Az 1956-os forradalom eseményeit még mindig sok rejtély és mítosz övezi. Az viszont biztos, hogy nagyon vegyes társaságot hajtott az utcára szovjetek iránti ellenérzés és a diktatúra megszüntetése iránti lelkesedés. Férfiak, fiatalok, öregek – és nők. A következő válogatásunkban a forradalom néhány női alakját mutatjuk be.
Szeles Erika, a forradalom ügyéért életét adó felkelő
Talán az 56-os forradalom egyik legismertebb női alakja. Ismertségét egy dán fotóriporternek köszönheti: a fotós képén az akkor 15 éves lány mosolyogva, pufajkában és gumicsizmában pózol egy géppisztollyal a kezében. Bár Erika édesanyja kommunista nézeteket vallott, a tinédzser egy barátja révén került a felkelők közé. A fiatal lány megtanult bánni a fegyverekkel és vöröskeresztesként ápolta a sérülteket.
Fotó: mystique.cafeblog.hu
A szovjet támadás után is az ellenállók oldalán maradt. Halálát végül a segítségnyújtása okozta: november első hetében a Blaha Lujza térnél egy meglőtt sebesülthöz próbált odamenni, de lelőtték. Egy visszaemlékező szerint egy tankból több lövéssel ölték meg az egyébként vöröskeresztes ruhát viselő lányt. Szeles Erika a helyszínen meghalt.
Bencze Gizella, a bátor ellenálló
A szintén 15 éves Gizella a Baross téri felkelő csoporthoz csatlakozott a forradalom idején, sokszor vállalt járőrszolgálatot. A szabadságharc leverése után a Péterfy kórházban működő illegális nyomdában dolgozott november 16-ai előállításáig és kihallgatásáig. Eörösi László történész Pesti lányok, 1956–os könyvében részletesen ír arról, mennyire büszkén vallott a forradalomban vállalt szerepéről és annak szükségességéről.
Végül a fiatal lány később belement, hogy a belső elhárítás beszervezze. Gizella “Gabriella” fedőnévvel szerepelt a belső elhárítás listáján. Hiába a beszervezés, Bencze Gizella végül meggondolta magát és sosem írt egyetlen jelentést és bátran kijelentette: nem fog az állami szerveknek segíteni. Így Gizella az “ellenforradalmárok” csoportjába került, ám a bírósági eljárástól végül szó szerint a belső elhárítás „mentette meg“. Ők ugyanis nem szerették volna, ha lelepleződik az ügynökökre alapozott munkamódszerük. Gizella 1958-ban írta meg a kilépő nyilatkozatát, későbbi életéről nem tudunk sokat. 1993-ban hunyt el.
Tóth Ilona, a forradalom hősi ápolója
Tóth Ilona alakja legalább annyira ismert, mint a 15 éves Szeles Erikáé. Az orvos tanonc Ilona október 23-án csatlakozott a diáktüntetéshez, majd pár nappal később ápolónőnek jelentkezett a Szövetség utcai kórházba. Végül az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett. Novembertől csatlakozott az ellenálló mozgalmakhoz és Bencze Gizellához hasonlóan részt vett a Péterfy utcai kórház illegális nyomdájában nyomtatott röpcédulák és Élet című folyóirat készítésében.
Fotó: csaladhalo.hu
November 20-án társaival együtt letartóztatták, majd szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélték. 1957. június 28-án felakasztották. Az üggyel alaposan foglalkozó történészek szerint Tóth Ilonát koncepciós perben ítélték el, mert nem követte el azt a gyilkosságot, amivel vádolták. Teljeséggel rekonstruálni az akkori eseményeket, azonban lehetetlen, így maradnak a találgatások.
A forradalom fegyveres megmozdulásaiban kevés nő vett részt, ők inkább az egészségügyi ellátásban, röpcédulák készítésében és az élelemellátás megszervezésében vettek részt.
A legtöbbjüknek nem volt magas végzettsége és általánosságban elmondható, hogy bonyolult és nehéz családi háttérrel rendelkeztek. A kádári megtorlás pedig a nőket sem kímélte: a 225 kivégzett között hat nő volt, sokakra pedig börtönbüntetést szabtak ki. Az országot és vele a szigorú megtorlásokat csak 4-5 nő tudta maga mögött hagyni, és emigrálni.
Főkép: Shutterstock
