Regényei megkerülhetetlenek, a nagymamáink csakúgy forgatták írásait, ahogyan évtizedekkel később mi is. Műveit és karaktereit a szívünkbe zártuk, a kritikusok pedig az egekbe emelték. Könyveit több mint 40 nyelvre fordították le, személye pedig örökké szerethető és tehetséges írónőként marad meg az irodalmi kánonban. Szabó Magda októberben lenne 105 éves, cikkünkben rá emlékezünk.
“Volt egyszer egy lány Budapesten, 1945-ben, kicsi volt, kecses, macskaarcú” -jellemzi Nemes Nagy Ágnes Szabó Magdát. A debreceni írónő a világháború végén még verseket írt, pályafutását valójában költőként indította. Kultúrpolitikai nézetei miatt azonban elhallgattatták és csak 1958-ban jelenhetett meg első regénye, a Freskó, amely a kommunista diktatúra árnyékában született. A regény kéziratát éveken át bújtatta Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes és sokan mások, akik a Nyugat hagyományait folytató Újhold-körhöz tartoztak, csakúgy mint Szabó.
“Hát prózaíró lesz belőle? – kérdezgettük elámulva, meghökkenve nemcsak a próza tényén, hanem prózája érettségén, bátor hitén, válltartásán, azon a kiegyensúlyozott biztonságon, ahogyan ez a csöppet sem elsőregényszerű regény beszél.” – írja Nemes Nagy Ágnes . A cseppet sem elsőszerű regény mivoltát mi sem mutatja jobban, minthogy rengetegen Prousthoz hasonlították Szabó Magda alkotását. Meglepő?
Talán nem annyira, ha tudjuk, Szabó Magda messze az egyik nemzetközileg legismertebb írónk, könyveit több, mint 40 nyelvre fordították le, kenterbe verve ezzel a Nobel-díjas Kertész Imrét is.
Életét a háború utáni fájdalom, férje iránt érzett évtizedes szerelem és az ötvenes évek végétől elképesztő irodalmi sikerei keretezték, míg 90 éves korában el nem hunyt.
Ezek isérdekelhetnek
Az ajtó – a legnagyobb Szabó Magda siker
Szabó Magda legnagyobb nemzetközi sikere kétségtelenül Az ajtó. A legtöbb nyelven megjelent, legszélesebb körben kiadott regény. Az Abigél mellett elsőként kerül szóba egy társaságban, ha Szabó Magda neve felmerül. Az önéletrajzi ihletésű regény egy fiatal magyar írónő és házvezetőnőjének kapcsolatáról szól, a történetet pedig 2012-ben Szabó István adaptálta, főszereplőjének Helen Mirrent választva.
2015-ben a regény felkerült a New York Times top 10-es sikerlistájára az egyetlen magyar regényként.
Kép: regikonyvek.hu
Miben rejlik népszerűsége?
Az olvasók, a kritikusok, más írók, költők mind-mind próbálják meghatározni, miben is rejlik Szabó Magda zsenialitása és egyedisége. Sokan a 20. századon átívelő női sorsok és szerepvállalások bemutatását magasztalják, mások a dramaturgiai felépítéséért dicsérik az írónőt. Szabó azonban egy róla készült dokumentumfilmben szinte értetlenkedve reagál a nemzetközi sikerre, és szerényen mondja:
“Az, hogy a vágy és a szenvedély, a harag és az indulat nemzetközi – természetes. De én tulajdonképpen egész életemben Debrecenről írtam.”
Szabó többször is elmondja, hogy úgy érezte történetei nem is igazán érdekelnek majd sok embert, hiszen azokat sokszor személyes emlékei és élményei ihlették. Az írónő nem is tévedhetett volna nagyobbat, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy Sophie Marceau a kedvenc írójának nevezte. Úgy tűnik a nyers külsőbe csomagolt Emerenc és Magda különös kapcsolata Az ajtóban, vagy Gina kalandjai az Abigélben franciául is ugyanúgy hatnak az olvasóra. Egy pillanatra mind vendégeskedhetünk Szabó Magda világában.
Kép: Pinterest
Megmaradt Szobotkának – síron túli szerelem
Szabó Magda neve nem hangozhat el anélkül, hogy férjét, élete párját, Szobotka Tibort meg ne említenénk, akivel 35 évig, a férfi haláláig éltek házasságban, boldogan és néha boldogtalanul. A frigy előtt nagy nőcsábász hírében álló, szintén író Szobotka a feljegyzések szerint végig hűséges volt az írónőhöz. A férje halálát méltósággal viselő Szabó Magda befejezte a férje megkezdett memoárját, amiből a Megmaradt Szobotkának című szívszorító regényes életrajz született. A regény Szobotka halála után egy évvel, 1983-ban jelent meg.
“Aki engem egyszer megkap, az megkap egészen, de azt el is veszem magamnak egészen én is, én nem vagyok se folytatás, se jóvátétel, nem tűrök se vetélytársat, sem emléket, sem álmot, egy árnyékot se tűrök el, jól vigyázzon, aki engem szeret, és akit én szeretek.” – írja Szabó a memoárban férjéről.
Az érzéseit mi sem fejezi ki jobban, hogy még Szobotka halála után, egészen élete végig házasnak titulálta magát, és aki özvegnyek nevezte az számíthatott az írónő haragjára. A pletykák szerint ugyan Szabó Magdának egykori főnöke, az irodalomtörténész Bóka László a negyvenes évek végétől a szeretője volt, ez sosem derült ki egyértelműen.
Szobotka az utolsó pillanatig felesége kritikusa és tanítója volt. A házaspárról készült ügynöki jelentések szerint a férfi sosem volt féltékeny felesége sikereire, sőt, társaságban szívesen dicsekedett Szabó sikereivel.
Akárhogy is, kapcsolatuk egy mindent kibíró szerelemként él tovább ma is a köztudatban. Mindeközben Szabó Magda neve pedig egyszer s mindenkorra megkerülhetetlenné vált a magyar irodalomban.
Főkép: Pinterest
