Mahsza Amini halála óta forrong Irán, rengeteg városban tartanak tüntetéseket, és úgy tűnik nincs olyan sarka a világnak, amit hidegen hagyott volna a 22 éves lány halála. Az iráni tüntetések hetek óta szakadatlanul zajlanak, a képeken iráni nők vágják le a hajukat és hidzsáb nélkül járják az utcákat, ami az országban szigorúan tilos. Egy Iránban élő nő mesél arról, hogyan is néz ki mindez a hétköznapokban és honnan merítik a bátorságot a tüntetők ahhoz, hogy az életüket kockáztatva tiltakozzanak a rezsim ellen.
A 22 éves Mahsza Amini arcát egy fekete fejkendő keretezi, tekintete tiszta, a távolba néz. A fiatal nő képét mára már mindenki ismeri, miután a kurd lány életét vesztette a helyi erkölcsrendészet letartóztatásában. A beszámolók szerint Mahsza látogatóba érkezett Teheránba, hogy elintézzen néhány dolgot az egyetemi tanulmányaihoz. A fiatal lány a testvérével együtt volt, amikor az erkölcsrendészet megállította és arra hivatkozva, hogy nem megfelelően viselte a fejkendőjét előállították, és más nőkkel együtt egy kisbuszban elszállították, hogy egy helyes öltözködésről szóló előadáson vegyen részt.
Fotó: Shutterstock
A Mahszával utazó nők szerint a lány bántalmazása már a kisbuszban elkezdődött, hogy utána pontosan mi történt azt már senki nem tudja biztosan.
Mahsza azonban az előadás szünetében összeesett és a kórházba szállítása után pár nappal meghalt. A fiatal nő testén lévő ütésnyomok és az agysérülésre utaló jelek egyértelműen arra engedtek következtetni, hogy Mahsza a bántalmazás okozta sérülésekbe halt bele.
A hír futótűzként terjedt a hírportálokon és a közösségi oldalakon és hihetetlen gyorsasággal generált tiltakozásokat. Az iráni tüntetések hamar elfajultak és a tüntetők elleni erőszak a hivatalos jelentések szerint is eddig legalább 130 életet követelt.
De kik azok az erkölcsrendészek és hogy lehet, hogy egy fiatal lányt annyira súlyosan bántalmaztak, hogy belehalt a sérüléseibe?
Az iráni tüntetések Najya szemével
“Ha nő vagy és Iránban élsz, garantált, hogy már találkoztál, vagy találkozni fogsz az iráni erkölcsrendészettel” – meséli Najya, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk. Najyát még 2017-ben ismertem meg, amikor az országban jártam és a családjánál szálltam meg egy iráni nagyvárosban, Iszfáhánban.
A 30-as éveiben járó nő akkor már néhány éve házas volt és boldogan mesélte, hogy pár hónappal ezelőtt született meg a második kislánya. Najya és családja nem egy átlagos iráni család életét éli. Az első esténken csempészett vodkát ittunk, együtt táncoltunk és politikáról beszélgettünk. Najya nagyon szeretett utazni és minden vágya az volt, hogy egyszer eljuthasson majd Európába is, ahova addig sosem kapott vízumot.
Az emlékeimbe így megmaradt csodaszép nő most félve meséli, hogy nem mer elmenni tüntetni, mert nem akarja, hogy bajba kerüljön. Amikor az erkölcsrendészetről kérdezem, készségesen magyarázza kik ők és hogyan működnek a gyakorlatban. “Az erkölcsrendészet elméletben arra ügyel, hogy mindenki betartsa a forradalom óta életben lévő szabályokat. Ez azt jelenti, hogy nem hordhatnak a nők testhez simuló ruhát, a hajunkat el kell fednünk és nem látszódhat ki.“
Fotó: Shutterstock
„De az erkölcsrendőrség kiszámíthatatlan módon alkalmazza ezeket a szabályokat. Néha szóban figyelmeztetnek, néha pénzbírságot szabnak ki, máskor pedig megvernek. Engem is bevittek már egyszer, mert nem fedte a kendő eléggé a hajam. Én megúsztam egy pénzbírsággal és meg kellett ígérnem, hogy mindig betartom a hidzsáb törvényt.”
A nők magukra ismernek Mahsza Aminiben
“Szerintem minden nő magára, vagy egy szerettére ismer Mahszában. Ő lehetne a húga valakinek, vagy a lánya”- vélekedik Najya. És a tüntetések hevessége is azt támasztja alá, hogy az irániak látják az állam szisztematikus visszaéléseit, amikor a hidzsábról van szó. A törvény és az azzal való visszaélések a már emlegetett forradalomig, 1979-ig nyúlnak vissza, amikor az új rezsim olyan vallási törvényeket vezetett be, amelyek a nők jogait jelentősen csorbították az iráni társadalomban. Iránban ahol addig a nők különösebb szabályok nélkül öltözködhetek és a társadalmi élet részesei voltak. A forradalom után két évvel azonban elfogadták a kötelező hidzsáb törvényt.
De ez többről szólt, mint egy öltözködési kód betartásáról. A jelenlegi rezsim számára a hidzsáb jelképezi az iszlám államot és sok nő ezeket az öltözködésre vonatkozó szabályokat valójában az ellenőrzés eszközeként éli meg.
A tüntetések valójában nem a hidzsábról szólnak
A lavinát Mahsza halála indította el, de az iráni tüntetések már jóval többről szólnak a szakértők szerint, mint a hidzsáb szabályairól és a nők helyzetéről az országban. Bár Irán egy erőforrásokban gazdag ország, a gazdaságuk romokban hever az évtizedek óta tartó amerikai és európai megszorítások és a korrupció miatt. “Elég körülnézni a piacon. Lassan a tojás is luxustermékké válik sokaknak” – érzékelteti egy példával a helyzetet Najya.
“Sokan azért mennek tüntetni, mert már nincs veszteni valójuk. Ha nem tudsz megélni a fizetésedből, ha nem elég a pénzed amit keresel, hogy egy másik országba menj jobb lehetőségek reményében, akkor mi marad?”
A New York Times egyik iráni munkatársa arról is beszélt, hogy van egy nagy réteg az országban, akik úgy érzik évek óta nem tudnak politikailag érvényesülni. Az utolsó választásokon ezek a szavazók inkább bojkottálták a választásokat és nem mentek el szavazni. Ez egy nagyon alacsony, mindössze 30%-os részvételi arányt eredményezett.
Mahsza halála pedig csak olaj volt a tűzre, a tüntetők már az Iráni Iszlám Köztársaság megdöntését követelik hetek óta, csaknem 100 városban. De az állam brutalitása ellenére sem csillapodnak a kedélyek. “Sosem láttam még ilyen egységet, mint most. Férfiak, nők, idősek és fiatalok együtt vonulnak, együtt tüntetnek és terjesztik a híreket a social mediában.” – mondja bizakodva Najya.
Fotó: Shutterstock
Az utolsó kérdésemre, hogy mit gondol, mi lesz ennek a tüntetésnek a vége, tömören csak annyit válaszol: “más, mint ami eddig volt. Hiszem, hogy innen már nincs visszaút a régi rezsimhez, most valami tényleg történik.”
Főkép: Shutterstock
