a bankkártyánk, rögtön megugrik a dopaminszintünk és átmeneti kielégülést érzünk a nem csak a hőn áhított tárgy birtoklásával, hanem már maga a vásárlás folyamata alatt. A rossz hír azonban, hogy ez csak rövid ideg tart és újabb sóvárgásokhoz vezethet, amely szintén vásárlásra ösztönöz.
Tömegpszichózis
Kígyózó sorok a boltok előtt, tömegek egymásnak feszülése és tolakodás az üzletekben… Vajon mi késztet minket arra, hogy mi is beálljunk közéjük? A csoportnyomás erejét vásárláskor sem szabad lebecsülnünk.
Attól való félelmünkben, hogy kívülállóvá válunk, inkább követjük a csoportnormákat és úgy cselekszünk ahogy a többiek.
Fogyasztói társadalom alapélménye
A vásárlás a fogyasztói társadalom alapélménye. Gyakorlatilag mindenünk meg van, mégis a külső ingerek hatására, mint például a reklámok és média, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mégiscsak hiányzik valami a boldogsághoz. A Black Friday kihasználja ezt, azonban ezzel együtt a felesleges tárgyak száma csak növekszik. A „mindegy, hogy szükségünk-e van adott tárgyra vagy sem, megvesszük” jelensége lassan kórtünet népességünk körében.
Ne maradj le! – FOMO – félelem a kimaradástól
A FOMO (vagyis félelem a kimaradástól, angol mozaikszó) jelenség arra ösztönöz minket vásárlóként, hogy nehogy kimaradjunk valami jóból, mert ha mégis, az rossz élmény. Az elutasítottságot, kudarcot okoz. Ez a fajta negatív megerősítés vásárlásra ösztönözhet.
Shopping is my therapy – a vásárlás az én terápiám (?)
A pillanat hevében történő, gyakran minden előzetes szándékot és elhatározást nélkülöző vásárlás, az úgynevezett impulzusvásárlás, amely termékek és szolgáltatások széles skálájára kiterjed.
A háttérben sokszor egyfajta érzelmi szükséglet áll, amelyet az egyén vásárlással igyekszik pótolni.
Ezért érezheti úgy valaki, hogy például egy szakítás utáni ruhatár frissítés vagy pár új holmi vásárlása terápiás jelleggel bír.
Utolsó lehetőség, last minute ajánlat! – stressz és kontrollvesztés
A sürgető ajánlatok arra ösztönöznek minket, hogy azonnal, gondolkodás nélkül döntsünk, hiszen ez egy igazán kihagyhatatlan lehetőség. Ez stresszt és szorongást válthat ki belőlünk, amely akár a kontrollvesztett állapotig is eljuthat.
Mi a legnagyobb hátránya Black Fridaynek?
A fogyasztói társadalom nagymértékben hozzájárul a környezeti terheléshez és klímaváltozáshoz. Felesleges tárgyak vásárlásával még több hulladékot generálunk, amely elképzelhetetlen mértekben terheli a környeztet. Ezért manapság inkább szerte a világon ne vásárolj semmit napot tartanak minden év negyedik péntekjén, időben közel a Black Friday napjához. A ne vásárolj semmit nap figyelemfelhívás, és jelentős ellenválasz a Black Friday üzenetére.
