A munkavállalók egyre inkább keresik azokat a munkahelyeket, ahol megvan a lehetőség arra, hogy több időt tudjanak a családjukkal tölteni, a munka magánélet egyensúlyának lehetősége már közel ugyanolyan fontos, mint a megfelelő bér. A munkahelyi fluktuáció egyik legfőbb katalizátora is ez, ezért az ideális munkáltatóról alkotott képet is befolyásolja a munka és a magánélet összehangolásának megteremtése.
„Ma már a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják a munka és a magánélet egyensúlyának jelentőségét” – hangsúlyozta Katkics Attila, HR szakember. „A legjobb munkaerő megszerzése és megtartása, valamint saját munkáltatói márkájuk és értékajánlatuk kialakítása érdekében mindenképpen az első helyen kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel.”
Hozzátette, hogy a munka magánélet egyensúlyára való törekvés elsősorban a nőknél jellemző, hiszen a munka mellett általában ők vállalnak nagyobb részt a családi feladatokból, de egyre több férfi esetében is jelentkezik az az elvárás, hogy a gyermeknevelésben, a gyermekek mindennapi életében nagyobb szerepet vállaljanak, ezért számukra is egyre fontosabb a munkahelyi harmónia megteremtése. A legfiatalabb munkavállalói generáció részéről pedig már alapelvárás a világos és egyben fenntarthatóan rugalmas munkavégzés.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy kutatások szerint:
azok az alkalmazottak teljesítenek jobban a munkahelyükön, akiket nem kizárólag pénzzel vagy béren kívüli juttatásokkal ösztönöznek, hanem akik rugalmas időbeosztásban dolgozhatnak.
Fotó: Shutterstock
Mentális jólét, jobb eredmények
A hibrid munkavégzés jó kiindulási pont, amennyiben ezt a kérdést vizsgáljuk, mégis nem pusztán a munkavégzés helyszínét és a munkába járásra fordított időt jelenti, érinti a juttatásokat, a rugalmasságot, a jóllétet és azon munkavállalók igényeinek kielégítését is, akiknek a feladatait nem lehet távolról végezni.
„A rugalmas munkarend biztosítása a munkavállalók számára bizonyos fokú önrendelkezést tesz lehetővé, például azt, hogy időbeosztásukat saját igényeikhez és feladataikhoz igazítsák.”
– fogalmazott Katkics Attila.
A HR szakember példaként említette azt is, hogy a munka magánélet egyensúlyra pozitív hatással vannak pl.: a csökkentett munkahét, a rugalmas kezdési és befejezési időpontok, a nemcsak otthonról, hanem más helyről is lehetséges munkavégzés. Mindezek bizalmat és elégedettséget ébreszthetnek a munkavállalókban, serkentve a termelékenységet és az elköteleződést.
A szakértő beszélt arról is, hogy a stressz rombolja a munkavállalók teljesítményét, ezért rendkívül fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot, amit stresszkezeléssel, pszichológiai támogatással, az egészségmegőrzésre irányuló szabadidős tevékenységek kínálatával és a pozitív munkahelyi légkör megteremtésével is támogathatnak a munkáltatók.
„Természetesen nincs minden munkáltatóra egyformán működő recept, de kiemelten fontos lenne, hogy apró lépésekkel minden vállalkozás elmozduljon ebbe az irányba, nem jó stratégia egymásra licitálva, kizárólag bérígérettel szakembert fogni” – fogalmazott a szakember a munka magánélet egyensúly témájában. „Egy rugalmas munkavégzést és támogatást kínáló munkáltató jelentősen növeli vonzerejét, a munkavállalói motivációt és csökkenti a fluktuációt, amivel azonnal növeli versenyképességét.”
Kiemelt kép: Shutterstock