Az emberkereskedelem gyakori téma az akciófilmekben, de van közünk hozzá a valóságban, Magyarországon? Sokkal több, mint gondolnád: az áldozatok száma alapján az Európai Unió 5, emberkereskedelemben leginkább érintett országának egyike vagyunk. A szégyen vagy félelem miatt nem jelentett esetek pedig ebben a statisztikában még meg sem jelennek. Ki válhat áldozattá? Hogyan védjük meg a gyerekeinket? Mit tegyünk, ha baj van? A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Ne hagyd, ne tedd! kampány kerekasztal-beszélgetésén jártunk.
Miért kell az emberkereskedelem megelőzésével foglalkozni Magyarországon?
Hiszen semmi közünk hozzá. Ez nem Amerika! Gondolhatnánk, de a számok nagyon mást mutatnak. Az áldozatok száma alapján az Európai Unión belül benne vagyunk az öt emberkereskedelemben leginkább érintett országában. Mivel az áldozatok gyakran maguk sem tudják, hogy áldozatok, vagy félnek a fogvatartójuktól, esetleg a szégyentől, így sokan nem jelentkeznek a hatóságoknál. Rengeteg a felderítetlen ügy, a pontos számokat így valójában nem tudni. Ahogy Janka Csilla Eszter, az ENSZ migrációs ügynöksége, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM)magyarországi szakágának munkatársa fogalmaz:
„Az emberkereskedelem a közvéleményben még mindig úgy él, mint ami mindig erőszakkal, valamint csak külföldön történik. Tehát itthon ilyen nincs, és csak az az áldozat, akit ott azonosítottak külföldön. De ez nem igaz.”
De mi is az emberkereskedelem?
Az emberkereskedelem kényszer alatt történő testi-lelki kizsákmányolás nem megfelelő ellenszolgáltatásért, az emberi méltóság eltiprásával. Az emberkereskedők kényszeríthetik az áldozatot fizikai és szóbeli fenyegetéssel, bántalmazással, érzelmi zsarolással. Gyakori a megtévesztés, amikor egy jobb élet reményében mondd igent az áldozat, de végül csak kihasználják őt.
Az emberkereskedelem különböző fajtái közé tartozik a szexuális kizsákmányolás (prostitúció), a munkacélú kizsákmányolás, a bűncselekményre kényszerítés, a kényszerkoldultatás, a csicskáztatás, a szervkereskedelem és a kényszerházasság is.
Sajnos ezek a formák sokakat érintenek, főleg lányokat és nőket, de fiúkat és férfiakat egyaránt.
Fotó: IOM Hungary sajtóesemény
Hogyan válhat valaki áldozattá?
Az IOM Hungary Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen szervezett kerekasztal beszélgetésének apropóját a Ne tedd! kampány folytatásaként létrejött Ne hagyd, ne tedd! kampány indulása adta. A kampány fontos részeit képezik különböző kutatások, amelyeket az emberkereskedelem jelenségének mélyebb megismerése céljából végeztek el.
Dr. Sebestyén Árpád egy online, ingyenesen elérhető kézikönyvet (Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói) is írt a témában, amely az áldozattá válás lelki tényezőit vizsgálja, és igyekszik segítséget nyújtani különböző segítő szakembereknek, pedagógusoknak felismerni ezeket a jeleket.
Dr. Sebestyén Árpád a kerekasztal-beszélgetésen felvázolta azt az öt fő tényezőt, amelyek befolyásolják azt, hogy valaki a veszélyeztetett csoportba kerüljön. Ezek a családi minták, a szocializáció, az önértékeléssel kapcsolatos hiányok, a kötődés kényszere és az iskolázottság.
„Sajnos kiderült a kutatás alapján, hogy talán a legfontosabb tényezők a hiányok. Azok a pszichés, önértékeléssel kapcsolatos hiányok, amelyeket szintén nagyon korán, nagyon fiatalon szerzünk. Amikor egy kisgyermek folyamatosan azt hallja maga körül, hogy „semmire nem vagy jó, ezt is rosszul csinálod, hogy elrontottad az ételt, nem vagy képes még feltakarítani sem!” akkor sajnos logikus, hogy ezek a fiatal személyiségek nem képesek stabilizálódni, megállni a saját lábukon érzelmi szinten. Egy jólirányzott megjegyzést, például, hogy én ilyen szép kislányt még életemben nem láttam, teljesen készpénznek vesznek, és innentől megkezdődhet a toborzás.”
A toborzás után jön az áldozatok szállítása, eladása, átvétele és elrejtése. Az áldozatok többségét elrejtik, általában elveszik az irataikat, így külföldről hazajutni nem tudnak. A látencia nagyon magas a hasonló ügyekben, aminek több oka is van. Ilyen például az áldozathibáztatás, ami a túlélőt éri.
Nem elég a szégyenérzettel megküzdenie egy túlélőnek, de azt is meg kell tapasztalnia, hogy a magyarországi mentalitás szerint az áldozat hibája, hogy belekerült egy ilyen helyzetbe. Ezen próbál ez a kampány változtatni, ugyanis fontos tudni, hogy a leggyakrabban gyerekek esnek áldozatául az emberkereskedelemnek, akik jobb esetben felnőttként már képesek segítséget kérni.
