Szól az ébresztő – akár a vekkered, akár a telefonodon beállított kellemes vagy éppen idegesítő hang -, te pedig lendületből nyúlsz érte és kinyomod. „Még egy kicsit.” Sokan hisszük, hogy a következő, 5-10-15 perc, amit engedményként adunk magunknak, többet érhet, mint az egész éjszakánk. Teljesen jogos érzés. De az egészséged szempontjából a szundi nyomogatása sokkal rosszabb, mint gondolnád.
Sajnos általános tendenciának tűnik, hogy romlik az alvásminőségünk. Ennek számos oka lehet, de talán a leghangosabb az a narratíva, hogy a végtelen teendőinknek csak akkor érhetünk a végére, ha az alvásidőt is beáldozzuk. Mert honnan máshonnan tudnánk plusz időt elvenni? Ez azonban egy sor egészségügyi problémát is elindíthat, de az első legegyértelműbb visszajelzés a testünktől, hogy folyamatosan fáradtak vagyunk, nehezen kelünk – nem is tudunk egyből kikelni az ágyból. És itt jön képbe a szundi üzemmód.
Habár azt hisszük – és talán még úgy is érezzük -, hogy elengedhetetlen a reggeli rutinból, hogy csak így, fokozatosan vagyunk képesek felkelni, mintha lassacskán húznánk vissza a félálomban lévő lelkünket a testünkbe. Azonnal nem megy. Azonban pihentebbek nem leszünk tőle, cserébe az alvási ciklusunkat megzavarjuk vele. Úgy érzed nehéz leszokni róla, mert talán nem is emlékszel, amikor először kinyomod az órát? Ne félj, hoztunk néhány tanácsot, ami segít, hogy jobban ébredj, és az alvásminőséged is javulhat.
Magunktól, természetesen az alvásunk REM-szakaszából ébredünk, azonban, mivel sokunknál eltolódnak a lefekvési időpontok, jóval kevesebbet alszunk, mint amire a szervezetünknek valójában szüksége lenne. Az ébresztő hangja pedig nagyon gyakran a mélyalvási szakaszba rondít bele: mivel nem figyelünk rá, hogy a testünk milyen ritmusban működik és mesterséges időpontot jelölünk ki az ébredésre, felkeléskor kábának érezzük magunkat és jön az „azt sem tudom, hol vagyok” érzés.