Te is gyakran érzel erős késztetést arra, hogy online vagy boltokban csak úgy költsd valamire a pénzed? Nehezen állsz ellen a kísértésnek? Megértjük, hiszen számtalan reklám üzeni folyamatosan, hogy a boldogsághoz bizony még erre és erre is szükséged van, vedd csak meg! De milyen pszichológiai folyamatok irányítják valójában a vásárlásainkat? Mik a kényszeres vásárlás és a vásárlásfüggőség jelei? Miképp döntsük el, igazából mire van szükségünk? Erről kérdeztük Kovács Orsolya pszichológust, a BeBalanced Pszichológiai Pont szakmai vezetőjét.
Milyen pszichológiai folyamatok irányítják a vásárlásainkat?
Kovács Orsolya: Vásárlási döntéseinket és viselkedéseinket összetett pszichológiai mechanizmusok irányítják.
Fontos például a motiváció, azaz hogy mire vágyunk, mit szeretnénk megkapni. Gyakran az érzelmeink befolyásolnak minket: szeretnénk pozitív érzésekhez jutni vásárlásaink által, vagy épp félelmeink vesznek rá minket a költésre.
Lényegesek még a kognitív folyamataink, azaz átgondoljuk, hogy mely terméket vagy szolgáltatást érdemesebb megvásárolnunk minőség, ár, hasznosság, és egyéb preferált jellemzők alapján.
Ezek isérdekelhetnek
Sőt, abban is eltérünk, hogy mennyiben hozunk racionális döntést, vagy hagyatkozunk az ösztöneinkre, pillanatnyi impulzusainkra. A társas befolyás is meghatározó tényező, hiszen mind a szűk környezetünk, mind a reklámok kihatnak a döntéseinkre.
Mikor beszélünk függőségről a vásárlással összefüggésben?
Viselkedés függőségről van szó, amely egyfajta elsöprő és túlzott vásárlási vágyat jelent, amelynek negatív következményei vannak az egyénre nézve. Komolyan veszélyeztetheti az érintett személy érzelmi biztonságát, emberi kapcsolatait és anyagi helyzetét.
Milyen jelei vannak a vásárlásfüggőségnek?
Kovács Orsolya: Tünete lehet az impulzív, azaz hirtelen vásárlás, amit bűntudat és/vagy szégyenérzet követ. Ezek a személyek sok időt tölthetnek vásárlással, olyan dolgokat vesznek meg, amire valójában nincs is szükségük. Szinte folyton csak a vásárláson jár az eszük, és ezt akkor sem bírják abbahagyni, ha tudják, hogy ez már negatívan befolyásolja az életüket.
Egy idő után már elhanyagolják a feladataikat és kötelességeiket, az idejüket egyre inkább a vásárlással vagy az arról való fantáziálással töltik. További tünet lehet, hogy hazudni kezdenek a költéseikről, akár pénzt lopnak a szeretteiktől, vagy holmikat a boltból.
Mi a különbség a túlvásárlás és a függőség közt?
Kovács Orsolya: A túlvásárlás nem jelent rendszeresen visszatérő elfoglaltságot, olykor esik csak meg a személlyel, hogy túllő a célon. Függőség esetén viszont az olyan időszakokból van kevesebb (vagy nincs is), amikor a vásárlás huzamosabb ideig nem foglalkoztatja az illetőt. A túlvásárlás lehet egy ösztönös reakció a kuponokra, akciókra, vagy stresszkezelési mechanizmus, amikor valaki érzelmi válságban van. De ezekben az esetekben időszakos dologról van szó. A vásárlás függőség rendszeres, kontrollálhatatlan és komoly következményekkel járhat.
Miről ismerhető fel a kényszeres vásárlás?
Kovács Orsolya:
A kényszeres vásárlás a függőség sajátos mechanizmusa. Az egyén szorongást, érzelmi distresszt él át, amit a vásárlással szeretne csillapítani. De a pozitív érzések csak rövid ideig maradnak meg, a mögöttes problémák pedig nem oldódnak meg, sőt, súlyosbodhatnak.
A kényszeres vásárlás általában az érintettnek tűnik fel, vagy inkább a környezetének?
Kovács Orsolya: Mindkettő előfordul. Nagyon gyakori, hogy az érintettek sokáig titkolják a nehézségeiket a szégyen miatt, ami a viselkedésfüggésüket kíséri. Van, amikor a kényszeres vásárlás problémájával küzdő személy még tagadásban van az esete súlyát illetően, és a környezetében élő személyeknek tűnik fel a nehézség vagy valamelyik tünete.
Milyen érzelmi hiányokat próbálunk betölteni a kényszeres vásárlás által? Van azzal kapcsolatban tapasztalatod, hogy miért alakul ki ez a függőség?
Kovács Orsolya:
Sokféle érzelmi hiány állhat a folyamatos vásárlás háttérben: szeretethiány, elismerés hiány, figyelem hiány, törődés hiány, tulajdonképpen bármelyik kielégítetlen alapszükséglet, vagy több szükséglet együttes hiánya. Ez a viselkedéses függőség is számos egyéb mentális nehézséggel együttesen fordul elő: szorongásos és hangulat zavarokkal, étkezési zavarokkal, szerhasználattal, impulzuskontroll zavarral.