Janka Csilla Eszter így fogalmazott: „Mi azt tapasztaljuk, hogy az ügyfeleink, akiket a reintegrációs programban támogatunk rendkívül fiatalon, gyermekkorban kerültek bele ebbe a helyzetbe, és a reintegrációs folyamatuk is éveket kell, hogy igénybe vegyen.”
Dr. Sebestyén Árpád szerint az áldozathibáztatás elkerülhetetlen reakció, viszont tudatosítható, és ezáltal javítható. Amennyiben magunkon tapasztaljuk ezt a reakciót, érdemes utánanéznünk, hogy az adott helyzet pontosan hogyan is alakulhat ki, ezzel pedig nőhet az empátiánk mások iránt.
Fotó: IOM Hungary sajtóesemény
Közösségi média: új fegyver az emberkereskedők kezében
Az online világgal újabb platform nyílt meg az emberkereskedők előtt.
Érdemes nagy figyelmet fordítani arra, hogy gyermekünk mit hogyan használ az online térben. Egyre bevettebb forma ugyanis, hogy különböző közösségi média felületeken indul meg a toborzás a fent már említett bókolással.
Keviczky Csilla rendőrhadnagy és iskolai bűnmegelőzési tanácsadó elmondta: „Azt tapasztaljuk, hogy középiskolában, és már felső osztályban is a social mediát használó gyerekek nem érzik az online tér anonimitását. Ez azért gond, mert általában a szülői háttér kivonul ebből, nem úgy használják ezeket a felületeket, mint a gyerekek. Emiatt nincsen cenzúra, nincsen kontroll, és teljesen szabadon, akár 8-10 évesen beülhetnek a gyerekek a gép elé. Tudják, hogy mit jelent az, hogy valaki 11 éves fiúnak adja ki magát, de közben 16 éves vagy felnőtt. De pár levélváltás után ezt elfelejtik, mert nincsen veszélyérzetük.”
Fotó: IOM Hungary sajtóesemény
Kérdésemre, hogy hány éves kortól érdemes erről beszélgetni otthon, Dr. Szilágyi Árpád azt válaszolta:
„Ha figyelembe vesszük azokat a lehetőségeket, hogy akár már óvodában elkezdik a valamilyen szintű toborzást azzal, hogy fotózást hirdetnek, felajánlhatják, hogy portfóliót készítenek a gyerekről, azt mondom, hogy 6-8 éves kortól érdemes már odafigyelni. Elég, ha elhívják a gyereket egy helyszínre, és ott már lehet édesgetéssel, becsapással információkat szerezni.”
Janka Csilla Eszter hozzátette, hogy „lehet ezt úgy csinálni, hogy nem az emberkereskedelemről beszélünk, vagy nem hangzik el konkrétan, hogy szexuális célú kizsákmányolás, de körülbelül ilyen kortól biztos, hogy a szexuális nevelésnek a korosztálynak megfelelő részét be kellene építeni az otthoni és az intézményi beszélgetésekbe. Itt nem a szexuális felvilágosításra gondolok, hanem a szexuális nevelésre. Lehet beszélni a férfi és női szerepek újragondolásáról, a jogaikról, természetesen a saját nyelvi szintjükön. Az online veszélyhez még annyit érdemes hozzátenni, hogy rettentően megkönnyíti a toborzóknak, elkövetőknek a munkáját. Ugyanazt az üzenetet egyszerre el tudom küldeni akár tizenöt embernek, ez sokban gyorsítja a kapcsolatfelvételt, a behálózás folyamatát. Valamint a közösségi médián kívül, nem célzottan a gyerekekre, de lehet nagyon durva honlapokat találni, ahol munkára keresnek lányokat, legtöbbször külföldi munkavégzésre.”
Ne hagyd, ne tedd!
Az IOM Hungary, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. új, Ne tedd! kampány folytatásaként létrejött Ne hagyd, ne tedd! kampánya az iskolák, gyermekotthonok bevonásával szeretne eszközöket adni a gyerekek és a tanárok kezébe, hogy időben felismerjék a veszélyes helyzeteket.
A kampány keretein belül különböző foglalkozásokat tartanak iskolákban, gyermekotthonokban tudatosságnövelő céllal. Ezekre az iskolák maguk jelentkezhetnek, ahol aztán interaktív beszélgetéssel derítik fel, hogy mi is az emberkereskedelem, mire fontos odafigyelni.
A lakás- és gyermekotthonokban pedig drámapedagógiai foglalkozásokat tartanak főleg 12-18 éves gyerekeknek megelőző és tudatosító jelleggel. Mindemellett bevonják az iskolák, gyermekotthonok dolgozóit, ezáltal ők is megtudják, hova kell fordulni, ha problémát észlelnek. A kampány másik része egy médiakampány, amely a széles lakosságot célozza. Ennek a kampánynak is a tudatosítás, informálás a lényege, hogy megismerjük a jelenséget, felismerhessük a jeleket, és hogy tudjuk, hova fordulhatunk segítségért. A médiakampány elérhető lesz weboldalon, social media felületeket, illetve kisfilmek formájában online, valamint, mivel az érintett rétegeknek gyakran nincs lehetősége internetelérésre, különböző nyomtatott formákban is, mint szórólap és plakát.
Ha segítséget keresel, hívd az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszámát. +36 80/20 55 20 vagy keresd fel a Traumaközpont honlapját!
Főkép: IOM Hungary sajtóesemény