Hajlamos vagy az impulzus vásárlásra? Esetleg pont az ellenkezője igaz rád, mindig óvatosan bánsz a pénzzel, talán túlságosan is? A jelenlegi világgazdasági helyzetben fontos és hasznos a pénzhez való viszonyunkat tisztázni. Kirschner Petra pszichológussal a pénzköltés, illetve a pénzhez való viszonyunk pszichológiai oldaláról beszélgettünk.
A pénzköltés pszichológiája
A pénz a mindennapi életünk része, aminek kezelését az iskolában nem tanítják – holott nagyon is hasznos lenne. Főleg most, egy válság közepén, amikor az árak az egekben vannak, de a fizetések nem követik az inflációt. A korábbi életünk mindenképpen átalakul, és jobban át kell gondolnunk, hogy mire költünk, ami növelheti a szorongásunkat. De vajon milyen kapcsolatban vannak a pénzköltési szokásaink az érzelmeinkkel?
Fotó: Unsplash
„Kutatások által alátámasztott tény, hogy a pénzügyi döntéseink legnagyobb része nem racionális, hanem emocionális alapú. Hatalmas szerepe van ebben a médiának, hiszen döntő többségben azt sugallja számunkra, hogy az adott tárgy megvásárlástól többek, jobbak, értékesebbek leszünk.”
„Azért is fontos a tudatosítás, hogy fel tudjuk mérni a kereteinket, és azt, hogy milyen költekezési szokásaink vannak (pl. meg merjük-e ajándékozni magunkat, vagy olyan dolgokat is vásárlunk, amire nincs szükségünk). Abban is fontos, hogy tudjunk tervezni, félretenni, előre gondolkodni. Az elmúlt év arra tanított meg minket, hogy jóval átgondoltabban kell költekeznünk, hogy fenn tudjunk tartani egy életszínvonalat.” – foglalja össze Kirschner Petra pszichológus.
Ez különösképpen azoknak okozhat nehézségeket, akikre jellemző az impulzusvásárlás. Az impulzusvásárlás ugyanis általában akkor lép fel, amikor egy bizonyos élmény hatására (trauma, feszültség, stressz, szorongás, bánat) nehéz magunkkal kapcsolódnunk, és egy új tárgy vásárlása, vagy a költekezés élménye elfedi az előtörő nehéz érzéseket.
„Az érzelemvezérelt, főként érzelmi döntéseket hozó személyek esetében ez a tulajdonság a pénzköltési szokásokban is megjelenik. Fontos, hogy ilyen téren is tisztában legyünk saját természetükkel. A pénzköltés, hirtelen vagy túlzott költekezés pillanatnyilag elfeledtethet olyan érzelmeket vagy gondolatokat, melyek kellemetlenek, nehezek számunkra. A túlzott költekezés kapcsolatban állhat a függőségre való hajlamossággal is – hiszen a vásárlástól való függés is függőségnek számít. Belső hiányt fedhetnek el a szükségtelen, túl drága, vagy a saját pénztárcánkhoz mérten drágább tárgyak.
Kirschner Petra (Fotó: Komróczki Diána)
„Kérdezzük meg magunkról: mit kompenzálok a drága tárgyakkal, márkákkal, külsőségekkel? Vajon miért kell azonnal az a bizonyos tárgy, dolog? Várhat-e, tényleg kell-e? Fontos rátekinteni ezekre a kérdésekre.”
Költekezem, tehát vagyok
Miért függünk ennyire a pénztől? Nyilvánvalóan ez adja meg számunkra a kényelmet és a biztonságot. A pénzköltés teszi lehetővé, hogy együnk, ruházkodjunk, pénzzel finanszírozzuk a fényt, a vizet, a meleget az otthonunkban. Életünk során valószínűleg legalább egyszer éreztük már kényelmetlenül magunkat, amiért egy adott dologra nem volt pénzünk.
