A világ legszegényebb országaiban minden 5. gyerek érintett valamilyen módon a gyermekmunkával, a legtöbb gyerekmunka a mezőgazdasági és ipari termelésben, illetve a háztartási cselédként foglalkoztatott gyerekek körében van jelen. Bár a statisztikák szerint Magyarországon nem létezik gyerekmunka, ennek oka, hogy itthon az iskola előtt és után, vagy helyett dolgoztatott gyerekek veszélyeztetett gyerekekként kerülnek be az adatok közé. De milyen mennyiségű munka és milyen kortól számít gyermekmunkának? Milyen munkák végezhetőek legálisan a kiskorúak esetében? És mi a helyzet a gyerek influenszerekkel? Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértőt, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját kérdeztük a gyermekmunka elleni világnap alkalmából.
Hova tehetőek jelenleg a gyermekmunkával kapcsolatos számok, hol és milyen korú gyerekeket érint leginkább a gyermekmunka problémája?
Dr. Gyurkó Szilvia:
A legfrissebb globális adatok szerint a világ legszegényebb országaiban minden 5. gyerek érintett valamilyen módon a gyermekmunkával. A főbb jellemzői a jelenségnek ugyanazok maradtak: a mezőgazdasági termelésben van jelen a legtöbb gyerekmunka. Ezt követik a háztartási cselédként foglalkoztatott gyerekek, és az ipari termelésben résztvevők.
Miközben globálisan csökken a gyerekmunkások száma, még mindig nagyon sok gyereknek sérülnek az alapvető jogai az oktatáshoz, a pihenéshez, szabadidőhöz, gyermekkorhoz azzal, hogy dolgozniuk kell.
Az általánosan elfogadott definíció szerint az 5-11 éves korosztályban akkor minősül gyermekmunkásnak egy gyerek, ha hetente legalább 1 óra gazdasági munkavégzést és 21 órányi fizetetlen háztartási munkát végez. Egyébként ez a korosztály a legveszélyeztetettebb és a leginkább érintett a munkajellegű kizsákmányolással.
Mit jelent a gyermekmunka a gyakorlatban? Mit kell csinálniuk ezeknek a gyerekeknek ahelyett, hogy iskolába járnának, pihennének, játszanának?
Dr. Gy.Sz.: Ez nagyban eltér országonként, régiónként. Azt talán még mindig fontos hangsúlyozni, hogy bár sokak számára az ismert, hogy a ruhaiparban, összeszerelő üzemekben dolgoznak gyerekek, de ezen kívül még nagyon sok terület van. Főleg idénymunkák, mezőgazdasági termelés és a háztartás körüli feladatvégzések.
A gyakorlatban sok esetben az történik, hogy a munkaadó egy egész családot “vesz meg”, mondjuk egy hétig tartó intenzív munkára, és ebbe a családi munkabérbe, amit ilyenkor kapnak, beletartozik az összes családtag által elvégzett munka. Az ilyen jellegű kizsákmányolás természetesen a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt érinti, és nagyon komolyan felveti a gazdasági szereplők felelősségét – meg persze a fogyasztókét is. Ezért is mondjuk azt, hogy aki tud, fair trade logóval ellátott termékeket vegyen, ami ugyan drágább valamennyivel, de legalább tisztességesebb bért kaptak a termelők és a munkások.
Szintén a gyermekmunka egy gyakori példája az, amikor iskolába járás (játék, sport, szabadidő, barátokkal való együttlét) helyett a gyerekeket használják a családi, közösségi háztartási munkákra. Ez nagyon gyakran a lányokat érinti jobban. Ők azok, akik vizet hordanak (gyakran sok-sok kilométer távolságról), elmennek a piacra, főznek, takarítanak, a kisebb gyerekekre vigyáznak, állatokat gondoznak, a kertben dolgoznak – naponta nem ritkán 10-12 órát.
A gyermekmunka egyébként sokszor nem is a szegénységgel kapcsolódik össze, hanem azzal, hogy a gyerek „könnyű áldozat”: sokak szemében egy gyereket kihasználni a legegyszerűbb, a legkisebb a kockázata annak, hogy az áldozat fellázad és kitör a kizsákmányoló helyzetből.
A hivatalos statisztikák szerint a gyermekmunka nem létezik Magyarországon. Mi az oka ennek?
Dr. Gy.Sz.: Egyrészt nagyon kevés az olyan munkaügyi vizsgálat, ami kifejezetten a gyerekmunka területére fókuszál.
A gyermekvédelemben dolgozók tudják, hogy vannak családok, ahol a gyerekek iskola előtt fát gyűjtenek, állatokat takarmányoznak, iskola után meg a kertben dolgoznak, vagy a családi kisboltban segítenek – néha meg iskola helyett is azt kell csinálniuk, amit a szülők kiadnak nekik. De ezeket a helyzeteket ritkán jelzik önállóan, mint gyerekmunkát. Ilyenkor, ha egy komplex, elhanyagoló, vagy bántalmazó magatartással együtt jelenik meg a gyerek dolgoztatása, akkor a gyermekvédelem a veszélyeztetésre helyezi a hangsúlyt, és annak megfelelően lép fel.
