Túlféltő szülő, helikopterszülő, borostyánszülő. Mind ismerjük a kifejezéseket, de vajon magunkon észrevennénk a jeleit? Hol húzhatjuk meg a határait és egyáltalán miért baj az, ha túlféltjük a gyermekünket? Kirschner Petra pszichológus most megválaszolja azt is, hogyan javítsunk a helyzeten, ha beleestünk ebbe a csapdába, és mit tehetünk, ha minket féltettek túl a szüleink.
Kirschner Petra (Fotó: Komróczki Diána)
Egy gyereket „túlszeretni” nem lehet, de túlfélteni úgy tűnik, igen. Valószínűleg senki nem akarja önszántából a gyermekének azt üzenni, nem elég kompetens ahhoz, hogy egyedül megküzdjön az élet nehézségeivel. Ha azonban nem engedünk egy gyereket az önállósodás útjára lépni, azzal a fejlődését hátráltatjuk, az ilyen gyerekből sok esetben lesz indulatait elfojtó, szorongó egyén.
Fotó: Jordan Whitt, Unsplash
Miért fontos, hogy gyerekkorban megtapasztaljuk az önbizalmat?
Kirschner Petra: A gyermek számára a szülő tükröz vissza, információt szolgáltat a mimikájával, gesztusaival, hanglejtésével arról, hogy mit érez a gyermekkel kapcsolatosan. A gyermek ezekből a gesztusokból von le következtetést arra vonatkozólag, hogy ő milyen, mennyit ér a világban, a világ hogyan áll őhozzá.
Ezek az alapvető és elsődleges tapasztalatok egymásra épülnek és megalkotják a személy önbizalmának és önmagáról alkotott képének alapjait.
Ez a biztonságérzet áll abból is, hogy elég vagyok, elég jó vagyok úgy, ahogy vagyok, elfogadható, szerethető vagyok, és alapvetően jóra számíthatok a világtól. Így alakul ki a bizalom a másikkal való kapcsolódásban és abban, hogy képes vagyok individuális lényként elindulni és megküzdeni a rám váró feladatokkal.
Hogyan nevelhetünk magabiztos gyereket?
K.P.: A gyerekből nem magabiztos gyereket „kell csinálni/nevelni”. Nem kell semmit sem csinálni a gyerekkel, csak hagyni kell kibontakozni. A szülő a gyermek mögött kell, hogy álljon, türelemmel, bátorítással, az értékességének jelzésével, az elégedettségének és a biztatásának a mutatásával.
A gyermek nem a teljesítménye mentén lesz értékes, értékesnek születik, mint minden egyes személy ezen a világon. A szülő dolga az, hogy a lényét erősítse meg a gyermeknek, azt támogassa, ne a teljesítményét. A gyermek mindenképpen át kell, hogy menjen bizonyos frusztrációkon és szorongásokon ahhoz, hogy felnőhessen, és önálló életet élhessen.
Fotó: Ben White, Unsplash
Milyen hatással van a szülők túlféltése egy gyerek önállóságára?
K.P.: Alapvetően azt üzeni a túlféltő szülő azzal, ha nem engedi a gyereket megtapasztalni az élményeket, és nem engedi az „életbe”, hogy nem tartja elég kompetensnek ahhoz, hogy megbirkózzon az adott eseménnyel.
A gyermek ilyenkor azt tanulja meg, hogy a világ egy veszélyes hely, és én nem vagyok elég ahhoz, hogy egyedül megküzdjek vagy szembenézzek vele. Sok esetben indulatait elfojtó, szorongó egyén válhat abból, akit a szülei túlvédtek. Lemondó attitűd, tanult tehetetlenség alakulhat ki.
Jellemző lehet az „Úgysem fog sikerülni!” hozzáállás, de nem a személyes tapasztalat alapján, mert próbáltam és nem sikerült, ezt a túlféltő szülő hozza létre.
Gyakran előfordul, hogy ezek az egyének felnőtt korukban is szüleikre támaszkodnak, önállótlanok maradnak. Például látszólag fenntartanak egy életet, külön lakásban élnek, de minden hétvégén hazaviszik anyutól az ebédet. Vagy hiába élnek párkapcsolatban, minden nehéz érzelmi helyzetben a szüleiket hívják fel.
Fotó: Shutterstock
Mikortól számít egy szülő túlféltőnek?
K.P.: Nagyon nehéz lehet elsőre megállapítani, hogy valaki túlféltő szülő vagy sem, hisz a túlvédés legtöbbször meleg, gondoskodó csomagolásban van tálalva: „Hisz én csak a legjobbat akarom neki!” „Nem hagyom, hogy a gyerekemmel így bánjanak!” A szülő feladata a határok felmérése, ami egy nagyon érzékeny munka, nagyfokú ráhangolódást igényel a gyerek irányába. Mi az, ahol még segítek neki, mi az, ahol támogatom és mi az, amikor már túllépem az egyéniségének a határait? Hogyan viszonyulok a gyermek autonómiájához? Érdemes ezt megvizsgálni.
Többféle kifejezés létezik a túlféltésre, overprotektív, helikopterszülő vagy borostyánszülő.
