Évek óta harsogják a női magazinok a body positivity jelentőségét, de gondoltad volna, hogy a gyökerei több száz évre nyúlnak vissza? Utánajártunk az egyik legnépszerűbb trend hátterének.
A szépség, elismertség utáni vágy valószínűleg egyidős az emberiséggel. Ezért találták fel őseink a rúzst, ezért jött létre a fodrász szakma, és ezért van akkora hatalma a divatiparnak. De vajon mikor fogalmazódott meg először az emberekben, hogy inkább el kellene fogadni magunkat olyannak, amilyenek vagyunk? Ma ennek járunk utána.
A viktoriánus reformerek – a testpozitív mozgalom elöljárói?
A body positivity szóról mindenkinek egy modern, 21. századi kezdeményezés jut eszébe, pedig a divat és társadalom által ránk erőltetett külsőségek ellen már a 19. században felemelték a szavukat egyes nők. Az első ilyen feljegyzett alkalom a viktoriánus korban volt, amikor középosztálybeli, korai feminista nők létrehozták a Viktoriánus öltözködési reform mozgalmat. A mozgalom célja még sokban eltért a mai testpozitív mozgalométól, ám az azt létrehozó igény már előrevetíti a 200 évvel későbbi irányzat megalakulását.
A viktoriánus nők olyan ruházatért küzdöttek az 1850-es évektől kezdve, ami szabadabb életet biztosít számukra. A korabeli trendekkel ellentétben szerettek volna olyan öltözéket hordani, ami nem szorítja fűzőbe a testüket, helyette a kényelmes és praktikus viseletet nyújt. Nőtársaikat is próbálták lebeszélni a testet megnyomorító fűzőről, hogy ne rejtsék a testüket vastag anyagok alá, és ekkor merült fel először az igény arra is, hogy a nők nadrágot viseljenek.
Fotó: Shutterstock
Önelfogadás a 20. Században – testben és lélekben
A viktoriánus nők kezdeményezése nem aratott osztatlan sikert kortársaik körében, ám a feminizmus fejlődésével újra és újra fókuszba került a test (első sorban a női test) elfogadása természetes valójában. A 20. század viharos eseményei között sokszor nem volt lehetőség komoly erőforrásokat szánni a témára, ám az évtizedenként változó divattrendek jól mutatták az egyre nagyobb igényt a változatosságra.
A vékony és vastag testideálok váltakozása, a szolid és sokat láttató trendek egymásutánja mind azt jelzi, hogy egyre nőtt az igény a különbözőségre. A 20. századon végignézve azt látjuk, hogy évtizedenként változtak a trendek mind az öltözködést, mind a szépséget illetően. Megjelentek a tömegek számára is elérhető divatlapok, filmek és televíziós műsorok, amik minden korábbinál hangosabban tudták közvetíteni az az aktuális trendeket.
Fotó: Shutterstock
A médiaipar felpörgése – mutasd a tested, megmondom, ki lehetsz!
A filmsztárok a mozi kezdete óta ikonnak számítottak mind a nők, mind a férfiak körében, ám az egyre szélesedő tömegmédia és az újabbnál újabb platformok megjelenésével már nem csak egy Clark Gable vagy egy Marilyn Monroe jelenti az etalont, hanem bárki lehet követendő példa. Ráadásul a jóléti társadalom kiszélesedésével és a plasztikai műtétek fejlődésével egyre többeknek elérhető az is, hogy ténylegesen hasonlítsanak bálványaikra. Rachel kultikus frizuráját tízezrek viselték a kilencvenes években, Kate Moss fiús alakját rengeteg lány próbálta meg leutánozni, bármi áron. A mai nyugati világban pedig egyre többeknek van elérhető távolságban a Kardashian lányok feneke, vagy épp egy divatos orr, ha kell, orvosi segítséggel.
A body positivity mozgalom kezdete
Az egyre magasabb fordulatszámon pörgő szépségkultusznak hamar megmutatkozott az árnyoldala is. A ’90-es évek óta egyre több szakember és egyre hangosabban foglalkozik a különböző evészavarokkal, testképzavarokkal. Maga a body positivity fogalma 1996-ban hangzott el először, amikor egy pszichoterapeuta és egy étkezési zavarokkal rendelkező paciense létrehozta a thebodypositive.org oldalt.
Connie Sobczak és Elizabeth Scott arra szerette volna felhívni a figyelmet az oldallal és a kezdeményezéssel, hogy a negatív testkép (amit egyre gyakrabban a média által sugallt elérhetetlen ideálok miatt alakítunk ki magunkról ) miatt étkezési zavarok, depresszió alakulhat ki, és hogy ez öncsonkításhoz, súlyos esetben öngyilkossághoz is vezethet.
A testpozitív mozgalom tehát az egyik legfontosabb ügy mentén jött létre: hogy segítsen boldog, örömteli kapcsolatot kialakítani a saját testünkkel, a hibáink ellenére is. A mozgalom felkarolt mindenkit, aki más. Kiemelte az evészavaros, pigmenthiányos, végtaghiányos, túl kis-, vagy nagynövésű emberek szépségét, és végre kimondta: van élet a 90-60-90 bűvkörén túl is. De hová fejlődött ez a mozgalom az elmúlt években, mit köszönhetünk neki és milyen árnyoldalai vannak? Hamarosan ezzel a témával folytatjuk.
Fotó: Shutterstock
Főkép: Shutterstock
