A félrecsúszott párkapcsolati kommunikációban és a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzésében fontos az egymás – és magunk – megértésén alapuló asszertivitás. Segítünk, hogy elsajátítsd az alapokat!
Tudod, hogy nem kellett volna, de mégis kicsúszott a szádon egy “Soha nem figyelsz rám!” szemrehányás, vagy éppen egy ingerült “Te aztán pont ne dumálj!” felkiáltás? Vagy éppen a másik oldalon vagy, és a párod száját előbb hagyják el a hasonló kijelentések? A problémával nem vagy egyedül, de jó hír, hogy ezek a beidegződések – tudatos és következetes munkával -orvosolhatóak.
Fotó: Shutterstock
“Egy jó kapcsolat legalább 80%-ban a jó kommunikáción múlik” – vallja Petróczi Katalin párkapcsolati tanácsadó. A szakember szerint azonban az nem mérhető egyértelműen százalékokban, hogy kinek a felelőssége, ha félrecsúszik a kommunikáció egy-egy helyzetben.
Felelős helyett a megoldást keresd!
“Valójában mindkét fél felelős azért, hogy milyen minőségben beszélgetnek egymással. A megbántó azért, mert erőből, a másikat bántva fejezi ki a gondolatait, a passzív fél pedig azért, mert nem képes az érzéseit és gondolatait megfelelően szavakba önteni.” -véli Petróczi.
Az asszertív kommunikáció ugyanakkor megoldást jelenthet a félrecsúszott kommunikáció jó mederbe terelésében.
De mégis mi fán teremen az asszertivitás? Ez nem egy szótári fenomén, amivel csak a pszichológia-, vagy bölcsészhallgatók találkoznak. Az asszertivitás sokkal inkább egy megnyilvánulási forma, ami segít abban, hogy a beszélgetőpartnerünk megbántása nélkül tudjuk kifejezni a gondolatainkat és érzéseinket.
Hogy néz ki az asszertív kommunikáció a gyakorlatban?
Az “ezerszer megkértelek, hogy ezt ne csináld”, vagy a “sose figyelsz rám” és ehhez hasonló megnyilvánulások helyett az asszertivitás segítségével minősítés, agresszió és passzivitás nélkül kommunikálhatunk.
Így lesz az “sose figyelsz rám“ kijelentésből érthetőbb és teljesebb magyarázat: “Nekem fontos, hogy ne csinálj más dolgokat, miközben komoly dolgokról beszélgetünk, mert így tudom, hogy tudsz arra figyelni, amit mondok. Ha még dolgod van, akkor inkább elmondom később.”
Ez nem csak a másik félnek jó, hanem nekünk is. Hiszen a beszélgetőtársunk nyitott marad az információk befogadására és jobban tud a megoldáson dolgozni.
Hogyan építhető be a mindennapokba az asszertivitás?
Petróczi Katalin szerint a legelső lépés, hogy a megfelelő szemüvegen keresztül tekintsünk a konfliktusra.
Ez nem egy szkander meccs!
Ahelyett, hogy kinek van igaza, érdemes inkább arra fókuszálni egy konfliktusban, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak.
Aki kíváncsi…
…az szuperül meg fogja érteni a párját! Hallgassuk meg a másik érveit és figyeljünk arra, amit mond. Hiszen ez segít megérteni, hogy bizonyos szituációkban, miért reagálunk máshogy, mint a párunk.
Beszélj arról is, ami benned van
Fotó: Shutterstock
Egészen máshogy tud reagálni a párod, ha az egyszerű “ne száguldozz már”, mondat helyett kifejezed az aggodalmad és elmagyarázod, miért nem szereted, ha gyorsan vezet. Így ő is jobban tud reagálni és veled együtt megoldást találni a helyzetre. Beszélj arról, hogyan érzed magad egy-egy kihívást jelentő szituációban, hogyan látsz egy kellemetlen helyzetet!
Természetesen vannak olyan élet – és krízishelyzetek, amiben hatványozott odafigyelést igényel a párkapcsolat és a párkapcsolati kommunikáció. Ilyen lehet, amikor valaki szülővé válik, vagy a karrierjében krízist él át, illetve a szülők, közeli hozzátartozók betegsége, elveszítése.
“Ezekben az időszakokban érdemes a lehető legnagyobb türelemmel és megértéssel a másik felé fordulni és még inkább odafigyelni a másik érzéseire, igényeire” – mondja Petróczi Katalin.
Ha még többet tudnál meg a párkapcsolat és kommunikáció kapcsolatáról, akkor a Szeretetnyelv a hétköznapokban – így fejezd ki szavak nélkül is című cikkünket neked ajánljuk.
Főkép: Shutterstock
