Jogosak és fontosak az állatkísérletek a tudomány fejlődése szempontjából, vagy teljességgel feleslegesek és etikai szempontból megkérdőjelezhetőek, sőt, egyenesen elítélendőek? A téma érzékeny, az álláspontok ellentmondásosak, a kutatók és az állatvédők közötti konfliktus sokszor feloldhatatlannak tűnik. Dr. Babiczky Ákos agykutató szerint számos félreértést okoz, hogy a legtöbben soha nem találkoznak állatkísérleteket végző kutatókkal, pedig bárki, aki életében vett már be gyógyszert, az közvetlenül is hasznot húzott az állatkísérletekből. De tényleg szükségesek, vagy kiválthatóak már az állatkísérletek? Milyen előírások vonatkoznak a kutatókra és a kísérleti állatokra? Miért állnak még mindig ki hevesen a kozmetikai állatkísérletekkel szemben, miután ezek több, mint tíz éve be lettek tiltva az EU-ban? Dr. Babiczky Ákos agykutatót kérdeztük a kísérleti állatok védelmének világnapjának alkalmából.
A téma kapcsán szerettünk volna megszólaltatni egy állatvédő szervezetet is, hogy mindkét érintett oldal kifejthesse a véleményét, és bár több szervezetet is megkerestünk, tőlük azonban nem kaptunk választ, vagy nem vállalták az interjút, mert nem foglalkoznak az állatkísérletek témájával. Az ő szempontjukat is beemelendő ugyanakkor összeszedtük, melyek az állatvédő szervezetek leggyakoribb érvei az állatkísérletek ellen.
1: Az állatok reakciói és biológiai sajátosságai nem egyeznek meg az emberével
– Az állatokon végzett kísérletek nem teljesen alkalmasak az emberi reakciók vizsgálatára, hiszen a biológiai jellemzőik sok mindenben különböznek az emberétől.
2: A kísérletek nem civilizált megoldások
– A médiában gyakran jelennek meg hírek különböző állatkísérletek végző laborok visszaéléseiről.
3: Léteznek alternatív megoldások
– Napjainkban egyre több alternatív megoldás lát napvilágot, és minél jobban fejlődik a technológia, ezekkel annál pontosabb eredményekre juthatnak a kutatók.
4: Minden élet számít, az állatok is éreznek
– Az állatok is érző lények. Egyre több kutatás áll rendelkezésre, amelyekkel bizonyítóak az állatok érzelmeit. Talán a legismertebb jelenség a kutya boldogsága, mikor gazdája hazatér.
Az állatkísérletekről és az ezzel kapcsolatos tévhitekről, valamint az állatkísérletek jelentőségről Dr. Babiczky Ákos agykutatóval, a Holland Idegtudományi Intézet (Nederlands Herseninstituut) tudományos munkatársával beszélgettünk.
Miért, milyen célokból használunk napjainkban állatokat kísérletekre?
Dr. Babiczky Ákos: Tudományos célokra gyakorlatilag valamennyi élettudományi területen használnak kísérleti állatokat. Klasszikus értelemben ezekre tekinthetünk leginkább kísérletként, hiszen itt van egy nyitott kutatási kérdés, amire a kutató választ keres. Ezek lehetnek alapkutatások, más néven felfedező kutatások, illetve alkalmazott kutatások. Az alapkutatásoknak nincs egy olyan jól meghatározott célja, mint például egy új gyógyszer kifejlesztése, ide tartoznak például Pavlov klasszikus kísérletei a kutyákkal. Alkalmazott kutatás pedig például valamennyi gyógyszer- és orvosi műszerfejlesztés.
A kutatásokon kívül használnak még kísérleti állatokat különböző biztonsági tesztekre is, például különböző permetszerek vagy élelmiszer-adalékok vizsgálatára. Ebbe a csoportba tartoznak a legellentmondásosabb kozmetikai kísérletek is.
Szerencsére ezek egyre jobban visszaszorulnak világszerte – ma már az összes kísérleti állat kevesebb, mint 1%-ért felelősek a kozmetikai tesztek. Annak ellenére, hogy mennyire ellentmondásos ez a terület, kevesen tudják, hogy az EU-ban legalább tíz éve semmiféle kozmetikai tesztet nem lehet állatokon végezni, sőt forgalmazni sem lehet állatokon tesztelt kozmetikumokat.
