Nagy lélegzetvétel kell a ruhásszekrény rendbe tételéhez. Nemcsak idő, de az a bizonyos lelkiállapot is szükséges hozzá, ami segít eldönteni, hogy mire van valóban szükségünk és mire nincs. Mutatjuk, hogyan lehet sikeres a gardróbfrissítés!
Mindig nagy tervekkel vágok bele a ruhásszekrény rendbe rakásába. Elhatározom, hogy most tényleg minden szoknyát, pulóvert és trikót zsákba teszek és eltávolítom a lakásból, amit az elmúlt egy évben nem vettem elő, vagy eszembe sem jutott, hogy egyáltalán ott van a gardróbomban.
Kiválasztok egy napot, amikor lesz időm szelektálni, majd nekilátok. Keresek a hangulatomnak megfelelő zenét, beszélgetést, podcastot és hajrá!
A nap végén ott állok néhány darab kiselejtezett pólóval és nadrággal, a többi pedig szépen visszahajtogatva néz rám ismét a szekrényből. Mert mi van, ha mégis felvenném. Vagy ha valakinek majd odaadom. Meg egyébként is, olyan kedves emlékem fűződik hozzá. Vagy olyan csinos. Szép a színe. Nyáron/télen még jól jöhet. Meg egyébként is.
A ruháink szelektálásának egyik legnagyobb ellensége az érzelem, amit a ruhákhoz kötünk.
Pedig hideg szívvel kell hozzálátni. Mintha más göncei között matatnánk, érzések nélkül, könyörtelenül. Ha nem volt rajtunk az elmúlt egy évben (pláne, ha évek óta hozzá sem értünk), ki vele, ne is lássuk, csak a helyet foglalja!
Tudom, nehéz, de tapasztalatból tudom, hogy csak azon az egy mozdulaton múlik. Amint beletesszük a “NEM KELL” vagy ehhez hasonló elnevezésű zsákba, amit lezárunk és kitesszük a garázsba, valószínűleg már el is felejtettük a ruhát és azt a szentimentális fájdalmat, amit a kidobásakor éreztünk.
Négy segítő kérdés a gardróbfrissítés folyamatához
Különböző okok miatt fogunk hozzá a gardróbunk frissítésekor. A legtöbben azért, mert annyira tele vannak a szekrényeink, hogy már nem férünk a ruháktól. Hosszú perceken keresztül nézegetjük a lehetőségeket, miközben úgy érezzük, “nincs mit felvennünk”. Valamelyiken még a cimke is ott mocorog, amikor végigsimítjuk a vállfák rengetegét, mégis azt érezzük, valami másra, és igen, valami újra vágyunk. A gardrób rendbe tételével pedig nemcsak a ruhásszekrényünket, de egy kicsit az életünket is rendezettebbé tehetjük.
Vannak ruhadarabok, amik egyértelműen kellenek vagy nem kellenek. A többi adja fel a leckét. Ilyenkor négy kérdéssel juthatunk előrébb, ezek pedig a következők:
1. Szoktam viselni ezt a ruhadarabot, vagy fogom még valaha?
2. Megvenném ma is ezt a terméket?
3. Illik ez a ruhadarab a mostani életmódomhoz/alkatomhoz?
4. Csak azért tartanám meg, mert sajnálnám kidobni?
Az első három kérdés esetében, ha igen a válasz, tartsuk meg a ruhát, különben ki vele! A negyedik kérdésnél fordított a helyzet, ha igen a válasz, menjen, ha nem, akkor maradjon.
Mit tudunk tenni a kiszelektált ruháinkkal?
Azokat a pólókat, nadrágokat, pulóvereket, amiket azért nem tudunk már hordani, mert kinyúltak, szakadtak, egyszerűen rossz állapotban vannak, még mindig tudjuk hasznosítani „játszós” ruhaként kertimunkához, autószereléshez, házimunka elvégzéséhez vagy bármilyen kosszal járó tevékenységhez. Érdemes néhányat megtartani ezért. A többit kidobhatjuk a szelektívbe.
A gardróbfrissítés során jobb állapotúnak titulált pólókat odaadhatjuk a barátoknak, családtagoknak, azok gyerekeinek – akár egy mini garázsvásárt is rendezhetünk, ahol mindenki kedvére válogat a mások cuccaiból. Végül választhatjuk az adományozást is: keressünk fel különféle szervezeteket, érdeklődjük meg, milyen ruhákra van szükségük és adjuk oda nekik a feleslegeseket.
Jöhetnek az újak
De csak módjával! Ha már ilyen jó munkát végeztünk és végre átlátjuk a gardróbunkat, ne siessünk a vásárlással. Kezdjük hordani azt, ami maradt, s majd idővel kialakul, hogy azok közül valóban hordjuk-e mindet, esetleg lehet még szűkebbre venni az otthoni választékot. A legközelebb megvásárolt ruhadarabok esetében pedig remélhetőleg már leszünk olyan tudatosak, hogy mielőtt megvesszük, feltesszük magunknak a fent említett négy kérdést azzal kiegészítve, hogy valóban szükségünk van-e új ruhára, vagy van elég a szekrényünkben?
Főkép: Shutterstock
