Amikor az ember testi-lelki harmóniára törekszik, akkor sosem hagyhatja figyelmen kívül, mivel táplálkozik. Az ételek gyógyító hatásáról már nagyon sok szempontból írtunk itt az oldalon, de most egy újabb irányzatot mutatunk be: a makrobiotikus táplálkozás elvrendszerébe Ferencz Zsuzsanna, a Makrobioróka oldal szerzője avatott be minket.
Hogyan kerültél kapcsolatba a makrobiotikus táplálkozás irányzatával?
Mindig is érdekelt az egészségtudatos táplálkozás és a holisztikus gyógyászat, de nőgyógyászati problémák miatt kezdtem jobban beleásni magam a témába néhány évvel ezelőtt. Nagyon sok irányzattal találkoztam az ayurvédától kezdve a TéNé-n (teljes értékű növényi étrend) át a paleóig, míg aztán megtaláltam a makrobiotikát, amit kifejezetten ajánlanak női betegségek esetén és gondoltam, próbát teszek vele. Ennek már jó néhány éve, de azóta is gyakorlom, mert gyorsan ráhangolódtam.
Fotó: Jason Briscoe, Unsplash
Miben tudnád meghatározni a szemléletmód lényegét?
A makrobiotikus táplálkozás tulajdonképpen végtelenül egyszerű és logikus. Az alapja az ötelemes étrend kapcsán említett Hagyományos Kínai Orvoslás, amit a japánok saját stílusukra formáltak. Egyszerűbb is, hiszen főleg az alapanyagok yin-yang hatását veszi alapul (a Qi-t, magyarosan csí-t például nem), és a szezonális, lokális ételeket részesíti előnyben. Ez nem egy általános elvrendszer, hiszen személyenként sok mindent (például: kort, aktivitást is) figyelembe kell venni, így amíg az ember meg nem tanulja a módszert és nem érzi intuitívan, mi neki a jó, a makrobiotikus tanácsadók segítenek eligazodni.
Fotó: Pexels
Miből épül fel az étrend, ha valaki a makrobiotikus táplálkozás irányelvei alapján étkezik?
Képzeljük el az étrendet úgy, akár egy tányért.
Ezen 40-60%-ot tesznek ki a teljes értékű gabonafélék (rizs, rozs, árpa, köles, hajdina), 25-30%-ot a szezonális zöldségek, 5-10%-ot a hüvelyesek, például tofu, a maradék pedig a gyümölcs, esetleg gomba, alga, fehér húsú halak. Nem tiltott a glutén és a halfogyasztás sem, sőt, fermentált formában a szója is engedélyezett, de tojás például nem képezi a makrobiotikus táplálkozási étrend részét.
Sokan pedig teljesen vegán módon étkeznek és ez is rendben van. A lényeg, hogy feldolgozott ételeket a lehető legkevesebbet együk. Inni szűrt vizet, lágy teákat (pl. pirított árpateát) érdemes, az almalevet csak főzéshez használjuk, kávét, alkoholt nem fogyasztunk.
Fotó: Pexels
Mi a helyzet a főzéssel? Számít, hogy valamit nyersen vagy sütve fogyasztunk?
A nyári forróságban jól esnek a hűtő, nyers ételek, de alapvetően, épp, mint az ötelemes étrendnél, egy könnyed blansírozás, párolás itt is hasznos. Télen pedig sült vagy hosszabban főtt fogásokat készítünk.
Egyébként azt is számításba vesszük, mikor mekkora darabra vágjuk az alapanyagokat, az őszi/téli időszakban értelemszerűen nagyobbra szeleteljük a zöldségeket.
Fotó: Pexels
Mit tanított számodra igazán ez az irányzat?
A makrobiotikus táplálkozás számomra nem étrend, hanem életfilozófia.
Az alapja a természettel és a testemmel való harmónia, a saját ritmus felfedezése és a naturális ízek kiemelése.
Mivel szociális munkásként dolgozom, ez a barátságos, szelíd szemléletmód testi és lelki szinten is gyorsan a sajátom lett, amiből erőt merítek. Időközben igyekeztem folyamatosan tanulni, elvégeztem például egy funkcionális táplálkozási tanácsadói és egy HKO dietetikai képzést, de úgy gondolom, az ott tanultakkal is összeegyeztethető. Igaz, tervezést, házi ételkészítést igényel, de ha ez ember elég hivatott a gyógyulásra iránt, úgy érzem, hogy megvalósítható.
Fotó: Pexels
Ha szimpatikus volt a megközelítése, kövessétek be Zsuzsi oldalát az Instagramon!
Főkép: Shutterstock
