Sokunk ragad bele a hétköznapi mókuskerékbe, és azt érezzük, hogy nincs idő semmire: sem a feladatainkra, sem önmagunkra, és ez így nincs rendben. De hogyan teremthetjük meg az egyensúlyt? Miben segíthet az önismeret a mindennapok alkalmával? Hogyan emelhetjük át ezt a kreatív projektjeinkbe? Mire figyeljünk és hol húzzuk meg a határainkat? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk dr. Orosz Cintiával, aki mesélt arról is mi inspirálja, milyen szemléletmódra tett szert önismereti útja során és az elkövetkező projektjeinek, mint a Dogs on the Catwalk és a Tudatos Nők Napja, mi a küldetése.
Mit gondolsz, milyen dinamikák érvényesülnek a mai nőkben a vállalkozói lét során?
Orosz Cintia: A tudatos utamat járva és rengeteg nővel beszélgetve rájöttem, hogy a női-férfi szerepek egyensúlya és annak dinamikája az, amiben igazán hiszek. Sokan megtestesítik a férfias energiát, főleg a vállalkozói életben, de kérdés, hogy amikor hazamegy az adott személy, várja-e otthon valaki, boldog-e így? Lehet, akkor ez nagyon szuper. De azt látom a legtöbb esetben nem jár boldogsággal. Kell tudni szerepeket váltani az életünk különböző területein, úgy, hogy önazonosak maradjunk. Nagyon rohan a világ, rengeteg impulzus ér minket, de az életünk minden szegmense fontos. Nem a munka vagyunk mi, és nem a munka az, ami meghatározza az értéked, vagy önbecsülésed.
A női működés alapvetően sem erről a mókuskerékről szól.
Az a célom, hogy ne adjam fel magam, hanem társa legyek valakinek, kiegyensúlyozott párkapcsolatban éljek, és én is harmóniában legyek.
Látsz változást ebben a női-férfi dinamikában?
O.C.: Határozott véleményem van erről. Hiszem, hogy a női-férfi egység, egymás szimbiózisa és emelése az, ami hosszú távon működőképes. Jó, ha a nő önmegvalósít, de látom, hogy túl sok nő átesett a ló túloldalára. Azt vallom, hogy a munka és a magánélet szerepeit el kell tudni választani. A „boss üzemmódot” le kell tenni a párkapcsolatban, mert hosszú távon ez nem működik jól. Valljuk be, a férfiak sem szeretnek olyan nő mellett lenni, aki mindig főnökként viselkedik.
Ezek isérdekelhetnek
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munka és a magánélet között nőként, tudatos vállalkozásban?
O.C.: Ez tényleg nehéz, főleg azoknak, akiknek még gyerekeik vannak. Tudatos eszközökre van szükség, és a határok meghúzása kulcsfontosságú. Például, ha hétfőtől csütörtökig dolgozol intenzíven, de péntek-szombat-vasárnap időt szánsz a párodra vagy a családodra, az segíthet az egyensúly fenntartásában. A határhúzásra egy másik jó példa, hogyha a munkaidő után nem veszed fel a telefont, nem olvasod az e-maileket, és csak a családra vagy a barátokra fókuszálsz.
Mit jelent számodra a határhúzás a vállalkozói létben?
O.C.: Ez az egyik legfontosabb dolog, amit megtanultam. Az életem minden területén próbálom alkalmazni. Nem szabad hagyni, hogy a munka teljesen átvegye az irányítást, különben nem marad idő a feltöltődésre, sem a kapcsolataid ápolására. A tudatos vállalkozás építése közben erre nagy hangsúlyt kell fektetni. Ha például este le tudod tenni a telefont és a munkát, akkor van időd arra, hogy a pároddal vagy a barátaiddal legyél, és ez alapvetően a nőiségedet is segít megélni. Kitől fogadsz el tanácsot, ez is szerintem nagyon fontos kérdés. Egyre inkább azt érzem, hogy a kevesebb több.
Hogyan tudsz nőként kiteljesedni a projektjeidben?
O.C.: Sok kreatív dolgot csinálok, mint például kreatív tanácsadás, a podcast-ek készítése, vagy a konferenciaszervezés. Ezek mind-mind alkotó tevékenységek, és szerencsés vagyok, hogy én dönthetem el, kivel és hogyan működöm együtt. Számomra a kiteljesedés a kreativitásból és abból fakad, hogy jót adok másoknak. Ez a női energia, az empátia és a kedvesség is része annak, amit képviselek. Persze néha szigorúnak kell lenni, de az üzletben is fontos meghúzni a határokat.
Rátalálni arra az útra, ami minden reggel kellő motivációval tölt föl, az tényleg komoly önismereti munka. Te hogyan léptél erre az útra? Hogyan kezdted el?
