Mi az az ASMR? Miért simogat valaki egy mikrofont a körmével, vagy egy ecsettel, esetleg más tárggyal? Jó ez valakinek? Mi van azokkal, akiket ez idegesít? A mizofónia elterjedtebb, mint gondolnánk. Többen úgy írják le az állapottal kapcsolatos érzést, mint egy csillapíthatatlan viszketést, amikor legszívesebben kibújnának a saját bőrükből. De mit is takar ez a jelenség és mit tehetünk, ha bennünket is érint?
ASMR, az agymasszázs
Biztos láttál már ASMR felirattal ellátott videót a különböző online médiumokon. Esetleg rá is kattintottál, és hirtelen egy mikrofont simogató, körmöket kocogtató kép jelent meg, furcsa hangokat adott ki a hangszóród. Ez van, akit lenyugtat, másokat viszont görcsbe ránt.
Az ASMR egy angol mozaikszó, Autonomous Sensory Meridian Response, ami magyarul azt jelenti, önkéntelen idegi-érzéki válasz. Vagyis ezek a hangok instant reakciókat váltanak ki az agyunkból, mármint azokéból, akik érzékenyek rá.
Fotó: Pexels
Nem mindenkire hatnak ugyanis így ezek a hangok, de erre később térünk ki.
Bár többen hívják agyi orgazmusnak, valójában az ASMR-nak semmiféle szexuális töltete nincs. Az élmény leginkább olyan, mint egy masszázs az agynak. A hangok euforikus érzést váltanak ki, a fejbőrtől a gerincen át indul el a válaszreakció, ami a bőr bizsergésében teljesedik ki. Tapasztalatok szerint segíthet a depresszióban, enyhítheti a stresszt és a krónikus fájdalmakat is.
Vilmos így mesélt arról, miért hallgat ASMR-t. „Engem nagyon könnyen befolyásolnak a hangok, aminek a negatív oldala, hogy nem feltétlen tudom kizárni őket. Ez sokszor tud túl sok lenni.”
„Például ha egy tömött teremben vagyok, ahol mindenki próbálja túlkiabálni a másikat, elég gyorsan kedvem támad kimászni a saját bőrömből. Egy-egy ilyen csodás tapasztalat után nagyon jól tud jönni az ASMR, tekintve, hogy ebben az esetben általában nyugodt, kontrollált hangokról beszélünk”.
„De ugyanígy elő szokott kerülni, ha nem tudok elaludni, vagy nagyon koncentrálnom kell valamire. Alvásnál a repetitív hangok segítenek ellazulni, ha koncentrálnom kell, akkor pedig segít kizárni a külső hangokat, amik másként könnyen elterelnék a figyelmem. A kedvenceim a fodrászat tematikájúak, alapvetően is sokat szoktam piszkálni a hajamat, miért ne jöjjenek hangok is hozzá.”
Én személy szerint egy stresszesebb időszakban kezdtem ASMR videókat nézni TikTokon, amiktől hamar elálmosodtam. Ezekben a nehéz hetekben végül csak AMSR videókra tudtam elaludni, de egyáltalán nem volt mindegy, melyikekre. Nem mindenkinek működik ugyanis ugyanaz. Vannak, akik szeretik a kopogós hangokat, vannak, akik a hosszabb, lassabb hangokra reagálnak jól, mint a fésülés, kezek összedörzsölése. De valójában mindenből lehet ASMR videót gyártani. Főzésből, takarításból, rajzolásból, könyvlapozgatásból, sminkelésből… A lehetőségek tárháza végtelen.
Fotó: Pexels
Mizofónia, amikor hallani sem akarod
Bár az ASMR az utóbbi években nagyon felkapott, vannak, akiknek egy ilyen videó maga a kínzás.
A mizofónia görög szó, fordítása annyit tesz: a hangok gyűlölete. Itt nem csak arról van szó, amikor szélsőségesen sértő hangok idegesítenek valakit, mint a tábla-köröm, vagy tányér-evőeszköz találkozása. A mizofónia a teljesen természetes emberi hangokra is kihat, mint az ásítás, hangos nyelés, ropogtatás, fogcsikorgatás, de bármi alakulhat zavaró zajjá.
Beának a következő hangok zavaróak: „Zavar a nyál hangja (beszéd és evés közben is), az, ha valami nagyon ropogósat rágnak, például répát. Az szörnyű. Fogcsikorgatás (ami külön jó, mert ha a gyereknek kinő 1-2 foga egész nap csinálja) és ami a legjobban zavar, az a hümmögve dúdolás.”
