Az agilitás ma már nemcsak a fejlett nyugati vállalatok kiváltsága. A magyar menedzserek is belátták, hogy üzletileg és szervezetileg is megéri invesztálni és agilissá válni. Még akkor is, ha rögös az út a cél felé. De vajon hogyan lehet végigvinni egy sikeres agilis átalakulást? És miért fontos, hogy megértsük a szervezet tagjainak a motivációit? Janovszki Zsoltot, a RI Consulting társalapítóját kérdeztük.
Írta: Belayane Najoua
“Az agilitás időt, pénzt és boldogságot ad. Ennyire egyszerű.” – mondja Janovszki Zsolt agilis szakember, a RI Consulting társalapítója. “Felgyorsítja a munkafolyamatokat, kevesebb idő kell a termék piacra kerüléséhez, költséget csökkent, hogy a vállalkozás pénzt tudjon spórolni és a legfontosabb: ledönti a fogaskerékszerű hierarchiai korlátokat és magukat a munkavállalókat teszi a döntések mozgatórugóivá.”
Az agilis módszertan nagyon egyszerűen fogalmazva három dolgot ad. Azonos költségen nagyobb produktivitást tud elérni, így növeli a profitot és kielégíti a menedzsment igényeit. Megteremti a gyors változásra való képességet, ami egyben ügyfélközpontúvá teszi a céget.
És végül, de nem utolsó sorban elégedetté és boldoggá teszi a munkavállalókat, így a vállalkozás magánál tudja tartani az értékes embereket.
Habár eleinte leginkább a könnyebben változó startupok körében volt népszerű, ma már egyre több nagyvállalat vezetése veszi rá magát, hogy vegyen egy nagy levegőt és elinduljon az agilitás útján, mert nemcsak versenyelőnyt tudnak szerezni vele, hanem a munkavállalói elégedettséget is növelhetik.
Fotó: Pexels
Mi fán terem az agilitás?
Az agilitás szervezetileg nagyobb decentralizációt jelent, miközben a célok és képességek sokkal közelebb kerülnek egymáshoz.
Ez a szervezeti modell egyszerre stabil és dinamikus, nagyobb autonómiával, közösen meghatározott teljesítménymutatókkal és magasabb fokú tanulási képességgel. A cél, hogy a termék minél hamarabb kikerüljön a piacra. Éppen ezért az így működő szervezetek ügyfél-fókúszúak.
Az egyik kulcseleme, hogy kiemelik a dolgozókat saját funkcionális burkaikból és behelyezik őket egy vállalkozói szemlélettel rendelkező, önmenedzselő csapatba. “Ma a multinacionaláis vállalatokban a kockázat a legkerülendőbb dolog és ezért nem annyira motiváltak abban, hogy jól és gyorsan mozogjanak a piacon.” – mondja Janovszki Zsolt szakember, aki azt is hozzáteszi, hogy az agilis működésben megszűnik a nagyvállalatokra jellemző fogaskerékszerű tevékenykedés és a dolgozók komoly mozgatórugói lesznek a döntéseknek. De hogyan lehet elérni, hogy egy szervezet agilis működésre váltson?
Az agilis mindset kulcsa az egyéni, belső motivációban van
Ahogy a mondás is tartja: “Minden kezdet nehéz”, így van ez az agilis átalakulással is. Pszichológiailag bizonyított tény, hogy az emberek nem szeretik a változást, hiszen bizonytalanságot, egy komfortzónán kívüli dolgot jelent és nem tudhatják, hogy a változás pozitívumként fog-e hatni az életükre vagy éppen fordítva. “Az agilitást úgy kell felfogni, mint egy mindset-et, ami a meggyőződéseink, értékeink, gondolataink és az elvárásaink egyvelege. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az átalakulásért felelős emberek tisztában legyenek vele, hogy a szervezet összes tagjának egy komfortzónán belüli dolognak kell éreznie az agilitást, különben folyamatos ellenállásba fognak ütközni és vagy sokkal lassabban fog haladni a folyamat, vagy egyáltalán nem lesz sikeres” – mondja Zsolt.
Az emberek gondolkodásmódját megváltoztatni ugyanakkor nem könnyű. Számos olyan teória és eszköz létezik, ami az emberek driver-eit, azaz a motivátorait próbálja meg definiálni. Ilyen például Jurgen Appelo 25 Drives Grid eszköze, ami 25 olyan motivátort tesz be egy keretrendszerbe, ami akár a munkán kívüli életben, akár a munkában motiválhatja az embereket bizonyos dolgokban.
A 25 motivátor között vannak vágyak, mint például a szépség, a spiritualitás és a kompetencia, melyeknek a megszerzése motivál bennünket. A szükségletek esetében, mint például a szabadság, a biztonság és az egészség, ugyanakkor ezek hiánya motivál.
Fotó: Pexels
És, hogy miért fontos ez? Mert egy olyan teljeskörő átalakulásnál, mint az agilitás elengedhetetlen megtalálni, hogy mi motiválhatja az egyes embereket abban, hogy boldogan vegyenek részt benne. “A változásért felelős embereknek az egyik legfontosabb dolga az, hogy megtalálják azokat az emberi motivációkat, amikkel el tudják érni a boldog és fájdalommentes mindset-változást a szervezet minden egyes tagjánál. Ez nemcsak pszichológiai szempontból létfontosságú. Üzletileg is egy plussz hozadékkal bírhat, hiszen ha az emberek boldogan élik meg a változást, akkor azzal multiplikálni lehet a teljesítményüket már az átmeneti időszakban is.” – teszi hozzá Zsolt.
Boldogabb munkavállaló, gyorsabb fejlődés
A boldog és elégedett munkaválló pedig nemcsak az átmeneti időszakban kulcsfontosságú, hanem hosszútávon is. Kutatások bebizonyították, hogy a munkavállalók közel 35 százaléka állítja, az agilis transzformáció után szívesebben megy be a munkahelyére és elégedettebb a munkájával. Ez többek között annak köszönhető, hogy az agilis mindset a munkahelyi körülményekre, mint a legfőbb munkavállalói stressz forrására kiemelkedően nagy hangsúlyt helyez.
“Sokszor mondjuk, hogy túl nagy a terhelés rajtunk az élet minden területén, a munka pedig ezen a téren kiemelt szerepben van. Ugyanakkor a terhelés általában akkor vezet feszültséghez, ha a munkahelyi környezet nem megfelelő a követelmények teljesítéséhez” – mondja Janovszki Zsolt.
Az agilitás csökkenti az olyan stresszfaktorokat, mint a feszített munkatempó, a megterhelő munka és a szervezeten belüli bürokrácia. Eközben lehetőséget ad a munkavállalónak, hogy a munkájuk felett döntési jogkörrel és kontrollal rendelkezzen. És itt már láthatjuk, hogy az egyes emberi motivátorok nemcsak az átmeneti időszakban vannak jelen, hanem magában az agilis működésben is.
Éppen ezért akkor mondhatjuk egy cég agilissá válását sikeresnek, ha a fentebb említett motivátorok hosszú távon is a szervezet szerves részei maradnak. Ebben az esetben pedig a határ a csillagos ég – mind a munkavállalónak, mind a vállalatnak.
A cikk a RI Consulting és a Life&Body Magazin együttműködésének keretein belül íródott.
Főkép: Shutterstock
