Az előrejelzések szerint az átlagosnál forróbb nyár elé nézünk, így az is elgondolkodhat egy klímabeszerzés vásárlásán, aki eddig valamiért halogatta ezt a döntést. A legfrissebb hazai kutatás szerint a magyarok nagy részének nincs otthon klímája, főleg ventilátorral és szellőztetéssel hűtenek, aki viszont tervezi a vásárlást, annak az ár a legfontosabb szempont. Milyen klímát érdemes választani? Mennyibe kerül egy klíma és mivel jár a telepítése? Mennyit spórolhatunk a rezsiszámlán, ha klímával fűtünk? Mit tudnak a legújabb modellek és mi az, ami már alapnak tekinthető minden típusnál? Szakértővel jártuk körbe a legfontosabb kérdéseket.
A magyarok nagy része klíma nélkül várja a kánikulát: 67 százalékuknak nincs otthon klímája, nyári forróságban 58 százalékuk ventilátorral próbálja lehűteni az otthonát, minden negyedik magyar pedig a szellőztetésre esküszik – derült ki a Hisense legfrissebb, ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatásából. Akik már vettek klímát vagy vásárlást terveznek, azok legnagyobb részének az ár a legfontosabb tényező, közel ugyanilyen fontos szempont a készülék energiafogyasztása, harmadik helyen a garanciafeltételek állnak, majd a készülék márkája.
Mennyibe kerül egy klíma?
Márkától és felszereltségtől függően egy klíma ára széles tartományban változhat, de egy alapkészüléknek számító, 3,5 kW-os klíma kb. 150 000 forinttól már elérhető, mondja Cseh József, a Hisense klímákért felelős értékesítési menedzsere. A klímaberendezés költségei nem állnak meg a készülék áránál. Hasonló nagyságrendű tétel a készülék telepíttetése, ami optimális telepítési körülményekkel kalkulálva 100 000 Ft környékén mozog. Ha hosszabb csövezésre van szükség vagy extrém szerelési körülmények állnak fenn – pl. ha alpin technika vagy daru szükséges -, akkor a költség ennek akár többszöröse is lehet.
A fűtés-, illetve hűtésszezon előtt ajánlott szakembert hívni, aki elvégzi a szükséges karbantartást a klímán, ennek költsége kb. húszezer forinttól indul. A karbantartást érdemes befektetésnek tekinteni, hiszen az eltömődött alkatrészek (szűrők, hőcserélők) először csak hatásfok- és teljesítménycsökkenést okozhatnak, hosszabb távon viszont csökken a gép várható élettartama. Arról nem is beszélve, hogy a meglazult elektromos bekötések akár lakástüzet is okozhatnak.
Mennyit spórolhatunk, ha klímával fűtünk?
Annak ellenére, hogy a fűtési funkció az olcsóbb klímákban is elérhető, nem ajánlott ilyen modelleket választani, ha a teljes fűtési szezonban főleg fűtésre tervezzük használni. Ezek a készülékek inkább átmeneti időben, vagy másodlagos fűtésre ideálisak a nyári hűtés funkciójuk mellett. Ha a fűtésünket szeretnénk hőszivattyús légkondicionálóval megoldani, akkor érdemes kifejezetten fűtésre tervezett készüléket választani. Ezek jellemzően 25-30 százalékkal drágábbak, mint a nem elsődlegesen fűtésre készült modellek, viszont ez az árkülönbség nem véletlen: ezek a típusok jellemzően nagyobb méretűek és nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek. Modelltől függően -25-30 °C-on is üzemképesek, a külső hőmérséklet csökkenésével pedig nem csökken rohamosan a teljesítményük és a hatásfokuk.
Ezek isérdekelhetnek
A Hisense kutatása szerint a klímával rendelkező magyarok 62 százaléka használja fűtésre is a készülékét. Inkább a nők és a középkorúak használják a funkciót. Tízből mindössze három magyar tudja elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtés – a fiatalabbak nagyobb arányban gondolják ezt, az idősebbek viszont inkább kiegészítő fűtésnek gondolják.
Ami a költségeket illeti, még „H” (hőszivattyús) tarifa nélkül is olcsóbb fűtési megoldás a klíma, mint a gázfűtés. „H” tarifa nélkül hozzávetőleg 15-25 százalékot spórolhatunk a költségeinken, „H” tarifával pedig akár 30-40 százalék fűtési költségcsökkenést is eredményezhet a klíma.
(A H tarifa egy különleges áramdíj, ami többek közt a hőszivattyúkkal és a megújuló energiaforrásokkal, például napelemmel működtetett rendszerekre vonatkozik, és a szolgáltatótól lehet igényelni 2010 óta. – a szerk. )
Bárhova felszerelhető a klíma?
Jellemzően inkább városi lakások esetén, a klímaberendezés vásárlása előtt érdemes tájékozódni, hogy van-e helyi rendeleti korlátozás a kültéri egység, ezen belül is homlokzati felhelyezésére. Kültéri egység kerülhet belső udvarra néző homlokzatra is, ebben az esetben a társasház szabályait kell figyelembe venni, a lakóközösség hozzájárulását célszerű beszerezni előzetesen. Az egyik legnehezebb feladat a műemléki védettségű épületekben található lakások klimatizálása, de általában arra is lehet valamilyen megoldást találni, még ha ez jelentős plusz költséggel jár is.
Milyen klímát érdemes választani?
A korábban extrának számító wifi, valamint a légtisztítási funkció mára gyakorlatilag alapfelszereltségnek számítanak, ugyanúgy, mint hogy gyakorlatilag minden klíma képes hőszivattyús elven fűteni. Az alapfunkciókon – hűtés, fűtés, párátlanítás, ventilátor mód – túl, a levegő tisztítása minden funkcióval párosítható. Léteznek olyan készülékek is, amelyek képesek automatikusan pótolni a friss levegőt a beépített CO2 érzékelő által szabályozva. A ma már alapfunkciónak számító WiFi-hozzáférés rendkívül hasznos, hiszen segítségével bárhonnan meg tudjuk nézni a lakásunk aktuális hőmérsékletét, egyes modelleknél a páratartalmát is.
Forrás: Hisense sajtóközleménye
Kiemelt kép: Pixabay
