Beszélhetünk manapság még úgy a házasságkötésről, mint a szerelem megpecsételéséről, vagy a 21. században ez inkább már a párok jogainak megerősítéséről szólna? Jövő héten zajlik a házasság hete, ebből az alkalomból kérdeztünk párokat, miért kötötték össze életüket és kinek miért volt fontos, vagy épp nem fontos ennek az életeseménynek a papíron való rögzítése.
Házasság az én szemszögemből
Érdekes, hogy a mai világban, a „házasság” címszó alatt kutakodva a legtöbb forrás arról szól, hogy gazdasági szempontból mennyire éri meg házasodni, hogy a nők a házasság által úgymond háttérszereplők lesznek, illetve mennyire terjedt el az érdekházasság. Ritkán olvasni magáról a szerelemről és a valódi „boldogító igenről”. Viszont egy kutatás eredménye megfogott: „a kutatások szerint ugyanis a házas emberek átlagosan sokkal boldogabbak a nem házasoknál.”
Fotó: Unsplash
Szertartásvezetőként mélyebben is érint téma, hiszen a munkám által betekintést kapok egy pár igazán intim, boldog és őszinte kapcsolatába, és megtudhatom, miért is döntöttek a házasság mellett. Szerepemből adódóan a legtöbb esetben úgy látom, hogy az igaz szerelem és annak a megünneplése a legfőbb ok. Számos mesébe illő, csodás történetet hallottam és mai napig meghatódok, mikor a jegyespár a szerelmükről mesél nekem.
Ezek isérdekelhetnek
Ugyan én férjnél vagyok, és kislány korom óta vágytam arra a bizonyos NAGY napra, sok embert meghallgatva és látva biztosan leírhatom, hogy egy kapcsolat házasság nélkül is működik. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen vélekedünk a házasság intézményéről, ezért a házasság hete alkalmából már házas, házasság előtt álló és a nem házas párokat kérdeztünk, mi vezetett a döntésükhöz és mit tanácsolnak azoknak, akik össze szeretnék kötni az életüket.
Házas történetek a házasság hete margójára
Angéla és Patrik számára a házasság:
„Egy olyan kötelék, ahol két fél azt ígéri meg egymásnak, hogy együtt egy közös szép életet építenek fel minden körülmények között. Magyarán, a szürke hétköznapokban is ott kell lenni a másiknak. Még ha nem is tud segíteni, fontos, hogy mindkét fél támogassa a másikat. Meg persze a feltétel nélküli bizalom, mert anélkül nem ér semmit a házasság. Praktikus szempontot mi nem látunk ebben.”
Megkérdeztem továbbá, hogy ők, mint házas emberek, mit javasolnak azoknak a pároknak, akik össze szeretnének házasodni.
„Azt tanácsoljuk, hogy ezt a lépést csakis egy olyan emberrel lépjék meg, akiben biztosak és akivel tényleg minden passzol. Mert csak úgy lehet minden rossz percből jót varázsolni, úgy lehet minden percben szeretni és szeretve lenni igazi szerelemből.”
Fotó: Unsplash
Mária és János több, mint 40 éve házasok, az ő tanácsuk a házasulandó pároknak a következő:
„Egy házasságba érdekből belemenni, nem gondoljuk, hogy praktikus dolog. Mi anno szerelemből házasodtunk össze, ami több, mint 40 év alatt biztosan változott és már nem „tini szerelem”.
„Viszont a szeretet, az elköteleződés, a tekintetünk egymásra a mai napig ugyan olyan, sőt, erősebb is, mint akkor. Életünk legjobb döntése volt akkor kimondani a boldogító igent egymásnak.”
Katáék története szinte filmbe illő: „A mi szerelmünk gyors és elsöprő volt, 3 hónapja ismertük egymást, mikor a férjem már eldöntötte, hogy ő bizony feleségül vesz engem. Gyorsan követték egymást az események az életünkben, egy év után megkérte a kezem, majd néhány hónap múlva már a kisbabánkat vártuk. Izgalmas időszak volt, de valami mindig hiányzott számunkra. Egy éves volt a babánk, amikor egy beszélgetéskor megfogalmaztuk, mi is ez a hiány. Bár eddig is millió szállal kötődtünk egymáshoz, hiányzott az, hogy férj és feleség legyünk. Mindketten úgy nőttünk fel, hogy ezt a példát láttuk a szüleinktől, és mi is így képzeltük el az életünket. Így nagyjából 1 hónapos szervezés után egy szép polgári szertartás során összeházasodtunk, és minden rongyrázást mellőzve vacsoráztunk egyet a szűk családdal.”
„Szerettük volna, ha a kapcsolatunkat ilyen módon is megerősíthettük volna, és akárhányszor meghallom a szájából, hogy „a feleségem”, elönt a büszkeség, és ugyanilyen büszkén mondom ki én is újra meg újra hogy „a férjem”. Életünk egyik legjobb döntése volt.”
Fotó: Pexels
Kata és Szabolcs idén nyáron kötik össze az életüket. Katának „a házasság egy szövetség, amiben elköteleződtök a pároddal, hogy egymás támaszai és társai lesztek egy életen át. Nem gondolom, hogy szövetséget csak házassággal lehet kialakítani, mégis van ebben a fogadalomtételben valami igazán erőteljes ami nekem különlegessé teszi.”
