Előfordult már, hogy hirtelen, szinte a semmiből erős félelemérzet alakult ki benned, ami testi tünetekkel párosult? Nem kizárt, hogy pánikrohamod volt. Cikkünkben bemutatjuk mi is az a pánikroham, hogyan ismerheted fel magadon a jeleit, és mit tegyél, ha utolér: a szakmai állásponton túl egy személyes történeten keresztül.
Mi is az a pánikroham?
Magyarországon minden negyedik ember már biztosan átélt egy, vagy több olyan negatív élményt, ami valószínűleg pánikroham volt. A rohanó világ, a rengeteg helyről egyfolytában ránk zúduló információ áradat és a stresszes életmód könnyen kiválthatja ezt a pánik szerű állapotot.
Először is, fontos tisztázni, hogy ha volt is már pánikrohamod, az még nem egyenlő azzal, hogy pánikbetegségben szenvedsz. Pánikbetegséget szakemberek tudnak diagnosztizálni, bizonyos kritériumok alapján.
A pánikroham bárkit, szinte bármikor elérhet, bárkinél kialakulhat. Rád törhet egy tömött buszon, vagy a fogorvosnál, de akár álmodból felriadva is. Ezek a rohamok jellemzően hirtelen, szinte a semmiből tőrnek ránk, nem lehet egy bizonyos helyzethez kötni őket.
Interjúalanyunk, Zsolt több éve szenved időnként pánikrohamoktól. Az ő tapasztalatai is egybevágnak a fentiekkel, hiszen elmondása szerint „a pánikroham nem helyzettől függ, de a kialvatlanság és a túlhajszoltság biztosan nem segít a megelőzésben. Többször vettem észre, hogy gyakoribbak a rohamok a nagy zajban, zsúfolt tömegben és a normálistól eltérő külső behatások nyomására.”
Fotó: Shutterstock
Hogy néz ki egy pánikroham?
Egy pánikroham hirtelen kezdődik, akár 10 perc után elérheti a tetőfokot és legalább fél órán át tart, de az se kizárt, hogy tovább. Kezdetben erős félelemérzet kapcsolódik hozzá, valami elképesztően rossz dolognak az eljövetelét várjuk, szinte már halálfélelmünk van. Ez az érzés testi tünetekkel is párosul.
Ilyen például az intenzív izzadás, szapora szívverés, kipirosodás, remegés, kapkodó levegővétel, sok esetben szédülés.
Amint ezek a tünetek megjelennek, jellemző, hogy a pánikrohamot átélő belekerül egy negatív spirálba. Elkezd a testi tünetekre fókuszálni, így felerősítve a folyamatot. Sajnos az a tapasztalat, hogy azok az emberek, akik még nem találkoztak ilyen jellegű pánikrohammal, vagy még nem tanulták meg kezelni azt, úgy érzik elveszítik az irányítást a testük felett. Nem tudják kontrollálni önmagukat, még nagyobb pánikot előidézve ezzel.
Aki először él át pánikrohamot, az sok esetben a testi tüneteket félreértelmezi, így könnyen előfordulhat, hogy szívrohamnak vagy valamilyen más súlyos betegségnek gondolja a tűneteket. Öröm az ürömben, hogy az ehhez hasonló szituációknál a beteg szinte azonnal orvosi segítséget kér, így gyorsan szakszerű ellátásban részesül. A pánikrohamok okát rengeteg szakember vizsgálta már. Több tényezőre is visszavezethető az eredete.
Állhat a háttérben genetikai probléma, egy korábban átélt traumatikus esemény vagy pszichológiai tényező.
Praktikák pánikroham esetén
Ha rendszeresen élünk át pánikrohamot, akkor mindenképp javasolt szakpszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter felkeresése, hiszen ezeknek a szakembereknek a segítségével feltárhatjuk a rohamok lelki és pszichés eredetét. Továbbá, amennyiben indokolt ők azok, akik alapos, minden testi rendellenességet kiszűrő szakorvosi vizsgálat után súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelést írhatnak elő.
Ugyanakkor nem lehet velünk szakember a nap 24 órájában, így bizonyos technikákat jó, ha el tudunk sajátítani a pánikrohamok kezelésére.
Zsolt például már sokszor előre érzi, ha túl nagy benne a belső feszültség, amiből kialakulhat pánikroham. Viszont ha hatásosan le tudja nyugtatni magát, azzal el is halványul a folyamat.
A pánikrohamát kezelni egy számára hatásos „ellentámadással” szokta, amikor tudatosítja magában, hogy ez csak egy betegség, egy hormonális probléma. Ezen kívül bevált módszer nála a helyes légzéstechnika is.
Fotó: Shutterstock
Belső biztonság, figyelemelterés és légzés
A szorongás és a pánik nagyon erősen kötődik a bizonytalansághoz, ezért a pánikroham kezelésekor fontos megkeresnünk, hogy hogyan, mi által tudunk a biztonsághoz kötődni. Tudatosítani kell magunkban, hogy az „itt és most” -ban biztonságban vagyok.
Másik jó praktika lehet a légzés figyelése, amikor megpróbáljuk a légzésünket számoláshoz kötni. Fontos, hogy légzésgyakorlatnál próbáljuk meg a kilégzésünket elnyújtani, így nyugtatva az idegrendszerünket.
A figyelemelterelés is hatásos lehet. Könnyebben kiszakadhatunk a belső pánik-körből, ha a figyelmünket a külvilágra irányítjuk, és a környezetünkben elkezdünk egymáshoz hasonló dolgokat keresni. Használjuk bátran az érzékszerveinket: keressünk illatokat, színeket, hangokat. Ez a technika elterelheti a figyelmünket a fejünkben zakatoló félelemről, így könnyebben megnyugodhatunk.
Merjünk segítséget kérni
Mindenki számára mást jelent a biztonság, a biztonsághoz való kapcsolódás, így az előbb említett technikák hatásossága is egyénenként változik. Hogy kinek mi válik be, nagymértékben önismereti kérdés.
Zsolt is azt javasolja, hogy az ilyen jellegű problémákkal mindenképp forduljunk orvoshoz.
„Bizonyos terápiák javítanak a helyzeten. A pánikroham mellé gyakran párosul agorafóbia (nyílt terektől, nyilvános helyektől való félelem), depresszió vagy akár kényszerbetegség is. De a pánikrohamok csökkentésével ezek akár el is tűnhetnek. A gyógyszeres kezelés sokat segíthet, de fontos, hogy csak kis dózisban és mindig ugyan annyit szedjünk be.”
A fentiek fényében fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a saját megküzdési stratégiánkat is szakember segítségével alakítsuk ki. A fenti tapasztalatok interjúalanyunk egyedi élményei, nem minősülnek szakmai iránymutatásnak.
Források: Lélekművek, Webbeteg
Főkép: Shutterstock
