Veled is rendszeresen előfordul, hogy az utolsó pillanatra hagyod a teendőid elvégzését? A halogatást számtalan okból választjuk, de a népszerű vélekedéssel ellentétben a lustaság nem szerepel ezek között. Tudd meg, mik a halogatás leggyakoribb okai és tünetei, és hogy miképp győzheted le őket!
Közeleg a leadási határidő. A vizsga időpontja. Az a fontos esemény. Pontosan tudod, hogy most kellene mindent beleadnod, de egyszerűen nem megy. Pedig most aztán tényleg volt elég időd megcsinálni, mégis az utolsó pillanatra maradt megint minden.
Kapkodás, szégyen, feszültség jellemzi a hangulatodat. És ezredszerre is megfogadod, hogy többször ez nem fordul elő. Aztán valahogy mégis.
Ismerős a helyzet? A halogatást sokan emeljük szinte művészi szinte. Pontosan tudjuk, hogy mi a feladatunk és nagyon is szeretnénk túlleni rajta. De mintha egy láthatatalan erő folyton megakadályozna. A halogatást nehéz leküzdeni, de ha megismered a saját miértjeidet, máris közelebb kerülsz a megoldáshoz.
Most mutatunk néhány tippet, amivel te is magad mögött hagyhatod – vagy legalábbis csökkentheted – a halogatást!
Ezek isérdekelhetnek
Halogatás vagy lustaság?
Bár sokan összekeverik a kettőt, nagyon is különbözőek. Aki lusta, általában semmit nem tesz azért, hogy megvalósítsa a feladatait, mert nem tart a következményektől.
Ezzel szemben aki halogat, az nagyon is aggódik azon, hogy ami a keze közül kikerül, nem lesz tökéletes: és sokszor pontosan ez akadályozza meg abban, hogy belevágjon.
Így ismerd fel a halogatást: jellemző tünetek
A halogatást legtöbbször onnan ismerheted fel, ha pontosan tudod, éppen mivel kellene foglalkoznod, de helyette inkább valami olyasmit csinálsz, amiből nem származik előnyöd és nem tölt fel. Mindannyian ismerjük a helyzetet, amikor pl. a vizsgára készülés helyett hirtelen nagyon fontossá válik az ablakok makulátlanul tisztára pucolása – ilyenkor kerülnek előtérbe az ún. alibi feladatok. Máskor nagy lelkesedéssel vágunk bele a feladatba, de pillanatokon belül hagyjuk, hogy elterelje a figyelmünket valami érdekesebb, sok esetben pedig könnyebb teendő az adott helyzetben. De az is előfordulhat, hogy egyáltalán bele sem kezdünk, mert a tökéletes pillanatra várunk – ami tudjuk jól, sosem fog elérkezni.
A halogatás akár súlyos önirányítási rendellenességgé válthat, amit szakértők szerint önmagában is komolyan kell venni, hiszen hatással lehet az iskolai, tudományos, szakmai, valamint a személyes tevékenységekre is.
Miért halogatunk? A halogatás okai
A Pennsylvania Egyetem Pszichiátria Tanszékének professzora, Dr. Seth J. Gillihan két, a halogatás mögött álló gyakori tényezőt határozott meg.
1: Azt feltételezzük, hogy a feladat kellemetlen lesz – ebben az esetben nincs abban semmi meglepő, hogy szeretnénk elkerülni, ameddig csak lehet
2: A kudarctól való félelem: ha meg sem próbáljuk, kudarcot sem vallhatunk.
A halogatás további okai lehetnek:
- Túl nehéznek, megoldhatatlanul bonyolultnak érezzük a feladatot
- Túlvállaljuk magunkat
- Nem érezzük elég fontosnak a feladatot, ezért neki sem állunk
- Nincs meg minden információnk ahhoz, hogy elvégezzük a feladatot
- Tökéletesen szeretnénk megoldani a feladatot – amíg nem vagyunk vele maximálisan elégedettek, nem adjuk ki a kezünkből
- Félünk attól, mások hogyan fogják értékelni a teljesítményünket
Így küzdd le a halogatást! 7 praktikus tanács
Képzeld el: kinek és milyen kellemetlenséget okozol, kit akadályozol azzal, ha halogatod a feladatot?
Sokszor adhat motivációt, ha belegondolsz a halogatás következményeibe.