De nem mindenki áll ennyire pozitívan a házasság intézményéhez. Zs. és L. esetében sokkal inkább praktikus szempontok és pénzügyi megfontolások vezettek a döntéshez.
Zs. soha nem gondolt arra, hogy össze kellene házasodniuk, valójában elég erős ellenérzései voltak és vannak ezzel az intézménnyel kapcsolatban. Nem gondolja, hogy egy kapcsolat mélyebb/komolyabb/tartalmasabb lenne, vagy szintet lépne a házasságtól, az effajta elvárások szerinte sokszor épp ellenkező hatást fejtenek ki, amikor kiderül, hogy a házasság nem megoldás egy kapcsolat problémáira vagy kilátástalanságára.
L. szerint ahogy a születésnapunkat és a diplománkat megünnepeljük, úgy jó, ha annak is van tere, hogy annak örülünk, megtaláltuk azt, akivel le szeretnénk élni az életünket. Szerinte ugyanakkor számtalan olyan mód van, ahogy két ember meg tudja mutatni egymásnak, hogy elkötelezettek a kapcsolatuk irányába, és nem gondolja, hogy ennek egy útlevél-igényléshez hasonló adminisztratív procedúrával kell összeérnie.
Fotó: Pexels
Ahogy Zs. fogalmaz: „Annak, hogy végül összeházasodtunk, csakis nagyon praktikus okai voltak. Egyrészt a gyerekünk születése kapcsán megkönnyítette az adminisztratív dolgokat, másrészt a babaváró hitellel egy túl kecsegtető pénzügyi lehetőséget jelentett.” – hozzátéve:
„Szintén problematikusnak érzem, hogy a házassággal egy olyan intézményt legitimizálunk, ami a nem heteroszexuális párok számára (Magyarországon – a szerk.) sajnos nem elérhető.”
L. a kisfiuk születéséhez kapcsolódva megosztotta, hogy „Nagyon érdekes volt „friss házasként” tapasztalni, hogy sokkal könnyebben megnyíltak a kórházi kapuk, amikor férj-feleséget emlegettünk, mintha barát-barátnő megnevezéssel utaltunk a másikra. Ez is elég jól tükrözi a hivatali-intézményi hátteret, amitől mi annyira távol állunk.
„Ha férjem szeretne velem lenni a szülésnél, az semmivel sem értékesebb igény, mintha a barátommal vállaltunk kisbabát..”
Házasság nélkül is működhet
L. férj-feleség megnevezéssel kapcsolatos tapasztalatait Anna és Károly is megerősítette, ám ők a megkülönböztetést máshol érzékelték.
„10 éve lesz júniusban, hogy együtt vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy így is lehet szeretni a másikat, nem kell hozzá papír. Megkülönböztetést a hiteligénylésnél éreztünk. Mi nem vagyunk jogosultak élettársként olyan dolgokra, mint a házasok.”
„Ez picit dühítő, hisz ugyanúgy együtt élünk, együtt fizetjük a számlákat és neveljük a közös gyerekünket, mint a hazások. Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit szeretne.”
„Mi nem vagyunk házasság ellenesek sem, de pl. egy esküvő is rengeteg kiadás. Ki tudja, 8 évet vártunk a közös gyerekre, lehet még kell 10 év az esküvőig.”
Csaba 2 éve van együtt a párjával és nem terveznek összeházasodni. Szerintük családot alapítani lehet anélkül a bizonyos papír nélkül is, illetve nem hiányzik az életükből azzal a nagy felhajtással és stresszel járó cécó, amit egy esküvő hordoz magával.
„Az elmúlt időszakban öt esküvőn voltunk, és nem hiányzik az a sok feszültség, amin a házasulandó barátaink végig mentek. Sok külföldi országban jártam a munkám során, és azt vettem észre, hogy máshol sem annyira divat már a házasság.”
Hajni és István már több, mint húsz éve alkotnak egy párt, házasság nélkül.
„22 éve vagyunk együtt. Amikor terhes lettem merült fel bennünk, hogy összeházasodunk, aztán megbeszéltük, hogy azért, mert jön a baba, ne esküdjünk meg. Majd ha később is úgy érezzük, hogy kell, akkor ráérünk akkor. De nem éreztük. Nincs bejegyeztetve az élettársi kapcsolatunk sem, tehát a törvények szerint mi csak úgy vagyunk.
Fotó: Pexels
Sokan kérdezik, mi lesz, ha valami gond adódik a családban. A végrendeletben minden benne van. Mindegyikőnk maga rendezi a banki ügyeit. Ha hivatalos ügyben járunk el csak bemondjuk, hogy élettársak vagyunk, és ennyi. Nem beszélnék le senkit a házasságról, ha valaki szeretne lelke rajta. Viszont javaslom, gondolja át miért szeretne összeházasodni. Csak mert szereti és vele akar lenni? Vagy mert nem akarja elveszíteni? És ugye egy házasságból nehezebb kilépni. De ér az annyit? Ha valaki menni akar, úgyis menni fog. Össze kell csak csomagolnia Mivel nem vagyok házas, így nem tudok érvelni a házasság mellett. De az élettársi kapcsolat mellett sem. Nincs elkötelezettség az élettársi kapcsolatban? De van.
„Nem a házasságlevélnek kötelezem el magam, hanem a páromnak. Aki mindig ott van mellettem, velem, a családdal.”
Főkép: Unsplash
