Kígyózó sorok az automaták előtt, pirosan villogó hibajelzések a palackon lévő 50-es jel ellenére is, néhány óra alatt betelő tárolók, amik napokig használhatatlanná válnak. Az elmúlt hónapokban az 50 Ft-os palackok visszaváltása szerves része lett az életünknek, akár tetszik, akár nem. Bár környezetvédelmi szempontból az üvegvisszaváltás projektnek megvannak az erényei, a kezdeti fázisban a kezdeményezés számos gyermekbetegségével találkoztunk. Ilyen körülmények közepette jogosan merülnek fel a kérdések: hogyan is működik pontosan a rendszer? Hogyan tudjuk kiküszöbölni a problémákat, amikkel mindannyian találkoztunk már? Milyen alternatívák vannak a PET-palackok használatára? Hogyan működnek hasonló rendszerek más EU-s országokban?
Az üvegvisszaváltás egy alapjaiban környezetbarát kezdeményezés
A könnyedén lebomló műanyagok, amik szennyezik a környezetünket és újrahasznosítás helyett szemétlerakókban, rosszabb esetben az óceánban úszó szemétszigeteken végzik, régóta problémás részei a 21. századi társadalomnak.
Magyarországon évente 3,2 milliárd műanyag palack kerül forgalomba, amelyek a megfelelő körülmények mellett 100%-ban újrahasznosíthatóak lennének.
A számos indítvány és kezdeményezés ellenére – ami visszaszorítaná az egyszer használatos műanyagokat – kevés jutott el odáig, hogy ténylegesen jelen legyen a társadalmunkban. A 2024 január 1-én indított kezdeményezés, vagyis az 50 Ft-os betétdíj bevezetése és az üvegvisszaváltás széleskörű(nek hirdetett) biztosítása ezen kíván változtatni.
Bár a konkrét hatásait a jogszabály módosításnak mindannyian érezzük, hiszen kedvenc üdítőnk, ásványvizünk 50 Ft-tal drágább, a lakásunkat pedig elárasztják a tökéletes állapotban megőrzendő palackok, a kezdeményezés konkrét jogi és gazdasági háttere általában ködbe burkolózik.
A jogi háttérről és a rendszer működéséről a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. oldala ad egy kicsit bővebb áttekintést az üvegvisszaváltás kapcsán. Itt tudhatjuk meg többek között azt is, hogy a változást egy Európai Uniós előírás hozta, ami szerint 2029-re a PET-palackok visszagyűjtési aránya meg kell, hogy haladja a 90%-ot. Magyarországon ezt a szerepet a MOHU tölti be, tehát a szervezet feladata a csomagolási hulladékok begyűjtése és újrahasznosítása. Saját weboldalukon a tevékenységüket így határozzák meg: “[A MOHU] a visszaváltási rendszer működtetője, a pénzügyi folyamatok irányítója, a visszaváltó berendezések biztosítója, valamint a hulladékok gyűjtésének és kezelésének felelőse.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy feladata a mostanra mindenki által ismert RePontok működtetése, a PET-palackok, üvegek és alumínium dobozok újrahasznosítása. Ezzel kapcsolatban több dologra is felhívják a figyelmet. A palackoknak sértetlen állapotban kell megérkezniük a géphez, emellett a vonalkódnak olvashatónak kell lennie a terméken. Az automaták ugyanis nem csak a csomagolás vonalkódját, hanem formáját és súlyát is azonosítják, ez alapján történik a üvegvisszaváltás. Így a rendszer csak ép, nem összenyomott, jól olvasható vonalkódú termékeket tud befogadni.
Ha sikeresen vettük az automaták kihívását, lehetőségünk van három opció közül választani.
A visszaváltott üvegek árát kérhetjük utalva, a bankszámlánkra, ehhez az applikációban meg kell adnunk a banki adatainkat., Kérhetünk továbbá bolti utalványt, vagy felajánlhatjuk az összeget egy jótékonysági szervezetnek.
Kihívások a kezdeményezés előtt
Mindannyian találkoztunk a rendszer hibáival, mióta az új szabályozás bevezetésre került. Néhány fórumos értekezést átfutva, azt láttam, hogy a problémák többsége országrésztől és várostól függetlennek érződik. A legtöbben természetesen a kevés automatára panaszkodnak, főleg forgalmasabb helyeken, ahol hosszú várakozás és kígyózó sorok fogadják az újrahasznosítani vágyókat. A RePont automaták elégtelen száma és túlterheltsége az üvegvisszaváltás egyszerű, környezetvédő gesztusát herkulesi erőpróbává, de legalább is a türelem magasszintű megmérettetésévé varázsolja. Ez, bár önmagában is kellemetlenséget okoz, sajnos kontraproduktív is, hiszen sokan, akik a munkaidő végén ugranak be a boltba, vagy sietnek valahova, nem fogják kiállni ezeket a hosszú sorokat, és inkább az üvegvisszaváltás elkerülése mellett döntenek.
Sőt azután sem mese és játék az élet, miután kiálltuk a végtelennek tűnő sort. Sokan említik különböző fórumokon, például az automaták gyakori meghibásodását. Egy Polarsy felhasználónevű redditező példája is jól mutatja, aki szerint a sértetlen, megfelelő jelzéssel ellátott üveget akkora lendülettel dobja vissza a gép, hogy az széttörik a padlón. Az ilyen technikai nehézségek, főleg egy hosszabb sor kiállása után, hasonlóképpen arra motiválhatják a fogyasztókat, hogy inkább ne is foglalkozzanak az üvegvisszaváltással.
