Az édesítőszerek nagymértékű forgalmazása a 2000-es évek elején kezdődött meg. Azóta napvilágot látott számtalan mesterséges és természetes édesítőszer, de közülük csak néhány rendelkezik a cukornál jobb tulajdonságokkal. Ismerd meg őket és tudd meg, mire ügyelj a használatukkor.
Cukor
A fehér cukor egy szaharózból álló egyszerű szénhidrát, melyet a cukorrépából nyernek. Míg maga a nyers cukorrépa körülbelül 20 százalék cukrot, a kristálycukor 95 százalék cukrot tartalmaz, beltartalma csupán 5 %.
A barnacukrot ugyanúgy cukorrépából, azonos eljárással állítanak elő, viszont a folyamatot azon a ponton leállítják, ahol a tisztítás nem teljes. Élettani hatása mindkettőnek hasonlóan káros.
A nyers nádcukor finomítatlan élelmiszer, a cukornád szárából gőzöléssel készül. Tartalmaz nyomelemeket, B-vitaminokat, a cukornád ásványi és a melaszanyagai is benne maradnak.
Tévhit, hogy egyéb természetes cukrokkal sokkal jobbat teszünk a szervezetünknek, hiszen pl. az agave szirup, a kókuszvirágszirup is hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a répacukor.
Gyógyításra is alkalmas tulajdonságai miatt ugyanakkor a mézet felvehetjük – mértékkel – a cukor helyettesítésére alkalmas listára.
Édesítőszerek
A cukor helyettesítésekor alkalmazzák őket. A szacharin volt az első mesterséges intenzív édesítőszer, amelynek felfedezése véletlen volt. Léteznek mesterséges és természetes édesítőszerek. Azonban:
„Természetes édesítőszer egyedül a stevia, aminek a levelét, ha leszedjük, leforrázzuk és a főzővizével édesítünk. Minden más típus mesterségesen előállított, még ha a xilit, eritrit meg is található az áfonyában, sörben, szőlőben, sajtban, igen költséges lenne az iparnak ezekből kinyerni a negyed kilós édesítőszerhez szükséges mennyiséget.” – Dr. Takács Hajnalka (dietetikus)
Az édesítőszerek veszélyei
Azok, akik rendszeresen használnak mesterséges édesítőszereket, kevésbé intenzívnek találhatják az olyan édes élelmiszerek, mint a gyümölcsök és a zöldségek ízét.
A szorbit és kisebb mértékben a xilit arra érzékenyeken puffadást és hasmenést is okozhat, ezért ezekből napi 30 gramm fölötti mennyiség már kerülendő.
Bár az eritrit önmagában nem okozhat panaszokat, ha bármilyen gyümölccsel egy időben vagy időszakaszban fogyasztják, gátolhatja a fruktóz felszívódását a vékonybélben. Így előfordulhat puffadás és görcsök.
Ariel Kushmaro mikrobiológus 2018-as kutatása szerint a leggyakoribb édesítőszerek közül néhány, mint például az aszpartám negatívan befolyásolhatja a gyomrunkban lévő jó baktériumok működését.
Mennyi az annyi?
A WHO jelenlegi ajánlása szerint az átlagos napi cukorbevitelünk a teljes napi kalóriaérték 5 százalékát teheti ki. Ez egy normál testalkatú felnőtt esetében 6 teáskanál cukrot jelent naponta.
Ebbe bele kell számolni a készételekben található hozzáadott cukrot is.
Persze nem az a megoldás, hogy csak édesítőszereket vagy cukrokat használjunk. A legfontosabb, hogy próbáljunk leszokni az extra édes ízekről és élvezzük a gyümölcsök természetes édes ízét.