Sorozatnézés az új függőség?

A tévézés mindig is népszerű szórakozási forma volt, ám az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése által szinte határtalanná vált. Ma már bármikor hozzáférhetünk kedvenc sorozatainkhoz vagy filmjeinkhez csupán egy gombnyomással. Ez a kényelmesség azonban új kihívásokat is hozott, különösen a már-már kontrollálhatatlan sorozatmaratonok kapcsán. Például egyesek képtelenek ellenállni a késztetésnek, hogy egész hétvégéket töltsenek egy-egy sorozat befejezésével, míg mások elhalasztanak fontos feladatokat, mert nem tudják abbahagyni az epizódok nézését. Mikor beszélhetünk egyszerű kikapcsolódásról, és mikor alakul ki függőség? Vizsgáljuk meg közelebbről! 

Mi számít függőségnek? 

A függőség meghatározására egyes források, például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), úgy hivatkoznak, mint a pszichológiai és fizikai képtelenség arra, hogy abbahagyjunk egy tevékenységet vagy valamilyen anyag használatát, még akkor is, ha az ártalmas hatásokkal jár. Ez a definíció pontosabban tükrözi a jelenlegi szakirodalom irányelveit.

Ez az alapdefiníció segít abban, hogy felismerjük a függőség alapvető jellemzőit: 

• A függőség több mint egy ártalmatlan szokás, hiszen pszichés és fizikai akadályokat jelent a tevékenység megszakításában. 

• Nemcsak kémiai anyagokhoz, hanem tevékenységekhez is köthető. 

Ezzel szemben a sorozatnézési forma teljesen ártatlanul indulhat – például egy stresszes nap utáni pihenés vagy kedvenc sorozatunk új évadának maratoni megnézése kapcsán. Azonban a probléma akkor kezdődik, amikor a streaming az életmódunk részévé válik, és olyan mértékű kontrollvesztést eredményez, amely pszichés és testi károkat okozhat. Pszichés károk közé tartozhat például a depresszió, az izoláció vagy az, amikor a kedvenc sorozatunk vége után depressziót vagy levertséget érzünk. Testi szinten pedig az ülő életmód okozta elhízás, a mozgásszegény életmód miatti izomgyengeség vagy akár a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata is jelentkezhet. 

Volt olyan élményem, hogy a párommal egy esős napon megnéztünk 8-10 részt is a kedvenc sorozatunkból, amivel valójában elment az egész napunk. Kérdés az, hogy „kidobott” szombatunk lett, vagy ez a tevékenység is minőségi, közös időnek számít egy pár életében? De azt is megéltem, hogy a sorozatok komoly támaszt nyújtottak nekem, például kilábalni egy szakításból vagy feldolgozni egy traumát – nincs is jobb ilyenkor, mint belefeledkezni egy időutazós sorozatba.

Mikor számít függőségnek a sorozatfüggés? 

A sorozatmaraton azt jelenti, hogy hosszú órákon át egyhuzamban nézünk videótartalmakat. Ez a viselkedésforma az utóbbi időben a streaming-szolgáltatások tömeges elterjedésével vált különösen gyakori jelenséggé. Az átlagos figyelmi idő lerövidülése – amely már kevesebb, mint nyolc másodperc – és a sorozatok egyre feszültebb, cliffhangerrel végződő epizódjai tovább növelik a hajlamot a függésre. 

Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy az ilyen maratoni tévézés akár életmódbeli kockázatokat is magában rejthet.

Ez egy valódi betegség? Főleg, ha egy nap 8 részt megnézel a The walking deadből? 

A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) jelenleg nem sorolja a sorozatfüggést a függőségek közé. Azonban szakértők folyamatosan vizsgálják, hogy indokolt lenne-e a jövőben bővíteni a kategóriákat ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Egyes kutatások azt sugallják, hogy a sorozatfüggés viselkedésformája hasonló mechanizmusokat aktiválhat az agyban, mint a klasszikus függőségek, ami alátámaszthatja annak újraértékelését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenség ne hordozná magában a függőség bizonyos vonásait. 

Amikor a sorozatfüggőség pszichés és fizikai károkat okoz, és a viselkedést képtelenek vagyunk kontrollálni, akkor már valódi függőségről beszélünk. Továbbá, ha valaki sorozatfüggőségi depressziót tapasztal, azaz levertséget érez a tévézés után, akkor is fennállhat a függőség veszélye.

A televíziózás hatása az agyra 

A tévézés mentális és fizikai hatásai nem elhanyagolhatóak. Például egy 2020-as kutatás szerint azoknál, akik napi öt óránál többet töltenek tévénézéssel, jelentősen megnő az alvásproblémák és a depressziós tünetek kialakulásának kockázata. Egy másik tanulmány pedig kimutatta, hogy a hosszútávú ülőtevékenység, például a sorozatfüggés, akár 25%-kal is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.  

Néhány kiemelt veszély a következő: 

• Csökkent alvásminőség: A kék fény kibocsátása zavarhatja az alváshormonok termelését. 

• Fizikai aktivitás hiánya: A hosszú ideig tartó mozdulatlanság növeli a szívbetegségek és stroke kockázatát. 

• Mentális zavarok: A tévézéshez kapcsolódó stressz, depresszió és szorongás gyakoribb lehet azoknál, akik sorozatnézésből adódó függőségre hajlamosak. 

• Verbális memória romlása: Az intenzív vizuális ingerek gátolhatják az agy memóriafeldolgozási folyamatait. 

Visszanyerhető a kontroll? 

A tévézés feletti kontroll visszanyerése nem könnyű, de megvalósítható. Néhány praktikus tipp, amely segíthet: 

1. Időkorlátok beállítása: Állíts be időzítőket vagy szabj meg időkereteket a tévézéshez.

2. Jutalmazás alkalmazása: Használd kedvenc sorozatod motivációként egy adott feladat teljesítése után.

3. Streaming alkalmazások törlése: Az applikációk eltávolítása csökkentheti a kísértést.

4. Hasznos applikációk letöltése: Az olyan eszközök, mint a TV Time vagy a Moment segíthetnek nyomon követni a streaminggel töltött időt. 

 

A sorozatnézés – bár kétségtelenül szórakoztató és pihentető lehet – komoly mentális és fizikai veszélyeket hordozhat, ha kontroll nélküli szokássá válik. Az önreflexió, az önkontroll és a megfelelő időgazdálkodás segíthet abban, hogy tévézésünk kiegyensúlyozott része maradjon életünknek, anélkül, hogy annak rabjaivá válnánk.