Ugyanez a helyzet, ha például nevelőszülő esetén tapasztalja azt a rendszer, hogy nem jól gondoskodnak a nevelt gyerekről, dolgoztatják stb. De ezek az ügyek a statisztikában nem úgy jelennek meg, mint gyermekmunka, hanem mint veszélyeztetett gyerekek.
Mi a különbség a diákmunka és a gyerekmunka között?
Dr. Gy.Sz.: A diákmunka fizetett, szerződött, legális munkavégzés, amiben olyan speciális feltételeknek kell megfelelni, ami biztosítja, hogy a munka ne menjen a 18 éven aluli diák egészségének, egészséges fejlődésének rovására (pl. az éjszakai munkavégzés tiltott, a pihenőidőnek speciális szabályai vannak).
A gyerekmunka viszont teljes mértékben illegális, a legtöbb esetben ellentételezés nélküli (vagy ha van is valami ellentételezés, az messze alatta marad az elvégzett munka valódi értékének), ill. az objektív feltétele az, hogy 5-11 éves gyereknél 1 óra gazdasági és 21 óra háztartási munkavégzés legyen. 12-14 éveseknél ez az objektív határ a 14 óra gazdasági és 21 óra háztartási munka; míg a 15-18 éveseknél a legalább 43 óra gazdasági munkavégzésnél áll meg a gyerekmunka minősítés.
Milyen munkát végezhet egy gyerek legálisan Magyarországon?
Dr. Gy.Sz.: Először is, olyat, amiről tud a szülő (és hozzájárulását adta), ill. mindig csak olyat, ami a gyerek egészséges fejlődését nem érinti hátrányosan. A jogszabályok a 18 éven aluli munkavégzést pontosan szabályozzák a művész, sportoló gyerekektől a nyári munkán át a 16 éven felüli, már nem tankötelezett és rendszeresen dolgozó gyerekekig.
A legtöbb gyerek szövetkezeteken keresztül végez diákmunkát, ez is jelent egyfajta biztosítékot, hogy nem fogják kihasználni a gyereket, illetve hogy olyan munkáltatóhoz kerül, akit legalább minimális szinten átvilágítottak.
Mi nem számít törvénytelen gyerekmunkának?
Dr. Gy.Sz.:
15 éves kor felett, nyári szünetek (iskolai tanítási szünet) ideje alatt végezhet munkát a gyerek, a szülő beleegyezésével. A munkavégzés helyének meg kell felelnie az egyéb törvényi előírásoknak is, így pl. alkoholt nem mérhet 18 éven aluli.
15 éves kor alatt művészeti, kulturális és sport területen végezhet legálisan munkát egy gyerek, de erről a gyámhivatalnak is tudomással kell lennie.
Fotó: Shutterstock
Ha a gyermekmunkát tiltja a törvény, akkor a diákmunka miért nem számít annak?
Dr. Gy.Sz.: Mert nem veszélyezteti a gyerek egészséges fejlődését. Nem ütközik az iskolával, nem lépi túl azt az időkeretet és időbeosztást, ami még a gyerek fejlődése, gyerekkori szükségletei szempontjából fontos.
Azt is ki kell emelni, hogy a gyermekkori munkavégzés, a gyerek korának megfelelő, egyéb szükségleteit is tiszteletben tartó pl. a háztartási, családi körben végzett munka kifejezetten fontos, és lényeges. Az ágyat bevetni, szemetet levinni, segíteni takarítani, mosogatni, vagy a szülővel együtt a kertben dolgozgatni nem minősül tiltott gyerekmunkának. Sőt, a gyereknevelés fontos része, a gyerek fejlődése szempontjából hasznos tevékenység.
Mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne verjék át a gyereket a munkáltatói?
Dr. Gy.Sz.: Ez nem a szakterületem. Itt nem adnék tanácsokat.
Ha ilyen felmerül, érdemes az interneten utánanézni a dolgoknak, bizonytalanság esetén pedig beszélni a gyámhivatallal vagy ügyvéddel.
Napjaink egyik sokakat foglalkoztató és érintő témája az influenszer szülők és celebgyerekmunkások. A szülő oldaláról sokszor teljesen természetesnek tűnik, hogy ha a gyerek a mindennapok része, akkor az lenne erőltetett és mesterséges, ha a gyereket lehagynák a fotókról – erre vonatkozóan Magyarországon még nincsenek szabályozások?
Dr. Gy.Sz.: Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés. Igazából önálló téma.
Hivatalos szabályozás nálunk nincs erre. Se a gyerek által keresett pénzre, se a 14 éven felüli influenszer gyerekek szerződésére, se a családi influenszerekre. Van egy GVH ajánlás, ami a kidfluenszer kifejezést behozza, de igazából ezen a területen még nagyon sok szabályozási szükséglet van.
Vannak azonban országok, amelyekben már teljes tilalom alá esik a kisgyerekekről való posztolás, ilyen például Franciaország.
