Ezek isérdekelhetnek
Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjáról biztosan hallottál már, ahogy mindenkinek ismerős Rubik Ernő neve és a bűvös kocka, a rádió elődjét, a telefonhírmondót feltaláló Puskás Tivadar, vagy a modern hazai gyógyszeripar megteremtője, Richter Gedeon. Többek között nélkülöznénk a dinamót Jedlik Ányos, a golyóstollat Bíró László, és a számítógépet Neumann János nélkül. A magyar feltalálók napja alkalmából készített gyűjtésünkben viszont nem róluk lesz szó, hanem olyan kortárs magyar kutatókról, akik talán nem ennyire ismertek, az elismerés mégis megilleti őket!
Június 13-a a magyar feltalálók napja, amelyet az 1989-ben alapított Magyar Feltaláló Egyesülete (MAFE) kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepeltek először, az egyesület születésének 20. jubileuma alkalmából. A június 13-i dátum sem véletlen, ugyanis 1941. június 13-án jegyeztette be találmányát, a hosszan eltartható, magas C-vitamint tartalmazó készítmények előállításának eljárását a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert. De mi történt azóta a magyar tudományos életben? Számos magyar feltalálóval és találmányaikkal gazdagodott a világ azóta is, mi ezekből szemezgettünk most. Kattintsd értük végig a galériánkat!
Elismerjük, Karikó Katalin nem éppen a kevésbé ismert kategória, mégis kihagyhatatlan egy, a magyar feltalálók napja alkalmából íródott cikkből, hiszen tavaly nyerte el Drew Weissmannal megosztva a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó Katalin 1955. január 17-én született Szolnokon, tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta, majd 1985-ben az Egyesül Amerikai Államokba költözött családjával, és ott folytatta kutatásait.
