Ételmentés, ahogy a profik csinálják – a Munch.hu sikertörténete

Menteni a menthetőt – a Munch story

Wettstein Albert diákévei során sok helyen megfordult, többek között Amerikában és Hollandiában is. Egyetemistaként a kiadásainak jelentős részét fordította ételvásárlásra, de közben folyamatosan szembesült azzal, mennyi a pazarlás mind a fogyasztók, mind a vendéglátóhelyek részéről.

Magasra halmozott, aztán félredobott ételek az all you can eat-büfében, nap végén a szemétben végzett, csak kicsit szikkadt pékáruk, nem tökéletes, ezért kidobásra ítélt zöldségek és gyümölcsök.

Emellett látta, hogy a kortársai között egyre erősebb a klímaszorongás és az afelett érzett tehetetlenség. Gondolkozni kezdett, van-e olyan dolog, amivel egyszerre tehet a bolygóért, magáért (és a pénztárcájáért), sőt, akár másoknak is segíthet. Barátjával, Zwecker Bencével beszélgetve kiderült, hogy hasonló kérdések foglalkoztatják mindkettőjüket, így miután két másik fiú, Zsoldos Botond és Perepelica Kirill is csatlakozott, hamar rátaláltak a tökéletes témára: ételmentés!

Meddig jó egy étel?

Amíg egy alapanyagból az asztalra kerülő étel lesz, nagyon sok állomáson át vezet az út.

Piacok, élelmiszerboltok és háztartások vagy vendéglátóhelyek használják fel az élelmiszereket, amit természetesen rengeteg minden szabályoz. De meddig „jó” valami szavatossága? Ameddig úgy tűnik – válaszolnánk rögtön, de a valóság nem ez. A lejárati dátum és NÉBIH-szabályok ugyanis kötik mindenki kezét.

Ettől még egy étel nem lesz romlott a nap végére, csupán csökken az értéke, emiatt viszont gyakorlatilag 1/3 rész végzi a szemétben. Hogy ezen változtassunk, nem a szabályokat kell módosítani, hanem a szemléletünkön formálni, amihez a mögöttes logika megértése és jó érvek kellenek.

Alberték közvéleménykutatásba fogtak a járvány első időszakában és azt tapasztalták, hogy egyrészt a fogyasztók szeretnének fenntarthatóbb módon élni, de közben spórolnának is. A vendéglátóhelyek, üzletek pedig bizonytalan helyzetbe kerültek, hiszen kiszámíthatatlanná vált, mennyi termék fogy el a nap végére.

Fotó: Munch

Ételmentés felsőfokon

Egy kis informatikai affinitással és korábbi applikáció-fejlesztési tapasztalatokkal válaszoltak erre a gyakorlatias igényre: így született meg a Munch.hu ételmentés jeligére. A szabály egyszerű: a partnerként szerződött vendéglátóhelyek vagy üzletek a megmaradó termékeket töltik fel munch-ként az applikációba általuk meghatározott értéken és darabszámon. Minden munch meglepetéscsomag, azaz a felhasználó nem tudja, mit rejt pontosan, csak körülbelül számíthat rá (pl. péktermék, vagy zöldség-gyümölcs vagy napi leves+főétel). Az eladónak legalább 40%-kal csökkentenie kell az eredeti árat. A vásárló az applikációban kiválasztja a neki tetsző munchot, lefoglalja, kifizeti és elmegy érte a beállított idősávban. Utólag van lehetőség értékelésre is, sőt, létezik egy igen aktív Facebook-csoport, ahol több mint 20.000 tag osztja meg tapasztalatait ételmentés témában, szerte az országban.

Cél a fenntarthatóság

A Munch.hu egyetemisták kísérletéből ugyanis elég hamar kinőtte magát – hogy mennyi erő rejlik a fiúk ötletében, arra nem csak a sajtó és a piac, de kockázati és tőkebefektetők is felfigyeltek, többek között a Cápák között műsorában. Ráadásul már a Magyar Élelmiszerbankkal is együttműködnek (van lehetőség MunCharity vásárlására, amivel rászorulóknak vehetsz egy adag ételt), de már a Rakun Dobozközösséggel is kollaboráltak. Hiszen egyrészt nap végén mindenki jól jár (a vásárló finom ételhez jut alacsonyabb áron, az eladónál kevesebb termék kerül kidobásra), ráadásul attól sem kell tartaniuk, hogy a vevő „kivárja”, hogy olcsóbb legyen a kedvence, mivel nem tudja, mi van a munch-ban. Ez a gazdasági, szociális és környezeti fenntarthatóság az, ami a projekt lényege.

A fiúk tudják, ideális esetben így idővel kevesebb lesz az ételpazarlás, tehát a munch is. Ez a vállalkozás szempontjából talán nem, de a missziójuk szempontjából annál fantasztikusabb.

Kipróbálnád Te is a Munch-hu-t, de nem tudod, mihez kezdj a vásárolt termékekkel? Próbáld ki receptjeinket:

Rántott húsos arancini

• 1-2 szelet rántott hús vagy zöldség (pl. a Ropogóból mentve)
• 1 bögre főtt rizs (pl. Lagomból vagy Mackó Lackóból mentve)
• 2 szál újhagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 10 dkg mozzarella
• 5 dkg parmezán
• petrezselyem, oregánó, bazsalikom
• 2 tojás
• ½ bögre panírmorzsa
• só

Elkészítés:

• A rántott húst/zöldséget panírral vagy nélküle apróra vágjuk.
• A hagymákat aprítjuk és kevés olajon dinszteljük.
• Összekeverjük a rizzsel, darabolt/reszelt sajtokkal, fűszerekkel és egy tojással.
• Gombócokat készítünk: egy kanál rizst a tenyerünkbe veszünk, megtöltjük hússal vagy zöldséggel, és összenyomjuk.
• A másik tojást felverjük.
• A rizsgolyókat megmártjuk a tojásban, majd a panírmorzsában, és lerázzuk a felesleget.
• Air fryerben vagy 180°C-os sütőben 20-25 perc alatt ropogósra sütjük.

Tippünk: kínáljuk paradicsomos marinara-szósszal!

Guba à la Munch

Hozzávalók:

• 3-4 croissant vagy csiga vagy 1 nagy bagett (pl. az à table!-ból, a Lipótiból vagy a Szerelmes Levélből mentve)
• 1,5 dl tej/növényi tej (pl. a Príma áruházakból mentve)
• 1 dl tejszín/növényi tejszín
• 5 dkg cukor
• 1 tojás
• 1 tk. vanília (és ízlés szerint pl. fahéj vagy kardamom)
• 2-3 alma, körte, esetleg bogyós gyümölcs (pl. a Príma áruházakból mentve)
• 1 tk. keményítő
• 2 ek. barnacukor
• Fél citrom leve és héja

Elkészítés:

• A pékárut darabokra vágjuk és kivajazott jénaiba helyezzük.
• A tejet, tejszínt kikeverjük a cukorral és a tojással, fűszerekkel. A sütőedénybe öntjük, hogy a tészta felszívhassa.
• A gyümölcsöt daraboljuk és a cukorral, keményítővel, citrommal elkeverjük, majd a pékárura kanalazzuk.
• Lefóliázzuk és hűtőbe tesszük fél órára.
• 180°C-on 35-40 perc alatt készre sütjük.

Tippünk: akár túróval is összesüthetjük, vagy mentett joghurttal, fagyival kínáljuk!

Fotó: Munch

 

Főkép: Munch