Általánosságban az állatkísérletek milyen eredményeket hoznak?
Dr. Babiczky Ákos: Az alapkutatások kimenetele mindig bizonytalan. Már az sem mindig egyértelmű, hogy mi számít „jó” eredménynek. Vegyük például Kolombuszt – bár klasszikus értelemben ő nem volt tudós, de analógiának nagyon is alkalmas. Kolombusz elindult Nyugatra, hogy elérje Indiát, amit ugye nem talált meg. Ebből a szempontból ez egy sikertelen „kutatás” volt. Felfedezte viszont Amerikát, aminek a globális jelentőségét nehéz még megbecsülni is. Akkor ez most mégis egy sikeres „kutatás” volt?
Hasonlóan működnek az alapkutatások is. Ha nem sikerül a kiindulási hipotézist igazolni, akkor az most siker, vagy kudarc? Lehet, hogy pillanatnyilag kudarcnak tűnik, de évekkel később kiderülhet, hogy a megszerzett tudás máshol hasznosul. Karikó Katalin első kísérleteiben sokan nem hittek – aztán látjuk, hogy évekkel később mi lett belőle.
Az alkalmazott kutatásoknál egy kicsit más a helyzet, mivel ezeknek általában van egy viszonylag jól meghatározott célja, például egy konkrét új gyógyszer hatékonyságának mérése. Sajnos itt már kevésbé ideális a kép. Az elmúlt évtizedekben például rengeteg kutatás irányult új pszichiátriai gyógyszerek és antibiotikumok fejlesztésére, azonban ezeknek a túlnyomó többsége nem vezetett eredményre. Hogy ennek pontosan mi az oka, azt a kutatók is nehezen tudják meghatározni, valószínűleg több rendszerszintű probléma is közre játszhat. Itt tehát van hova fejlődni, van tere a kritikának, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a kutatások mind értelmetlenek lettek volna.
A biztonsági tesztek sikeressége megint csak véleményes lehet. Például, ha egy új permetszerről az állatokon végzett tesztek során kiderül, hogy már minimális mennyiségben is mérgező, akkor azt valószínűleg nem fogják piacra dobni, mert nem kap rá engedélyt. Szerintem ez egy sikeres teszt, hiszen meggátoltuk, hogy ez a méreg nagy mennyiségben a környezetbe jusson. Ugyanakkor a permetet gyártó cég lehet, hogy nem így látja ezt.
Fotó: Shutterstock
Melyek a leggyakoribb tévhitek, amelyek érdemes lenne eloszlatni az állatkísérletek témájával kapcsolatban?
Dr. Babiczky Ákos: Én kevésbé tévhitekkel szoktam találkozni, inkább úgy mondanám, hogy az a kép, ami sokak fejében él az állatkísérletek kapcsán, nagyon torz. A legtöbben bele sem gondolnak, hogy milyen szigorú szabályok vonatkoznak mindenkire, akik kísérleti állatokkal dolgoznak. A kísérleti állatok, különösen a gerinces állatok születésüktől a halálukig szigorúan szabályozott és dokumentált körülmények között élnek, ezeket különböző hatóságok ellenőrzik, akár szúrópróbaszerűen is. Én is találkoztam már olyannal a munkám során, hogy egyszer csak váratlanul beállított két ellenőr valamelyik felügyelő hatóságtól, és megnézték a kísérleti állatokat, töviről hegyire átnézték a dokumentációkat. Hiányosság, vagy szabálytalanság esetén pedig figyelmeztetnek, büntetnek, sőt, szélsőséges esetben az adott kutató vagy intézet elveszítheti az állatkísérletes engedélyét.
Az állatokkal való kísérletezés tehát nem úgy néz ki, hogy valaki gondol egyet, vesz tíz egeret a sarki állatboltban, beviszi a laborba, aztán mindenféle mérgekkel tömi, vagy kedve szerint operálgatja.
Mik az alapvető különbségek a viselkedéstesztek és az állatkísérletek között?
Dr. Babiczky Ákos: A viselkedéstesztek az állatkísérletek részét képezik. Tehát ezek is állatokon végzett kísérletek, maximum abban különböznek, hogy itt nem valamilyen biológiai reakcióra kíváncsi a kutató, hanem hogy bizonyos behatások hogyan változtatják meg az állatok viselkedését. Például, hogy szorongásoldó szerek hatására hogyan változik meg az állatok társas viselkedése vagy az aktivitása.