„Érdekes a szégyen kérdése, hogy miért társul szégyen egy olyan eszközhöz, mint a pénz, ami egy átvivő anyag? Ez egy eszközhasználat, amihez érteni kell, ugyanúgy, mint bármilyen másik szakmához. Érezni, bízni benne, hogy lesz és hogy van.”
„Ebben az országban nagyon fontos kérdés a pénz. Hajlamosak vagyunk a saját értékünket a bankszámlánkon lévő összeggel vagy a fizetésünkkel összemosni. Pedig ez egyáltalán nem egyenlő, sőt, ez nem az én emberi értékeimről szól. Gyakran az érzelmi biztonságot a pénzösszegben keressük, ami a bankszámlánkon van, vagy ami rendelkezésünkre áll. Természetesen fontos, hogy számoljuk a pénzünket, tudatosak legyünk és legyen tartalékunk, de érdemes megvizsgálni, mi állhat amögött, ha valaki számára középponti téma a pénzköltés.”
„Ha a mindennapi élete valakinek annyira eköré rendeződik, hogy nem tud felszabadultan örülni, vagy boldogságot érezni az anyagi kereteken kívül elérhető dolgokban, akkor érdemes az önismeret felé fordulni.”
Fotó: Unsplash
A pénzhez való viszonyunk az önismeret tükrében
Mint mindig, az önismeret segíthet helyreállítani a kapcsolatunkat a pénzzel, ha úgy érezzük, gondunk van vele. Bár a jelenlegi gazdasági helyzet pont nem kedvez a drága terápiáknak, léteznek önismereti csoportok, ahol jelképes összegű a részvétel. De segíthet egy pénzügyekben jártasabb baráttal, családtaggal való beszélgetés is. Az pedig sosem árt, ha aprólékosan vezetni kezdjük a kiadásainkat, ha befektetésekről tanulunk, illetve új bevételi források után nézünk, mint például a passzív bevételek.
„A sématerápia nagyon hatékony eszköz lehet abban, hogy nagymértékben változtassunk azokon a berögződéseken, melyek régóta az életünk részét képezik, és befolyással vannak az életminőségünkre. Családállítás segítségével is gyerekkorból eredő mély szorongások oldhatóak fel, az anyagi szorongás, túlköltekezés is családi mintákhoz és családi traumákhoz vezethető vissza.”
„Az interneten találunk podcast beszélgetéseket, amelyek a pénz és az érzelmek, illetve a pénz és a pszichológia kapcsolatát vizsgálják.”
A mindennapok gyakorlatában pedig az segíthet, ha reálisan nézzük a helyzetet, és lecsatlakozunk a pánikhangulatról, ami körülvesz bennünket. Egy bevásárlás nagy lelki terhet jelenthet a jelenlegi helyzetben. Petra, ahogy mindenki más, maga is folyamatosan tanulja a helyzet kezelését.
„A jelenlegi helyzet nagyon erős érzelmi hatással van ránk. A vásárlás során tudatosíthatjuk magunkban, hogy igen, látom, mennyire drága minden, de nincsen hatásom arra, hogy mi mennyibe kerül. Nincs kontrollom felette, és akkor sem lesz más a helyzet, ha folyamatosan szorongok, kétségbe esem.. Amit tehetek, hogy azt az élelmiszert veszem meg, ami a legolcsóbb, és abból fogok valami kreatívat kitalálni.”
„Fontos, hogy ne menjen át az egész sanyargatásba, mert alkalmazkodnunk kell ehhez a helyzethez. Ebből nem maradhat ki az öröm sem, hogy jól érezzük magunkat, hiszen ha túlélő üzemmódban vagyunk, folyamatosan stressz alatt tartjuk magunkat. Meg kell tanulni nyugodtan kezelni ezt a helyzetet, és nem azon aggódni, ami felett nincsen befolyásom.”
Kirschner Petra pszichológus oldalát itt találod.
Főkép: Shutterstock