Az automaták alacsony száma miatt a tárolókapacitás kérdése is problémaként merül fel.
Bár a RePontokat rendszeresen ürítik, a tapasztalat azt mutatja, hogy az automaták túl gyorsan telnek meg, ami gyakran lehetetlenné teszi, hogy a hosszú sort kiállva és a megfelelő állapotban odavitt palackat és üvegeket visszaváltsák az érintettek.
Megoldások otthonra – Alternatívák a PET helyett
Mit tehet valaki, aki általánosságban el szeretné kerülni az üvegvisszaváltás rendszerét, vagy egyszerűen csak az egyszer használatos PET-palackok használatát? Ma már számos megoldás elérhető annak, aki alternativákat keres a PET palackok használatára. Az egyik legegyszerűbb megoldás a saját vizespalackok használata. Rengeteg mintában, színben és anyagban készülnek, és ha az ember akarja, akkor akár kiegészítőként is használhatja őket, például lakásdekornak. Nekem személy szerint az első dolgom, amikor egy új helyre költözöm – és a korábbi palackjaimról esetleg le kellett mondanom -, hogy elzarándokolok a legközelebbi IKEA-ba, és begyűjtök több csatos üveget. Magyarországon ez kifejezetten egyszerű, hiszen a csapvíz a legtöbb helyen természetes, kiváló minőségű rétegvizekből származik, és megfelelően kezelik, hogy megfelelő legyen emberi fogyasztásra.1
Természetesen, ha valaki további lépéseket szeretne tenni, hogy biztos legyen az ivóvizének minőségében, rendelkezésre állnak vízszűrő berendezések is, amiket akár különállóan, akár csapra szerelve is használhatóak. Így a palackos víz vásárlás iránti igényünk is jelentősen csökkenhet.
Fotó: Pexels
Kitekintés – Máshol hogyan működik az üvegvisszaváltás?
Én magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sok különböző európai országban élnek barátaim, így lehetőségem volt kifaggatni őket arról, hogy más helyeken, hogyan működik az újrahasznosítás és üvegvisszaváltás.
Belgiumban szelektív hulladékgyűjtési rendszer működik, szigorú szabályozások szerint.
Három fő kategória létezik, ami alapján a belga állampolgároknak szét kell válogatnia a hulladékot. A zöldség-, gyümölcs-, és kertszemét jelölésű kukába kerülnek a biológiailag lebomló hulladékok, amit talán a magyar komposztálási rendszerhez lehet a legjobban hasonlítani. A műanyag-, fém-, papír- és kartonhulladék, tehát minden olyan anyag, ami újrahasznosítható egy kukába kerül és egyszerre szállítják el. A harmadik kategória pedig az “egyéb hulladék”, ami nevéből is adódóan minden, ami a korábbi két kategóriába nem fér bele. A szemeteszsákok viszonylag drágák, azonban fontos elemek, merthogy ezek alapján viszik el a szemetet, így az embereknek sajnos nincs más választása, mint megvenni a megfelelő jelölésű zsákokat.
Franciaországban, bár az újrahasznosítás gyakori téma, a rendszer nem kifejezetten fejlett ehhez. A nagyobb konténereknél lehetőség van a műanyag, papír, karton, üveg és fém szemét szétválogatására, azonban a szigorú belga szabályozásokkal ellentétben ez inkább az adott ember lelkiismeretére van bízva.
Egy milánói barátom büszkén mesélte, hogy az ő városa benne van “Európa legjobbjainak” listájában, ha újrahasznosításról van szó. Szerves, műanyag-, papír-, üveg- és vegyes hulladékot válogatnak szét, amiket az ingatlanokhoz tartozó tárolókba helyezhetnek el a lakosok.
Az alacsony erőfeszítést igénylő rendszernek köszönhetően a hulladékok 80%-át újrahasznosítják.
Ez azonban városonként és régiónként változik, az országban nem egységes a szabályozás.
A máltai rendszer hasonlít a legjobban a magyarhoz. A szelektív hulladékgyűjtés egyszerűen vegyes hulladék, biohulladék és újrahasznosított kategóriákra van lebontva. Ezen felül itt is létezik a betétdíjas rendszer. Máltán 2022 novemberében vezették be a mi RePontjainkhoz hasonló visszaváltási helyeket. A betétdíjas üvegeket itt 10 eurocentért váltják vissza. Bár az országban már két éve létezik a rendszer, a máltaiak ugyanazokról a problémákról számolnak be, mint amiket Magyarországon is tapasztalni. A gyűjtőpontok túl gyorsan betelnek, vagy meghibásodnak, nem veszik be az üvegeket, vagy olyan sorok állnak előttük, hogy szinte lehetetlen eljutni hozzájuk. Legyűrve azonban a kihívásokat, és elérve a visszaváltás gyakorlatához elmondható, hogy a pénzvisszatérítési rendszer is ugyanaz, mint nálunk. Lehetőség van bolti utalvány kiváltására, vagy az üvegvisszaváltás összege felajánlható egy jótékonysági szervezetnek.
Összességében, bármennyire is ígéretes ez a kezdeményezés, ahhoz, hogy valódi haszna legyen, ki kell nőnie gyermekbetegségeit. Az automaták számának növelése, a folyamatos technikai fejlesztés a fenntartó oldaláról fontosak, de ugyanilyen jelentőséggel bír a megfelelő gesztusok adaptálása társadalmi szinten is. Nincs gond a PET-palack visszaváltásával, ha saját üveget használunk. És a duplafalú nemesacél tárolóban még csak fel sem melegszik a vizünk a nap végére.
Kiemelt kép: Pexels