A gyermekvédelem ma Magyarországon súlyos hiányosságokban szenved. Jelenleg is 300 csecsemő várja, hogy nevelőszülőkhöz kerülhessen – akik nincsenek elegen. Emiatt a kórházban hagyott csecsemők életük elejét kiságyakban töltik, és éppen az foglalkozik velük, aki ráér. Márpedig ez az elhanyagolás súlyos nyomot hagy egy gyermek pszichéjén, mivel ebben a korban a kötődés kialakulása kardinális jelentőségű. Viszont azok, akik gondozzák őket, nem alakíthatnak ki kötődést a kicsikkel, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy hosszú ideig a gondozójuk is marad, ami szintén nagy törést okoz egy kisgyermekben. Erről az összetett problémáról, ennek okairól, és arról, hogy mi mit tehetünk, Tapasztó Orsival beszélgettünk, aki maga is örökbefogadó szülő, mentálhigiénés szakember, és nyíltan beszél a gyermekvédelem rendszerében fennálló problémákról.
Mik a fő problémák ma Magyarországon a gyermekvédelemben?
Tapasztó Orsi: A legfontosabb problémaként a kórházban hagyott csecsemők helyzetét emelném ki, akikkel szemben most, ebben a pillanatban is bántalmazás zajlik.
Az érzelmi elhanyagolás bántalmazás, amit egy gyermeknek sem lenne szabad megtapasztalnia, ezek a kórházban hagyott csecsemők pedig el vannak hanyagolva, szükségleteik távolról sincsenek kielégítve, gondozásuk, dajkálásuk, mely minden csecsemő alapvető szükséglete, nincs megoldva.
Aztán a sort nagyon sok mindennel lehet folytatni. Gyermekvédelemben Magyarországon kevesen dolgoznak. A nevelőotthonokban szintén kevés a szakember.
A nevelőszülői hálózatból hivatalosan 2000, de gyermekvédelmi szakemberek elmondása szerint reálisan inkább 4000 nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy a törvény szerint 12 év alattiak ne gyermekotthonokban éljenek, hanem családi környezetben.
Az emberi erőforrások hiánya miatt nagyon sokan úgy kapnak munkát gyermekek mellett, hogy semmilyen ilyen irányú képesítésük nincs.
Akik még a rendszerben dolgoznak, le vannak terhelve, folyamatosan a kiégés határán vagy kiégésben működnek, nem kapnak sem anyagi megbecsülést, sem szakmai szupervíziót, amire óriási szükségük lenne.
Elsőre azt hiszem, ezek a legnagyobb problémák, miközben prevencióról, edukációról vagy arról, hogy szegénység miatt egy gyermeket sem lenne szabad kiemelni a családjából, még nem is beszéltünk.
A kórházban hagyott csecsemők, akinek az elhelyezése nem megoldott, milyen okok miatt tölti csecsemőkorát rácsos ágyban? Mit kellene/lehetne tenni? Miben segíthet egy civil?
Tapasztó Orsi: Ezeknek a csecsemőknek nevelőszülőknél lenne a helyük, de a fentebb említett hiány miatt nincs hol elhelyezni őket.
Amit tenni lehetne, az a nevelőszülői szakma vonzóvá tétele, a toborzás, amit az SOS Gyermekfalvak folyamatosan végez, de ők sajnos nem fogják tudni az összes lyukat betömködni – nem is az ő feladatuk lenne ez.
Egy civil azt teheti, hogy figyeli a gyermekvédelmi szervezetek munkáját.
Például a Nevetnikék Alapítvány országos hálózat kiépítésén dolgozik. Ez a hálózat önkéntesekből fog állni, akik a kórházakban hagyott csecsemőkhöz tudnak majd bejárni, persze ha minden bürokráciás és engedélyeztetési akadályon túl tudnak jutni. A Nevetnikék közel 17 éve végzi ezt az önkéntes munkát Pécsett, óriási szakmai tapasztalattal rendelkeznek és fantasztikus az a vállalás, amit most tettek, ebben a krízishelyzetben.
Hozzájuk például lehet jelentkezni, bárhonnan az országból, hisz az országos hálózat kiépítésének első lépései már történnek.
Fotó: Tapasztó Orsi
A 300 csecsemő miért nem kerül örökbefogadó szülőkhöz?
Tapasztó Orsi: Mert nem mondanak le róluk, vagy mert nem telt le a hat hét, ameddig biológiai családja nem jelentkezik a babáért – törvény szerint hat hét után válik örökbeadhatóvá egy kórházban hagyott baba.
Ezeknek a feltételeknek kell teljesülniük, hogy beinduljon a gépezet és elkezdjenek örökbefogadó szülőket keresni. De a gépezet is nagyon lassan működik, a gyermekvédelem rendszerében dolgozók túlterheltsége miatt.
Mit okoz egy gyermek fejlődésében, ha ilyen módon magára van hagyva?
Tapasztó Orsi: Ezek a gyerekek, mivel nem lehetnek vérszerinti családjukkal, már egy traumatikus élménnyel indítanak az életükben. Erre tesz még rá az elhanyagoltság, amit kórházi körülmények közt megtapasztalnak, mely rövid úton az ősbizalom teljes leépüléséhez és hospitalizációhoz vezet.
Pszichés hospitalizmusnak nevezzük a csecsemőknél és kisgyermekeknél hosszabb kórházi tartózkodás után vagy intézeti lét során az érzelmi elsivárosodás következtében kialakuló zavarokat. Ilyenkor a testi-lelki regresszió sajátos jelei mutatkoztak meg – közönyösség, eltompultság, kontaktuskerülés, mimikai sivárság, teljes apátia és reményvesztettség.
Ezek a babák egy idő után nem sírnak. Teljesen feladják, csendben fekszenek, nem is reménykednek már abban, hogy sírásuk hatására bárki törődne velük.
Ez a megélés további életükre óriási hatással lesz, első sorban társas kapcsolataik alakulását illetően.
Mi a különbség az örökbefogadás és a nevelőszülőség között?
Tapasztó Orsi: A nevelőszülőségről és örökbefogadói szülőségről nem rég került ki egy átfogó videóm az Insta és YouTube csatornámra egyaránt, ezt a videót a teljes kép megértése miatt ajánlom.
Amikor egy gyermeket kiemelnek biológiai családjából (vagy a kórházban hagyják, vagy árva marad), első sorban nevelőszülőt keresnek neki – ha ott nincs hely, akkor kerül gyermekotthonba. A nevelőszülő egy átmeneti megoldást nyújt a gyermeknek, hogy családi környezetben lehessen addig, ameddig saját vérszerinti családjával nem rendeződik a helyzet és vissza nem kerül hozzájuk, vagy ameddig nem válik örökbeadhatóvá.
Hogyan lehet valaki nevelőszülő, mik a feltételek? Hogyan érdemes erre felkészülni?
Tapasztó Orsi: Jelentkezni lehet például az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatába, ahol az ember megkapja a megfelelő felkészülést egy 60 órás képzés keretein belül, illetve folyamatos szakmai támogatás mellett lehet nevelőszülő.
A képzés elvégzése mellett a jelentkező 24 évnél idősebb kell legyen; büntetlen előéletű; a gondozott gyermeknél legalább 18, legfeljebb 50 évvel idősebb; bérelt vagy saját tulajdonú lakásban kell éljen; gyerekenként legalább 6 négyzetméter területű szoba kell rendelkezésre álljon az ingatlanban.
De az SOS Gyermekfalvak oldalán minden részletet megtalál az, akit hív ez a szakma.
Kiemelt kép: Shutterstock