O.C.: Egy mélypont után kezdtem el az önismereti utamat. Először YouTube-videókat néztem, majd könyveket olvastam, és külföldi podcast-eket hallgattam. Ezek folyamatosan alakították a szemléletemet, és segítettek rájönni, mi az, ami igazán számít az életben. Nem a mindennapi mókuskerék a lényeg, hanem az, hogyan viszonyulunk az emberekhez és a helyzetekhez. A podcast készítése során is sok inspirációt kaptam, és rájöttem, hogy az embereknek is szeretnék adni valamit. Még ha csak egy ember is hallgatja meg az adást, és az valamilyen módon hozzájárult a napjához, fejlődéséhez, akkor azt gondolom, hogy már megérte.
Egyébként bíztatok erre mindenkit, hogy segítsen, ahol tud, olyan eszközökkel, amik épp rendelkezésre állnak, mert nem mindig minden a pénzen múlik. Az energia visszaáramlik.
Szerinted az önismeretben is kellenek a határok?
O.C.: Igen, abszolút. Figyelni kell arra, hogy hol húzzuk meg a határt. Kicsit felhígult ez a terület, és rengeteg mondjuk úgy, hogy kevésbé hiteles ember van a szakmában, akik nem megfelelő irányba terelnek. Az önismeret fontos, de ha folyamatosan csak terápiáról terápiára járunk, és nem tudunk megpihenni, akkor ez visszafoghatja a fejlődésünket. Nagyon fontos viszont, hogy ez egy soha véget nem érő játék.
Hogyan látod a projekjeidben a személyes missziódat?
O.C.: A jelenlegi projektjeimben a személyes küldetésem az, hogy inspiráljak másokat és olyan tartalmakat hozzak létre, amelyek valódi értéket adnak az emberek életéhez. Számomra ez a legfontosabb: hogy amit csinálok, az hozzájárulás legyen mások számára is. Azt gondolom, másokkal megosztani, amink van fontos, tudás, tapasztalat, a tehetségek ezáltal hamarabb tudnak gyorsítósávra lépni. Örülök, hogy itthon is sok olyan ember van, aki így gondolja.
Azt tapasztalom a személyes közegemben pedig, hogy az én eszközeim működnek másoknál is, könnyen tudok segíteni átlendülni holtpontokon az embereknek, leginkább nőknek, ez is jó érzés.
Mesélj a projektjeidről! Mi a küldetésed ezekkel?
O.C.: A jótékonysági projektek számomra olyan teremtő folyamatok, ahol szeretnék visszaadni a világnak. Látni a boldog arcokat, akik részt vesznek az eseményeinken, és az új kapcsolatok születését. Ez rendkívül örömteli. Például az Dogs on a Catwalk rendezvényen örökbefogadható kiskutyák vonulnak divattervezők mellett. A célunk nemcsak a szórakozás, hanem a tudás megosztása is. A Tudatos Nők Napja és díjátadó pedig segít összekötni a fiatal generációt az idősebb generáció példaképeivel, amellett, hogy Nők gyógyulnak, fejlődhetnek az információ által.
A Dogs on the catwalk egy elég különleges fúzió, hogyan alakult ki ennek a koncepciója, miből jött az ötlet? Miben segít az, hogy a divatot és a jótékonyságot összekapcsolod?
O.C.: Ez egy nekem is egy szerelemprojekt. 2018-ban külföldön éltem és hazajöttem a születésnapomra, akkor jött az ötlet, hogy valami egyedid alkossak. Nagyon szerettem volna segíteni a kiskutyákon, úgy, hogy annak keletje is legyen és érdeklődést váltson ki az emberekből, hiszen az üzenet csak akkor jut el szélesebb rétegekhez. Így formálódott meg bennem, hogy a divatvilágot összekapcsoljam az örökbefogadható kutyák bemutatásával.
Ezzel egy új és figyelemfelkeltő platformot teremtettünk, amely hangsúlyozza, hogy a menhelyek kutyái is megérdemlik a szeretetet és a figyelmet.
Milyen terveid vannak a közeljövőre nézve?
O.C.: Nagy izgalommal várom a Tudatos Nők Napját, aminek az új dátuma és helyszíne is megvan. Az esemény célja, hogy a családi minták megismerésével és a pozitív értékek átadásával segítsük a fiatalokat. És felszoktam tenni a kérdést,
mi más lehetséges még?
Ha egy mondat, gondolat lenne, amit átadhatnál most a világnak, mi lenne?
O.C.: Egyrészt az, hogy a lehetőségeink mindig adottak, sosem fogynak el. Érdemes picit távolabbról ránéznünk a dolgainkra és feltenni kérdéseket magunknak, legyen önreflexió. És talán, ami most bennem is nagyban él és mozog: ítéletek és nézőpontok nélkül létezni.
Képek forrása: dr. Orosz Cintia
