Mi a petíció? Elérhetünk bármit egy aláírással? És több tízezerrel? Mi is elindíthatjuk egy számunkra fontos ügyben? Szalóki Viktorral, az aHang szóvivőjével arról beszélgettünk, miért fontos a petíciók indítása és támogatása még akkor is, ha döntéshozók sokszor válaszra sem méltatják a megkeresést, de mesélt nekünk a ma startoló alternatív oktatási népszavazásról is, amelyen mindenki elmondhatja a véleményét az oktatás jelenlegi helyzetéről.
Kezdjük a fogalmi tisztázással. Mi a petíció?
A petíció egy véleményalkotó, nyomásgyakorló eszköz, amelynek minden esetben magában foglal egy kérést, valamint címzettje is van. Bárki indíthat petíciót, sőt ehhez joga is van, ahogy Magyarország Alaptörvénye is kiemeli: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez” (Magyarország Alaptörvénye, XXV. cikk)
A petíciós jog vagy panaszjog állami szervekhez íródott beadványt jelent, melyben az emberek kérést vagy panaszt fogalmaznak meg a közhatalom felé. A petíció lehet egyéni vagy csoportos. Tekinthetjük a szabadság kifejezésének egyik formájának is.
Mi az aHang szerepe ebben a folyamatban?
Az aHang platform 2018 februárjában indult, majd az év második felében született meg testvéroldala, a SzabadaHang, ahol bárki, önállóan is indíthat petíciókat és kampányokat. Ahhoz nyújtunk eszközt, technikai segítséget, hogy tudatos állampolgárok elindítsanak, fenntartsanak, és sok emberhez eljuttassanak számukra fontos ügyek köré szerveződő kampányokat. Mi ehhez a technikai feltételek megteremtése mellett rengeteg szakmai támogatást biztosítunk.
Mi egy petíció útja?
Amikor valaki elindít egy petíciót a SzabadaHang oldalán, az esetek nagy többségében igyekszünk felvenni a kapcsolatot az indítóval és átbeszélni vele a petíció, valamint a kampány célját, illetve azt, hogy miben tudunk a leginkább segíteni. Minden petíció más és más kampány eszközöket igényel.
Van, amikor a terjesztésben és a láthatóságban segítünk. Van, amikor a petícióban, vagy például egy utcai jelenlét (szórólapozás, pultozás, demonstráció) megszervezésében. Amikor az indító úgy dönt, hogy szeretné átadni a petícióját az aláírásokkal együtt a címzettnek, akkor segítünk abban is, hogy ezt milyen formában tegye meg.
Igyekszünk az elejétől végigkísérni egy petíció útját, és a témához igazítani a legmegfelelőbb segítséget. Nagyon sokrétű a csapat szaktudása, így rengeteg területen tudunk támogatást biztosítani.
Van a petíciónak létjogosultsága Magyarországon? Elérhető egy petícióval bármilyen eredmény? Kérlek, mesélj az eddigi sikereitekről!
Nagyon sokan szkeptikusan állnak egy-egy petícióhoz és – sokszor jogosan – felteszik azt a kérdést, hogy mit is érünk el azzal, ha összegyűjtünk mondjuk 10 ezer aláírást. Azonban igenis van létjogosultsága ennek, még itthon is. Egyrészt láthatóságot tudunk ezzel generálni az adott ügynek, vagy problémának, ami képes felhívni még több ember figyelmét. Másrészt pedig az elmúlt öt évben sikerült eredményeket is elérünk.
Csak hogy pár példát említsek, sikerült megakadályozni, hogy Balatonbogláron az önkormányzat parkolóhelyeket létesítsen a 100 éves platánfák közé, több mint 20 ezer aláírásnak köszönhetően a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) meggátolta, hogy Pilismaróton sóderbánya létesüljön, nemrégiben pedig az AVM (A Város Mindenkié) indított sikeresen kampányt egy kilakoltatás megállításáért.
De hogy egy egészen más példát is hozzak, Vasali Katalin azért indított petíciót halottak napján 2022-ben, hogy a Farkasréti temetőben is létesüljön egy emlékmű, ahol ő és még sok ezer család gyertyát gyújthat elvesztett gyermekei, a vendégbabák (a születés előtt, alatt vagy nem sokkal utána elvesztett babák – a szerk.) emlékére. Fel is vettük a kapcsolatot a Farkasréti temetővel, hogy befogadnák-e az emlékművet. A válasz pedig hamar megérkezett: a temető nyitott rá, és lehetőséget biztosítottak a helyszínbejárásra is.
Fotó: Pethő Kinga
Nem mindegyik petíció ér célt vagy hoz sikert, azonban nem adjuk fel a küzdelmet és mindig azt szoktuk kérni az indítóktól, hogy ők se tegyenek így. Vannak olyan petíciók és kampányok, amelyeknek a hatását lehet, hogy csak évekkel később érezhetjük, de akkor újra elő tudjuk venni és azt tudjuk mondani, hogy itt van rengeteg ember, aki kiállt már ez, vagy az mellett.
Természetesen vannak olyan esetek is, amik lehet, hogy a nagy egészet nézve nem hoztak sikert, de helyben óriási változást hoztak. Ilyen volt a tavalyi augusztus 20-i petíciónk. Ebben azt kértük a kormánytól, hogy egy gazdasági válság kellős közepén ne rendezzék meg Európa legnagyobb tűzijáték, annak költségeit fordítsák szociális támogatásokra. Közel 200 ezer ember írta alá ezt a petíciót, ez volt az eddigi legnagyobb petíciónk, amit a SzabadaHang oldalán indítottak.
