A legmelegebb évtizedben vagyunk, és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozás súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Számos információs kampány tájékoztat a kánikula okozta kockázatokról és a helyes közegészségügyi gyakorlatokról. Tudjuk, hogy a legmelegebb napszakban ne legyünk a napon, hogy milyen fontos az állandó hidratálás, és hogy ennek megfelelően kerüljük a koffeint, az alkoholt és a megerőltető testmozgást a meleg órákban. Azonban vannak egyéb, talán kevésbé ismert tippek, hogyan vészelhetjük át a nyári forróságot.
Fotó: Pexels
Növekvő kockázatok
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőmérséklet komoly hatással van a közérzetünkre, napi működésünkre, és súlyos egészségügyi kockázatok hordozója. A kitett csoportok mérete folyamatosan növekszik: a WHO adatai szerint az utóbbi húsz évben a hatvanöt évnél idősebbek hőség okozta halálozása világszerte megduplázódott.
A hőmérséklet stressz-hatása súlyosbíthatja az alapbetegségeket, szív-és érrendszeri betegségeket, pszichés stresszt, valamint növeli a légszennyezés okozta betegségek kockázatát is.
Ráadásul ezek a kockázatok az urbanizáció és az elöregedés miatt a következő években mind nőni fognak. A Dyson szakértőinek öt különleges tanácsa következik arról, hogyan tudjuk a megőrizni nemcsak egészségünket, de az életminőségünket akkor is, amikor beüt a kánikula.
Négy plusz egy tipp, amivel a legforróbb kánikula is könnyen átvészelhető
Fotó: Unsplash
Minél kevesebb műanyag, annál jobb. Azon túl, hogy fenntarthatóbb, a természetes anyagok, például a len vagy pamut jobb légáteresztő tulajdonságokkal bírnak, mint a poliészterek.
A természetes szálak magukba szívják az izzadságból származó nedvességet, és segítenek hűteni a testet. A poliészterek viszont vízállók, nem vezetik el az izzadságot, és jobban megtartják a hőt. Aki már próbálta, tudja, hogy egy természetes pamutlepedő és a műszálas ágynemű közötti különbség mennyit számít egy meleg éjszakán.
