„Milyen kétbalkezes vagy!” Ezerszer hallhattunk már ilyen és ehhez hasonló mondatokat, és talán bele sem gondoltunk, mit is mondunk valójában. A nyelvünkben is mélyen gyökerezik, hogy a bal oldalunk a rossz oldalunk. Gondoljunk csak bele: rossz napod lesz, ha bal lábbal keltél fel, balszerencséd lesz, balul sülhet el egy csíny, és így tovább. De mi köze ennek a balkezességhez? Miért gondoljuk, hogy a bal oldal rosszat hoz? Milyen okai vannak a balkezesség kialakulásának, és jó -e az átszoktatás? 1976 óta augusztus 13-án tartják a balkezesek világnapját, ennek alkalmából nézzünk néhány érdekességet és tévhitet a balkezesekről, akik nem is olyan kétbalkezesek.
Honnan ered a balkezesség?
A balkezesség nem újdonság az emberiség történetében, már az ősemberek is használták a bal kezüket, általában akkor, ha az esett jobban. Ahogy aztán egyre többet gondolkodtak, megtanultak rajzolni, írni, a bal agyfélteke kezdett fejlődni, így dominánsabbá vált a jobb kéz használata.
Arra, hogyan lesz valaki balkezes még nincs konkrét, tudományos magyarázat. A jelenlegi állás szerint több dolog összjátéka adja ki a balkezesség előfordulását. Számít a genetika, de nem ez dönt el mindent, hiszen két balkezes szülő esetén is csak 50% körül van az esélye annak, ahogy a születendő gyermek is balkezes lesz.
Norman Geschwind neurológus szerint a tesztoszteronszint is befolyásolhatja a balkezességet, emiatt érintettek nagyobb számban a férfiak ebben a tekintetben, mint a nők. A férfiagy ugyanis másképp fejlődik: a tesztoszteron elfojtja a bal agyfélteke fejlődését, így a jobb agyfélteke erőteljesebben tud fejlődni, és mivel a jobb agyfélteke irányítja a test bal oldalát, ezért nagyobb a valószínűsége a balkezességnek is. A téli hónapokban több balkezes fiú születik, ennek oka, hogy az anyák tesztoszteronszintje fél évvel korábban megnő a napfény hatására.
Ezek mellett vannak elméletek, amelyek a balkezesség kialakulását a születés körülményeire vezetik vissza, miszerint a traumatikusabb, komplikáltabb születések következtében nagyobb lehet az esélye, hogy valaki balkezes lesz. Egyes tudósok szerint azonban a gyermek méhben való elhelyezkedése is befolyásolhatja a balkezességet.
Az statisztikai tény, hogy az idősebb anyák kisbabái gyakrabban lesznek balkezesek. Egy holland, japán és finn kutatókból összeálló kutatócsoport szerint az alacsonyabb súllyal születő gyermekek körében szintén nagyobb az esély a balkezesség kialakulására, ugyanígy az ikreknél is ez fordul elő gyakrabban.
Fotó: Pexels
Miért stigma a balkezesség?
A középkorban úgy tartották az ördög balkezes, így a balkezeseket akkoriban igencsak stigmatizálták, durva esetben akár máglyahalálra is ítélték őket. A Bibliában is az szerepel, hogy az ítélet napján a jók jobbra mennek a mennyországba, míg a rosszak balra, a pokolba.
Később aztán a jobbkezesek dominanciája tovább nehezítette a balkezesek hétköznapjait, ugyanis az ipari forradalom alatt feltalált gépek jobbkezesek voltak, így sok balkezes kiesett a munkából, amivel a társadalmi helyzetük sokkal nehezebbé vált. Mai napig okozhat nehézséget bizonyos eszközök használata, mint például az olló vagy a vonalzó, bár szerencsére most már a legtöbb eszköz kapható balkezes kivitelben is.
Az arab országokban a bal kezet tisztátalannak tartották, ezért a közös tálakból csak jobb kézzel szabadott venni. Ez furcsa diszkriminációnak hathat, de valójában meglehetősen praktikus és érthető oka van: a higiéniai állapotok miatt volt fontos a jobbkéz használata, ugyanis a bal kezüket használták a mosdóban, míg a jobb kezükkel dolgoztak, ettek, tisztábban tartották azt.
Átszoktatni vagy nem átszoktatni?
A balkezesség a 20. században sem volt népszerű, és alapvető tendencia lett az átszoktatás, amelyet gyakran durva módszerekkel, veréssel vagy a kéz hátrakötésével próbáltak meg elérni. Az átszoktatás viszont kifejezetten káros, hiszen számos tanulási nehézséget okozhat, például diszlexiát, diszgráfiát, dadogást, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.
Ma már szigorúan tilos átszoktatni a gyermekeket, de sajnos még mindig előfordul, hiszen a pedagógusnak is könnyebb, ha mindenkit egyformán kell megtanítania írni. Ettől függetlenül ez egyáltalán nincs rendben, ugyanis az átszoktatás nem csak a fent már említett tanulási nehézségeket hozhatja magával, de pszichésen is megterhelő, hiszen a balkezes gyermek diszkriminálva érezheti magát. Szerencsére mára az a tendencia nyert teret, hogy a gyermekeket hagyják azzal a kézzel tevékenykedni, amelyik jól esik nekik. Ennek következménye, hogy a 20. században 3%-a, ma viszont már 10%-a balkezes a társadalomnak.
Áldás vagy átok?
Korábban már említettem, hogy bizonyos eszközök használata nehezebb balkezesség esetében, de ezek napról napra oldódnak meg, hála azoknak, akik balkezes verziókat is terveznek.
Általános nézet viszont, hogy a balkezesek okosabbak, kreatívabbak jobbkezes társaiknál. Kissé misztifikált is a balkezesség, hiszen oly sok réteg rakódott rá az évszázadok alatt, hogy nehéz megtalálni az igazságot. El kell, hogy oszlassam hát ezt a tévhitet, ugyanis nincsen tudományos bizonyíték arra, hogy a balkezesek okosabbak lennének. Ilyen tévhit, hogy többek között Albert Einstein is balkezes volt. Sok híres személyhez kapcsolódik efféle hamis információ, melyet maguk a balkezesek terjesztettek el, annak érdekében, hogy láthatóbbá és elfogadhatóbbá váljanak a társadalomban. Az viszont vitathatatlan, hogy az agy jobb féltekéje felel a térbeli és a zenei képességekért, így nem meglepő, hogy a balkezesek aránya nagyobb a művészi pályán.
Szerencsére azonban nincs verseny a jobbkezesek és a balkezesek között, ma már nem jelent akkora stigmát a balkezesség, mint korábban, hiszen nincs is ok arra, hogy megbélyegezzük a balkezes kézhasználatot.
Kiemelt kép: Shutterstock
Források:
https://index.hu/tudomany/til/2023/05/20/jobb-bal-kez-agyfelteke-dominancia-michelangelo-bach/
https://nepszava.hu/3205047_balkezesseg-vilagnap-tarsadalom
https://www.jateksziget.hu/blogs/blog/balkezesek-vilagnapja-6-dolog-amit-nem-tudtal-roluk