Ezek isérdekelhetnek
Burka, korlátozott utcára lépés, és a tanulás, vagy dolgozás tiltása – többek között ettől tartanak a talibán hatalomátvétel után az Afganisztánban élő nők és lányok, no meg a nemzetközi közösség. A krízishelyzet közepén pedig mindenki bizonytalanul botorkál a sötétben: a talibán megnyilvánulások iránti szkepticizmust az USA és más nyugati országok 20 éves feminisita munkájának kritikája színezi.
“Ne félj, ez csak egy játék” – hangzottak a megnyugtatónak szánt szavak a 16 éves Maryam szájából, aki hároméves testvérét, Mehrsát próbálta megnyugtatni amikor talibán harcosok néhány méterre tőlük figyelmeztető lövéseket adtak le a kabuli reptéren. A testvérek, nagymamájukkal együtt az Egyesült Államokba próbáltak eljutni, ahol az amerikai külüggyel együtt dolgozó édesanyjuk várja őket – és immáron két éve próbálkozik, hogy lányai vízumot kaphassanak a tengerentúlra.
Nem csoda, hogy a testvérpár története a Wall Street Journal hasábjain kapott helyet: a talibán hatalomátvétel óta a nemzetközi médiában is az egyik legégetebb kérdés, hogy mi lesz az afgán nők és lányok sorsa.
Tiszteletben tartjuk a nők jogait – az iszlám keretein belül
Fotó: Shutterstock
Rengeteg statisztika született arról, hogy krízishelyzetben, vagy éppen humanitárius katasztrófa esetén nő az erőszak nőkkel, lányokkal és más, kisebbségben lévő társadalmi csoportokkal, többek között az LMBTQ emberekkel és kisebbségben lévő vallási közösségekkel szemben. Ugyan a talibánok azt ígérték, hogy az – általuk értelmezett – iszlám keretein belül tiszteletben tartják a nők jogait, a valóságban a politikában és közügyekben aktív szerepet vállaló nőknek életüket féltve kellett menekülniük az országból.
Fotó: Shutterstock
Szigorúan a számoknál maradva: az amerikai csapatkivonások óta, az előző évhez viszonyítva több mint 1,5 -szer annyi nőt gyilkoltak meg Afganisztánban. Ugyanakkor a talibán vezetés igyekszik teljesen más arcát mutatni a médiában: az első sajtótájékoztatójukon például női riportereket is felszólítottak, de azt is hangsúlyozták, hogy a nőknek nem kell majd burkát hordaniuk.
Így nem csoda, ha az egyetlen egyértelmű dolog jelenleg az ellentmondásos mindennapok hozadéka: a nők bizonytalan helyzete Afganisztánban, amit a kritikus hangok szerint nem is lehet elválasztani a húsz éves amerikai megszállástól.
Női egyenjogúság, vagy a férfiak háborúja?
A Vox egyik külügyi szakértője élesen fogalmazva azt írta, hogy “a női jogokért való küzdelem valójában egy újabb indok volt az Egyesült Államoknak, hogy az afganisztáni megszállást igazolni tudja”. Az Al Jazeera pedig újrapublikált egy tíz évvel ezelőtti cikket, amiben élesen bírálta a 2001-ben hatalmon lévő Bush- kormányt, mondván, hogy “férfiak háborúját promótálták a női egyenjogúságért folytatott harc mögé bújva”.
Fotó: Shutterstock
Akárhogy is, a politika hadszíntere valós hadszíntérré vált és 38 milliónyi ember sorsa múlik azon, milyen lesz majd a talibánok alkotta, női politikusokat teljesen nélkülöző kormány, és hogy hogyan reagál majd a nemzetközi közösség.
A több tízmillió közül hárman megtaláltak a kiutat életveszélyes utak, és csaknem kéthétnyi reménytelen próbálkozás után: Maryam és Meshra sikeresen kijutott Afganisztánból és Ukrajnába menekült, ahol a repülőtéren ott várta őket édesanyjuk.
Támogatnád az afgán nőket? Ezt teheted:
- Tudj meg még többet: tájékozódj megbízható forrásokból, mi történik az országban és oszd meg másokkal is. Maradj infromált!
- Adományozz megbízható helyi szervezeteknek! A helyi készenléti egységnek egy ehhez hasonló humaitárius katasztrófa közepén minden apró segítség jól jön.
- Tákékozódj, hogy milyen petíciók vannak, amiket te is támogathatsz az aláírásoddal.
Főkép: Mohamed Nohassi, Unsplash