Említetted, hogy a kísérleti állatok felhasználását és tenyésztését ma már csak igen szigorú szabályozás mellett lehet végezni – melyek ezek konkrétan?
Dr. Babiczky Ákos:
Törvényileg szabályozott például, hogy mekkora területet, milyen hőmérsékletet, páratartalmat, táplálékot és hasonlókat kell biztosítani az állatoknak. Természetesen az sem mindegy, hogy honnan származnak ezek az állatok: csak megfelelő engedélyekkel rendelkező tenyésztőktől lehet vásárolni, vadon befogott állatokat nem lehet használni. A kísérletek során pedig gondoskodni kell a gyógyszeres fájdalomcsillapításról, a steril műtéti körülményekről vagy a kezelt állatok rendszeres egészségügyi ellenőrzéséről.
A hatályos törvények szerint már egy tűszúrással egyenértékű fájdalom esetén is fájdalomcsillapítást kell alkalmazni például. De ugyanilyen szigorú feltételeknek kell megfelelni az állatokkal dolgozó embereknek is. Képzéseken kell átesni és vizsgákat kell tenni, sőt, a kutatóintézetek akár a törvényi előírásoknál szigorúbb belső szabályokat is hozhatnak.
Kísérletre csak külön erre a célra tenyésztett állatokat lehet felhasználni – melyek ezek?
Dr. Babiczky Ákos:
A gerinces kísérleti állatok túlnyomó többsége, nagyjából háromnegyede, kifejezetten erre a célra tenyésztett egér és patkány. A maradék egynegyedbe egyéb rágcsálók, nyulak, madarak, halak, békák, illetve ritkábban egyéb emlősök, például macskák tartoznak. Majmokon egyre nehezebb kísérletezni világszerte, új laborok szinte alig nyílnak és a régóta működők is egyre kevesebben vannak.
Ezek mellett gerinctelen állatokat, például férgeket vagy muslicákat használnak még, de ezeknek a szabályozása kevésbé szigorú, mint a gerinces állatoké. Természtesen egy-egy laborban előfordulhatnak más állatok is. Pont a napokban hallgattam egy előadást egy kutatótól, akinek a laborjában denevérek navigációs képességeit vizsgálják. A közelmúltban több hétre kiköltöztek a denevérekkel egy szigetre, hogy természetesebb körülményeket teremtsenek nekik. De ez természetesen kuriózum, semmiképp sem az átlag.
A te kutatási területed mire irányul pontosan? Milyen állatokon és mit vizsgálsz?
Dr. Babiczky Ákos: Én agykutatással foglalkozom, jelenleg a Holland Idegtudományi Intézet (Nederlands Herseninstituut) intézetben dolgozom tudományos munkatársként. A szociális viselkedést, első sorban az empátiát és az úgynevezett érzelmi tükörneuronok működését vizsgálom speciális, genetikailag módosított kísérleti egerekben.
Konkrétabban arra vagyok kíváncsi, hogy vajon ugyanazok az idegsejtek aktiválódnak-e akkor, amikor az állatok fájdalmat éreznek, mint akkor, amikor az állatok egy másik egér fájdalmát látják. Azt tudjuk ugyanis, hogy mindkét esetben ugyanazok az agyterületek aktívak (emberekben is), de az idegsejtek szintjén ezt még csak nagyon kevesen vizsgálták.
Ezek a kutatások milyen eredményeket hoznak számotokra?
Dr. Babiczky Ákos: A jelenlegi kutatócsoportomnak csak rövid ideje vagyok tagja, az itteni kutatások is még kezdeti fázisban vannak, így eredményekről sem igazán tudok még mesélni. Korábban Magyarországon a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben, a Mátyás Ferenc által vezetett Hálózat és Viselkedés Neurobiológia kutatócsoportban dolgoztam. Az otthoni munkám során elsősorban két ősi agyterület, a talamusz és az amigdala kapcsolatát kutattam, különös tekintettel a félelemszabályozásban betöltött szerepükre, amelyet eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott az idegtudományos közösség. Ebből a munkából születtek már publikációk, illetve jelenleg is dolgozunk egy kéziraton, ami az eddig még nem publikált otthoni eredményeimet foglalja össze.
Miért lett napjainkra egy nagyon megosztó ez a téma?
