Egy füzet, amiben nem csak a teendőidet rendszerezheted: naplózd a céljaid megvalósításához vezető út sikereit, találj motivációt az új szokásaid követésével és lásd át egyszerűen az életed a napi, heti és havi teendőid vezetésével! Ismerd meg a bullet journaling módszerét!
Honnan indult a bullet journaling?
Egészen pontosan Ryder Carroll amerikai-osztrák designertől. Carroll szorongó és figyelemhiánnyal diagnosztizált tinédzserként kezdett el naplózni, hogy javítsa teljesítményét az iskolában és azon túl. Mire egyetemista lett, már 6, különböző célokra szolgáló füzetet cipelt magával, mert felismerte: a szorongása sokkal jobban kezelhető, ha napközben írásban, röviden rendszerezi a gondolatait és érzéseit.
Majd a 6 határidőnapló és jegyzetfüzet egy naplóba sűrítésével megalkotta a bullet journaling módszerét, amiről egy videót készített. A felvétel futótűzként terjedt el, eredményeképp ma már millióan használják a Bullet Journaling, vagy röviden BuJo technikáját, ami valóságos iparággá nőtte ki magát.
De mi fán terem a bullet journaling?
Bullet Journal gyakorlatilag bármilyen füzet lehet, amibe bármi bekerülhet. Oké, ez eddig még nem hangzik túl különlegesnek.
A bullet journaling lényege viszont, hogy a füzet minden oldalát megszámozd, a füzet elején pedig egy tárgymutató segítségével rendszerezd, hogy mit hol találsz a füzetben. Hogy mit írsz bele, csakis kizárólag rajtad – és a képzeleteden – múlik.
Ház körüli teendők? Naplóbejegyzések? Annak követése, hányszor edzettél vagy mennyit olvastál a héten? Hogy mit húzhatsz ki a bakancslistádról? Hogy mi inspirál? Milyen filmeket vagy recepteket szeretnék kipróbálni? Milyen idegennyelvű szót szeretnél aznap megtanulni? Jöhet bármelyik és akár az összes egyszerre!
A bullet journaling módszerének lényege, hogy a teljesen a saját képedre formált és a te speciális igényeidnek megfelelő füzet egyszerre tölti be a határidőnapló, jegyzetfüzet és motivációs napló feladatait.
Bullet journaling lépésről-lépésre
Természetesen a bullet journaling módszerének is vannak szabályai, bár ezek inkább mankóként szolgálnak, hogy kezdőként egyszerűbb legyen belevágni ebbe az új technikába.
A füzetben a teendőket 3 részre, jövőtervezőre, hónaptervezőre és napi tervezőre érdemes felosztanod.
A jövő tervező lapjaira írj fel minden, fixen tervezhető eseményt: szülinapokat, névnapokat, utazásokat, éves orvosi vizsgálatokat, a céges elvonulás időpontját, stb.
A havi tervező oldalára írd fel egymás alá a hónap napjait, melléjük pedig a folyamatában beérkező teendőket. Így jobban átlátható lesz, mely napokra ne tervezd be a csajos vacsorát (mert pl. az iskolai szülői értekezlet már bekerült oda). Ehhez a részhez érdemes egy teendő listát is készíteni, amit az adott hónapban szeretnél mindenképp elvégezni.
A napi tervezőbe értelemszerűen a napi teendők kerülnek, röviden és tömören. Itt tudod beosztani napokra a havi teendőknél összeírt feladataidat.
A bullet journal módszere ma már egységes szókinccsel rendelkezik és szimbólumokkal operál például arra az esetre, ha egy feladatot már elvégeztél (X), vagy épp egy másik napra tolnál. (>)
A bullet journaling által nyújtott lehetőségek tárháza valóban végtelen – merülj el bennük tematikus blogokon és influencerek Instagram csatornáin, hogy létrehozhasd a te saját, neked tökéletes rendszered!
Főkép: Shutterstock