És bár az augusztus 20-i tűzijátékot megtartották központilag, olyan sok helyre eljutott ennek a kampánynak a híre, hogy helyi szinten is elkezdték ezt követelni az emberek a településükön. Emiatt végül rengeteg városban döntöttek úgy, hogy nem tartják meg a tűzijátékot, hanem inkább a rászorulók ellátására fordítják annak az árát.
Külföldön ez egy működő módszer?
Külföldön minden bizonnyal nem fordulna elő olyan, hogy állampolgárok összegyűjtenek 20-40-80 ezer aláírást, és szeretnék átadni azt, de a döntéshozók még csak válaszra sem méltatják őket. Azt látjuk, hogy egy működő demokráciában a petíció intézményének valódi hatása van és a döntéshozók komolyan veszik ezeket az állampolgári véleménynyilvánítási formákat.
Mi alapján döntitek el, hogy petíciót indítotok egy témában?
Vannak olyan esetek, amikor mi magunk, mint aHang indítunk el petíciót. Ezt általában olyan témákban szoktuk megtenni, amiben úgy érezzük, hogy nagyon fontos lenne valamilyen változást elérni. A legutóbbi kiemelt kampányunk a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére irányult. Az energiaválság sokkja miatt százezrek voltak kénytelenek szembesülni a valósággal, az energiafüggőséggel és a drágasággal. Ezért azt kértük a kormánytól, hogy tegyen érdemi, kézzelfogható lépéseket a magyar otthonok energetikai korszerűsítésével, hosszú távú védelmével kapcsolatban.
De szintén kiemelendő az ápolási díj megemeléséért indított kampány, ami mellé több tucat szakmai szervezet állt be. Számos akciót szerveztünk ezügyben, és bár úgy néz ki, a kormány jelenleg nem kíván érdemi lépéseket tenni ez ügyben, mi folytatjuk a küzdelmet, mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy aki otthon ápolja egy hozzátartozóját, havi 45 ezer forintot kap ezért cserébe.
Sokszor persze úgy tűnik, hogy szélmalomharcot vívunk, de csak akkor tudunk valódi változásokat elérni, ha lépésről lépésre haladunk és segítjük azokat, akik ilyen fontos ügyekért állnak ki.
Október 23-án startol az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett alternatív oktatási népszavazás, ahol az oktatást érintő hét kérdésben nyilváníthatnak véleményt az emberek. Mekkora részvételre számítotok?
Nehéz előre megjósolni, hogy mennyien fognak részt venni az alternatív oktatási népszavazáson. A kormány mindent megtett azért, hogy az oktatás megreformálásáért küzdőket elnémítsa, gondoljunk csak a tanév végén megszavazott státusztörvényre, vagy a szakszervezetek működését ellehetetlenítő jogszabálytervezetre. Lehetőséget szeretnénk biztosítani az embereknek, hogy véleményt mondhassanak a magyar oktatási rendszerről.
Több, mint másfél éve tart a jelenlegi oktatási tüntetéshullám. Jelen voltunk a figyelmeztető sztrájkok támogatásánál, a kirúgott pedagógusok miatti demonstrációkon, és több mint 80 ezer aláírást adtunk át a státusztörvény bevezetése ellen. Elmentünk a falig és úgy ítéltük meg, hogy ebben a helyzetben már nincs hova hátrálni. Az Egységes Diákfronttal közösen és számos szakmai szervezettel együtt fogjuk megvalósítani ezt az alternatív népszavazást, ami egy újabb lendületet adhat az oktatás megreformálásáért küzdőknek.
A 7IGEN-es oktatási népszavazás pedig több ponton is újítást hoz majd a hazai politikai részvételiség formájában. Az egyik legjelentősebb, hogy a referendumon szavazhatnak azok is, akik 2023. október 23-ig betöltötték a 16. életévüket. Kiemelten fontos ugyanis, hogy a diákok, akik leginkább érintettjei az oktatás helyzetének, maguk is véleményt alkothassanak az ügyben.
Milyen eredményt vártok ettől a népszavazástól? Hatással lehet majd ez a kezdeményezés az oktatás jelenlegi helyzetére?
Hét kérdésben, az oktatás hét legsúlyosabb problémájával kapcsolatban mondhatnak majd véleményt a választópolgárok az alternatív oktatási népszavazáson.
Az a célunk, hogy megmutassuk, hiába lehetetlenítették el az összes oktatással kapcsolatos népszavazási kérdést, az emberek igenis véleményt akarnak mondani a rendszerről. Ezért azt szeretnénk, hogy legalább 200.000 ember vegyen részt az alternatív népszavazáson, hogy nyomást tudjunk gyakorolni a kormányra.
Azonnali, átfogó oktatási reformra van szükség. Ezt pedig alá tudjuk támasztani azzal, hogy megmutatjuk, hányan vettek részt az alternatív referendumon. Előzetesen azt látjuk, hogy nagy az érdeklődés. Több százan jelentkeztek segítőnek, aktivistának megszervezni a szavazást, de emellett már több mint 11 ezren előregisztráltak, hogy részt fognak majd venni az alternatív referendumon.
A 7IGEN-es alternatív, oktatási népszavazáson nem csak személyesen, hanem online is lehet majd szavazni. A szavazás helyszíneiről, időpontjairól és a menetéről az alternatív népszavazás hivatalos honlapján, a 7IGEN.hu oldalon lehet tájékozódni. Ugyanitt lehet jelentkezni aktivistának, valamint itt lehet előregisztrálni is. Az első 20.000 előregisztráló tudja majd először tesztelni az online szavazási rendszert, emellett pedig ők online már október 20-tól szavazhatnak. Továbbá egy kisebb ajándékkal, oklevéllel is szeretnénk meghálálni a bizalmat és a részvételt az első 20.000 regisztrálónak.