Dr. Babiczky Ákos: Szerintem ennek több oka is van. Egyrészt a legtöbb ember szereti az állatokat, ezért érthető módon sajnálja is őket és ellenzi az állatkínzást. Ez persze szerintem rendben is van így. Másrészt a legtöbben soha nem találkoznak olyanokkal, akik állatkísérleteket végeznek, így nem is nagyon van róla információjuk első kézből. Ez pedig rengeteg félreértéshez, téves elképzeléshez vezet, ami ellenszenvet válthat ki sokakból.
Szerintem ezeknek a téves elképzeléseknek a motorja épp az, hogy a negatív híreknek sokkal nagyobb a hírértéke. Emiatt pedig ha egy állatkísérletes laborban történik valamilyen visszaélés, az rögtön hatalmas port kavar, miközben a normálisan, etikusan és a szabályokat betartva működő laborok körül sokkal kisebb a hírverés a hétköznapokban.
Arról nem ír senki, hogy a laborok 99 százalékában ma sem történt visszaélés, hiszen ennek nincs hírértéke. De mondhatnám példának a kozmetikai állatkísérletekkel szembeni heves kiállást is. Mint említettem, ezek több, mint tíz éve be lettek tiltva az EU-ban, így Magyarországon is. Ennek ellenére a mai napig rengeteg kozmetikai cég hirdeti magát azzal, hogy ő bizony nem tesztel állatokon. Ez szép dolog persze, csak annyiban képmutató, hogy ha tesztelne, nem is működhetne legálisan. Olyan ez, mintha egy üdítőital azzal reklámozná magát, hogy nincs benne cián.
Szerintem ezek olyan felesleges, mesterségesen szított konfliktusok, amin érdemes lenne továbblépni. És ezzel nem azt mondom, hogy nincs olyan kritika, ami jogos az állatkísérletekkel szemben, de akkor érdemes lenne ezekkel foglalkozni inkább, és nem olyanokkal, amik már megoldódtak, csak azért, mert ezeknek jobb a marketingje.
A tiltások mellett miképpen kellene / lehetne helyettesíteni a felfedező kutatásokban az állatkísérleteket?
Dr. Babiczky Ákos: A tudományos közösségben a legtöbben egyetértenek abban, hogy egyelőre nem látszik az, hogy hogyan lehetne teljes mértékben kiváltani az állatkísérleteket. Lehet, hogy egyszer lehetséges lesz, de egyelőre, mint mondtam, ez még nem realitás sajnos. Ugyanakkor vannak már nagyon előremutató kezdeményezések. A legígéretesebbek nyilván az informatikai eszközök, hiszen ma már rengeteg mindent lehet számítógépeken modellezni, így rengeteg eredmény már azelőtt megjósolható, hogy egyáltalán bármiféle valódi kísérletet elkezdenének.
Például ma már vannak olyan modellek, amik megjósolják, hogy bizonyos molekulák hogyan kapcsolódnak különböző receptorokhoz, amiből lehet arra következtetni, hogy egyáltalán van-e rá esély, hogy az adott molekula gyógyszerként beváljon. Ezt régebben csak valódi laboratóriumi (állat)kísérletekkel lehetett kideríteni, ma már viszont a gyógyszerjelölt molekulák nagy részét ilyen módszerekkel szűrik.
De az informatikán túl is vannak még kreatív módszerek. Például mesterséges szöveteken is lehet tesztelni új vegyületeket. Laboratóriumi körülmények között létrehozott, tehát nem állatokból származó bőrszöveteken például irritációs vizsgálatokat lehet végezni. Ezeket korábban szintén csak élő állatokon lehetett vizsgálni, de ma már erre nem feltétlen van szükség.
Miben rejlik az állatkísérletek jelentősége?
Dr. Babiczky Ákos:
A brit Royal Society állásfoglalása szerint az elmúlt száz évben gyakorlatilag az összes állati- vagy emberi gyógyászatban tett előrelépés közvetlenül vagy közvetve állatkísérletekre épült. Magyarul bárki, aki életében vett már be gyógyszert, az közvetlenül is hasznot húzott az állatkísérletekből.
És persze nem tudhatjuk, hogy mit hoz még a jövő. Mostanában nagyon sokat olvasni az agyba ültethető digitális eszközökről. Ezeknek a fejlesztése is nagyrészt állatkísérleteken alapul, hogy csak egy példát mondjak.
Kiemelt kép: Shutterstock