Hedvig is hasonlóan éli ezt meg. „Igazából bármi idegesít, ami valami életfunkcióval kapcsolatos. Evés, ivás, hangos levegővétel, szuszogás, orrszívás. De az is, ha valaki lenyeli a nyálát, hümmögés, cöccögés (de például a horkolás nem). Tulajdonképpen olyan dolgok, amik az emberek emberi oldalára utalnak.”
Az okát eddig még nem sikerült kideríteni, de nagyon úgy tűnik, nem fizikális, hanem mentális és pszichés okok rejtőznek a mizofónia mögött. Legtöbbször gyerekkorban alakul ki, és ahogy a legtöbb kondíciónak, a mizofóniának is vannak enyhébb, illetve súlyosabb szintjei.
Beának az első emlékei között egy ilyen negatív emlék szerepel. „Az óvodában figyeltem fel először így a hangokra. Amikor az egyik óvó nénim olvasott, mindig hallani lehetett a nyálát. Egyszerre utáltam és imádtam ahogy mesélt. Ez volt az első emlékem 3 éves koromból.”
Aki mizofóniában szenved, annak ezek a hangok nem csupán kellemetlenek, hanem fizikai tüneteket váltanak ki belőlük. Gyakori a szorongás, az undor, a düh érzése, bekapcsolhat a menekülési ösztön. Előfordulhat sírás, egyeseknek görcsbe rándul a gyomruk, vagy az izmaik. A legsúlyosabb esetekben pedig gyilkos vagy öngyilkos gondolatok is társulnak az élményhez.
„Legszívesebben letépném magamról a bőrömet”
Ricsi így fogalmazta meg az érzést:
„Legtöbbször a fejemtől a hátamig végigfut egy bizsergés. Nagyon kellemetlenül érzem magam, megfeszül tőle szinte az egész testem. Egyszerűen menekülni akarok egy csendes helyre, vagy befogni a fülem és sokszor legszívesebben túlkiabálnék mindent.”
Emmának hasonló tapasztalatai vannak. „Az évek alatt az a gyötrelmes állapot, amit a “mizofóniás epizódok” alatt élek át, folyamatosan erősödött.. Egyetem alatt tudtam kezelni, csak vérnyomásemelkedéssel járt, illetve nem nagyon tudtam másra figyelni. Ezek megmaradtak, de most már társul hozzájuk egy borzalmasan erős szorongás, idegesség is.”
„Ha sokáig tart, remegek, és azt érzem, hogy legszívesebben letépném a bőrömet magamról. Mintha csillapíthatatlanul viszketne valami.”
Van gyógymód a mizofóniára?
A mizofónia határozottan nehézséget jelent elszenvedői számára a hétköznapokban. Gondoljunk csak arra, milyen lehet ezzel a kondícióval beülni egy étterembe, egy moziba, vagy csak végigmenni az utcán a napsütésben, ahol mindenki fagyizik körülöttünk. Eddig sajnos nem találtak gyógymódot, így mindenki máshogyan küzd meg ezzel a betegséggel. Van, aki szintén eszik, amikor a társa eszik, van, aki beszélteti a másikat, csak hogy ne egyen, amíg társalognak.
„Általában zenét hallgatok, hogy mindenféle zajt ki tudjak zárni. Sokszor a fülhallgatón átszűrődő zajokat is nehezen élem meg, de a zene rengeteget segít. A mozgás is nagyon jó hatással van rám, azzal el tudom lazítani a testemben felhalmozódott feszültséget. Néha szimplán el kell mennem egy zavaró helyről, hogy kivegyem magam a szituációból.” Mesél Ricsi a megküzdési stratégiáiról.
A mizofóniásoknak segíthet, ha a mostanában egyre elterjedtebb zajszűrős fül- vagy fejhallgatót használnak. A légzőgyakorlatok, illetve az irányított képzeletgyakorlatok szintén hasznosak lehetnek.
Emma terápiára jár. „Épp folyamatban van egy terápiám. Sok szálon kötődnek a reakcióim a gyerekkorom abuzív élményeihez, de ezek nagyon masszívan betokosodott emlékek. Megváltást majd attól várok, amikor ezek az emlékek felszínre kerülnek és megdolgozódnak.”
Főkép: Shutterstock