A magyar nép szellemi-kulturális öröksége jegyében a magyar nyelv napját 2011 óta november 13-án ünnepeljük.
A magyar nyelv 1836 óta a nemzet hivatalos nyelve, világszerte körülbelül 14 millióan beszélik ezt a különleges, dallamos, világszép nyelvet. Nem baj, ha kicsit elfogultak vagyunk anyanyelvünkkel, hiszen magyarként ezen a nyelven szólalunk meg először. Gondolkodásunk e nyelv segítségével fejlődik és érzelmeinknek is magyarul adunk hangot. A nyelv azonban fejlődik: szavak tűnnek el vagy cserélődnek le, kifejezések születnek vagy térnek vissza a múltból.
Szókincsünket számos más nyelv befolyásolta, többek között permi, török, német és szláv nyelvekkel cseréltünk szavakat. A digitalizáció és az internet beköszöntésével azonban olyan problémákkal kellett a nyelvhasználóknak szembenézniük, amely a magyar nyelv kiszorulását vagy akár teljes eltűnését is eredményezheti. A korábbi cikkünkben említett Z – generáció fiataljai ugyanis számos olyan kifejezést használnak, amelyet az idősebb családtagok, a szülők, nagyszüleik nem biztos, hogy értenek.
Dőryné dr. Zábrádi Orsolyát, a győri Széchényi Egyetem adjunktusát, nyelvtudományi doktorát kérdeztem a témában:
Hogyan változott a szókincs és a nyelvhasználat a mai fiatalok és nagyszüleik generációja között?
Dőryné dr. Zábrádi Orsolya: A nyelv folyamatosan változik.
Egy magyar nyelv van, de számos nyelvváltozat létezik,
régiónként különböző nyelvjárások vannak, illetve társadalmi csoportok, rétegek által kialakított csoportnyelvek (jogi, orvosi szaknyelvek; diáknyelv, szleng). A globalizáció és digitalizáció hatására a nyelvi változások egyre jobban felgyorsulnak. A mai fiatalok és nagyszüleik szókincse és nyelvhasználata között hatalmas szakadék tátong. Az idősebb generáció még teljesen más társadalmi, gazdasági közegben nőtt fel, így a szókincsét is természetesen az a környezet alakította. Az ő esetükben a digitalizáció még egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben volt befolyásoló tényező, míg a mai fiatalság nyelvhasználatát az online tér és az angol nyelv alakítja.
Fotó: Shutterstock
A digitális világ mennyire befolyásolta a fiatalok nyelvhasználatát?
D. dr. Z.O.: Természetesen nagy mértékben. A ma felnövekvő generáció (a Z és az Alfa) már a digitális világba született bele. Számukra már nemcsak a média egyéb elemei (rádió, TV) mindennapi eszközök, hanem a számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok és az okosórák is. Ez pedig a nyelvhasználatukra is kihat. Rengeteg új, idegen eredetű (elsősorban angol) szó, szókapcsolat kerül be a nyelvünkbe a digitális világ hatására. Például az angolból érkező lol (hangosan felnevet), crush (kiszemelt), ízike (könnyű) illetve a magyar utolsó szó rövidítéseként kialakult uccsó.
Hogyan tudja a nyelv segíteni a generációk közötti kapcsolat elmélyítését vagy erősíteni a családi köteléket?
D. dr. Z.O.: A nyelv a társadalom fennmaradásának egyik fő biztosítéka, tehát nagyon erős kapocs. A közös nyelvet beszélők között már eredendően van egy összetartás. A családon belül pedig még nagyobb kapcsolatépítő erővel bír a nyelv: ezen kommunikálunk, tehát fontos, hogy megértsük egymást.
Mindegyik generáció tanulhat a másiktól: a nagyszülők a hagyományokkal együtt átadhatják unokáiknak az archaikus szavak ismeretét, az unokák pedig segíthetik a nagyszülőket abban, hogy eligazodjanak a mai digitális világban.
Mi a helyzet a régi, archaikus szavak és kifejezések megőrzésével? Mennyire nyitott erre a fiatalabb generáció?
D. dr. Z.O.: Mint minden, nyilván ez is egyén-, illetve családfüggő. Véleményem szerint, ha egy családon belül jó a viszony, illetve van kapcsolat a nagyszülők és a fiatal generáció között, akkor az unokák biztosan nem fognak elzárkózni a nagymama/nagypapa által használt, számukra archaikus kifejezések elől. A fiatalok elzárkózása abban az esetben valószínű, ha semmiféle, vagy rossz viszonyt ápolnak a nagyszülők generációjával, illetve, ha nem érzik az idősebbek részéről az elfogadást, megértést, nyitottságot irányukban.
Hogyan változott az írásbeli kommunikáció az elmúlt évtizedekben? Például a Baby boomer (1946-1964) – generáció és a Z – generáció (1997-2010) írásbeli kommunikációja miben tér el?
D. dr. Z.O.: A verbális kommunikáció írásos formája az, ami a társadalmi változások hatására jelentős átalakuláson ment keresztül. A Baby boomer-generációnál az írás még gondos, szerkesztett formát, precíz megfogalmazást jelentett. Ezzel szemben a Z-generáció már inkább csevegési stílusban, digitális platformokon (Messenger, Viber, WhatsApp, TikTok) ír, és stílusa sokkal közelebb áll a szóbeli kommunikációhoz.
„Írva cseveg”: rövidít, elhagyja az ékezeteket, az írásjeleket is, és nem használ nagybetűket. Ám ezek következtében nagymértékben torzul sajnos a helyesírás is.
Mi lesz a magyar nyelv jövője a digitalizált világban?
D. dr. Z.O.: Még rohamosabb változásnak néz elébe, mint az eddigi korokban. Bár a nyelvművelők folyamatosan küzdenek a nyelvi igénytelenség és a túlzott idegenszó-használat ellen, ezt a folyamatot teljesen megállítani nem lehet. Hiszen a digitalizáció hatására olyan gyorsasággal jelennek meg a nyelvünkben az új, többnyire idegen eredetű szavak, hogy még esély sincs ezeknek az azonnali lefordítására, magyarra való átültetésére. Sokakban sokszor felmerült már a magyar nyelv kihalásának a gondolata, ám szerencsére mégsem lett így. Én most sem tartanék ettől: megváltozik a magyar nyelv, főleg a szókészlete alakul át, kihalni viszont addig biztosan nem fog, míg maga a magyar nemzet fennmarad.
Kiemelt kép: Shutterstock