A helikopterszülő mindent elintéz a gyermek számára, akár felnőttként is megfőz nap, mint nap, hozza-viszi, tanul vele vizsgára. A függetlenedését ellehetetleníti az „én csak védeni akarom”, „csak gondoskodni akarok” álcával – ezzel éppen azt éri el, hogy visszatartja a fejlődésben.
- Stipkovits Erika használja a borostyánszülő fogalmát.
A borostyánszülők mindent megoldanak a gyerekük helyett, megvívják a homokzóban a csatákat, vagy befejezik a házifeladatot. Hajlamosak többes számban beszélni önmagukról és a gyerekről (pl. elkéstünk, lebetegedtünk) vagy a gyerek helyett beszélni, amikor kérdezik. „Józsika nagyon jól érzi magát az új iskolában.”
A borostyánszülőség eredhet például onnan, hogy ha a szülő nem találja az életében az értelmet, csak a szülőségben látja meg magát. A borostyánszülő a már cseperedő, vagy éppen leváló gyermek autonómiaigényére, távolságigényére szorongással reagál és visszahúzza ezáltal a gyereket. Ilyenkor jön az érzelmi zsarolás. „Bezzeg, amikor beteg voltál és ápoltalak!” „Remélem te is megkapod a saját gyerekedtől ugyanezt!”
Mit tehet egy túlféltő szülő, hogy ne korlátozza a gyerekét?
K.P.: A szülői túlféltés sok forrásból eredhet, például abból, hogy a szülőnek milyen a világról és saját magáról alkotott képe, ő hogyan éli meg a szorongáskeltő helyzeteket. A gyermeknevelés során számos saját gyermekkorból fakadó szorongás éledhet újra, és a szülő ilyenkor kivetítheti a gyermekre saját szorongásait, rossz élményeit.
Szülőként is nagyon fontos az önismeret, a saját cselekedeteink, bennünk felmerülő érzelmek figyelése. Az, hogy képesek legyünk magunkra és az egyes helyzetekre kívülről is ránézni, és beleképzelni magunkat a gyermek helyzetébe, azaz mentalizálni az ő megéléseit. A fejlődésben szükséges, hogy megvívjuk a saját harcainkat.
Kell, hogy ne sikerüljön, kell sokszor próbálkozni, kell, hogy megérezzük a saját képességeinket, a saját erőnket, a saját határainkat ezért kell, hogy engedjük a gyermekünknek is, hogy megélje ezeket a tapasztalatokat.
Fotó: Ricardo Moura, Unsplash
Túlféltő szülőként hogyan dolgozhatok magamon?
K.P.: Fontos megvizsgálni, hogy amikor adok a gyermeknek, de semmit nem várok cserébe, akkor tényleg adok, vagy ezzel az adással kérek is? Mellette van egy követelés, egy elvárás is? Képes vagyok az adás önzetlen formáját gyakorolni?
Amikor évek, évtizedek óta nevel a szülő egy gyermeket, létrejön egy megszokott működésmód, ami biztonságérzetet, állandóságérzetet ad. Félelmetes lehet a szülő számára, hogy a gyermek elkezdi megélni a saját önállóságát, ahogy nő fel, egy újfajta elrendeződésben sokfajta bizonytalanságot élhet meg a szülő. Például hogy ő maga kell-e még, fontos-e még? Saját félelmeim felismeréséhez szükséges az önismeret. Miért nem engedem a gyermekeimet felnőni, mitől félek? Mitől félek akkor valójában, amikor érzem a gyermekemet távolodni?
Nem kell tökéletes szülőnek lenni, elég jó szülőnek kell lenni. Ezt fontos tudatosítani. Ahhoz, hogy jó szülő tudjak lenni, ahhoz magammal kell elég jó kapcsolatban lenni.
Túlféltő szülő gyermekeként mivel növelhetem a saját önbizalmamat?
K.P.: Első lépésként fontos felismerni a kóros kötődést a szüleimmel, majd megtanulni határaimat, és azt, hogy hogyan védjem meg azokat! Itt kezdődik a felnőttlét és az önállóság. Kapcsolati sérülésekben csak kapcsolatok által, kapcsolatokban lehet gyógyulni.
Egy biztonságos, bizalomra épülő párkapcsolat sokat segíthet – sokszor reparáló erővel bír, ha megtapasztalhatom egy másik által, hogy szerethető, elfogadható és értékes lény vagyok. Megpróbálhatjuk trenírozni magunkat, kihívások elé állítani magunkat, új helyzeteknek bátorsággal nekimenni.
Nem kell irreális célokat kitűzni. Sokszor ezzel előre létrehozzuk magunknak tudattalanul a bukást, ami csak megerősíti azt a korai élményt, hogy nem vagyunk kompetensek. Érdemes kisebb célokat kitűzni, melyek könnyebben elérhetőek. Apró célok után merészkedhetünk egyre messzebb, és minden elért siker után megveregethetjük a vállunkat vagy megajándékozhatjuk magunkat valamivel a sikerünkért.
Kirschner Petra pszichológus oldalát, további hasznos cikkel itt találod.
Főkép: Shutterstock