A problémával küzdő személyek családjában is gyakran találni hangulatzavart és szerhasználatot, ami arra utal, hogy a családban nincsenek megfelelő stratégiák a stresszkezelésre vagy a megfelelő életvezetésre.
A kényszeres vásárlás vagy vásárlás függőség problémájával mindenképp érdemes pszichológust keresni, vagy le lehet szokni róla? Ha valaki leszokik a vásárlásról, fennáll a veszélye, hogy mással helyettesíti?
Kovács Orsolya:
A függőségek kezeléséhez szakembert vagy érintett segítő csoportot javaslok. Éppen azért, mert nem elég a tüneteket kezelni, hanem a mögöttes okokat is szükséges feltárni, alternatív stressz- és impulzuskezelési stratégiákat felépíteni, kezelni az együttesen előforduló mentális problémákat.
Van, amikor párterápia vagy pénzügyi tudatosság tréning is sokat tud segíteni.
Lehet a vásárlásnak valóban terápiás jellege – vagy ezzel leginkább csak áltatjuk magunkat?
Kovács Orsolya: Viselkedésfüggőség esetén nem, akkor már rajta ülünk azon a bizonyos hullámvasúton, amit nem mi irányítunk. Amennyiben nem a kényszeres vásárlás problémájáról beszélünk, akkor adhat valódi jó érzést a vásárlás. Ez főként akkor igaz, ha ezzel megjutalmazzuk magunkat, amikor ez az öngondoskodásunk egyik formája.
Tehát amikor nem pótolunk vele valami mást, hanem hozzáadunk általa valamit az érzelmi jóllétünkhöz.
Hogyan válthat ez át vásárlásfüggőségbe, vagy éppen gyűjtögetésbe?
Kovács Orsolya:
Ha azon kapjuk magunkat, hogy a vásárláson keresztül igyekszünk magunkat gyógyítani, így próbálunk pozitív érzésekhez jutni, tudatosítsuk ezt magunkban, és ha nem bírunk leállni, kérjünk segítséget.
Ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk függő működésre vagy érzelmileg instabil időszakot élünk át, szintén legyünk óvatosak.
Mi mindenben különbözik az online és az offline vásárlás pszichológiai szempontból?
Kovács Orsolya:
Az online vásárlás kevesebb fizikai energiát igényel, így még láthatatlanabb a rászokás. Szinte órák repülhetnek el észrevétlenül a webshopok böngészésével, és a költések is kisebb súllyal érkeznek meg hozzánk, mivel csak gombokat kell hozzá lenyomni.
A választék is óriási, így szinte mindig találhatunk újabb és újabb remek termékeket, akciókat, befolyásoló marketing tartalmakat. A személyes vásárlás azonnalibb kielégülés élményt nyújt, hiszen azonnal megkapható a termék, nem szükséges rá napokat, heteket várni.
Veszélyesebb az online vásárlás? Vajon könnyebben költünk el ott nagyobb összegeket?
Kovács Orsolya: Vannak előnyei és kockázatai egyaránt. Aki tudatosan vásárol – tehát átgondolja, szüksége van-e az adott holmira és miért, megteheti-e, hogy megvegye azt – annak kifejezetten előnyös lehet, hogy össze tud hasonlítani árakat, véleményeket, hosszabb időt hagyhat magának a döntésre, mert kevésbé befolyásolja őt az eladó sürgetése vagy nyomása. Persze az online világban is vannak nyomásgyakorló marketing eszközök, amelyeket a jól felvértezett vásárlók idővel megtanulnak szűrni. Viszont van, aki éppen azért költ el végül online nagyobb összegeket, mert olyan jutányosnak érzi az ott köttetett üzleteket.
Hogyan döntsük el, igazából mire van szükségünk? Adj kérlek néhány tippet ahhoz, hogy miképp legyünk tudatosabb vásárlók!
Kovács Orsolya:
1. Hagyjunk időt magunknak megállni, kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy el tudjuk dönteni, valóban szükségünk van-e az adott dologra. Ha érzelmi szempontból a válaszunk igen, még mindig gondoljuk át, hogy belefér-e a költségvetésünkbe, megfelelő-e az időzítés.
2. Tervezzük meg a költéseinket havi vagy akár heti bontásban és monitorozzuk is ezt. Gyűjthetjük külön borítékokba a pénzt tematikusan az alapján, mire mennyi pénzt szánunk az adott hónapban, de manapság már a kártyáinkon online is létrehozhatunk ilyen füleket.
3. Vegyük észre a marketingfogásokat és ne hagyjuk magunkat megtéveszteni hangzatos szlogenekkel. Menjünk utána a minőségnek, a vásárlói véleményeknek. Gyakoroljuk a nemet mondást másoknak és önmagunknak is!
4. Vegyük figyelembe az etikai és fenntarthatósági szempontokat is. Amit lehet javítsunk meg, ne dobjuk egyből kukába.
5. Gondolkodjunk hosszú távon: Amikor vásárolunk, ne csak azonnali igényeinkre és kívánságainkra összpontosítsunk, hanem gondolkodjunk hosszú távú céljainkról és életstílusunkról is. Vajon az adott darab illeszkedik a hosszú távú terveinkhez és értékeinkhez?
