Szülőszobai történések lépésről lépésre: ezt érdemes tudnia minden kismamának

A filmekben a szülés megindulását általában a magzatvíz drámai elfolyása jelzi, majd a leendő szülők a kórházba érkezése és néhány percnyi kitolás után máris a kezükben tartják újszülött babájukat. A valóságban ugyanakkor a legtöbb esetben nem így zajlanak az események. Nézzük meg közelebbről, mire számíthat a kismama a szülőszobai történések kapcsán!

Ossik Anett szülésznő szerint mielőtt kórházba indulnánk, érdemes kideríteni, valódi fájásokról, vagy jósló fájásokról van szó.

„Kórházba indulást javasoljuk rendszeres ötperces fájásoknál, amik minimum fél órája tartanak. Ajánlott a melegvizes fürdő, mert ha csak jósló fájásokról van szó, a meleg víz hatására enyhülnek. Viszont ha valódi fájásaink vannak, a meleg víz hatására sem múlnak el. Ha elfolyt a magzatvíz és vannak fájásaink, érdemes mihamarabb elindulni a kórházba, de ha a fájások nem kezdődnek el, nem szükségszerű a kapkodás.”

„Amennyiben a kismama Streptococcus – tenyésztése pozitív, vagy a magzatvíz erősen elszíneződött, tehát meconiumos, illetve vérzést tapasztal, azonnal induljunk a kórházba.” – javasolja Anett.

A kórházba érkezést követően a kismama és a baba állapotának felmérése az első és legfontosabb. Az édesanyánál a méhszáj állapotát vizsgálják először. Amennyiben magzatvíz folyással vagy szivárgással érkezik, megállapítják egy tesztcsík segítségével, valóban a magzatvíz szivárog-e. A következő vizsgálat már a magzatot érinti, mert egy úgynevezett CTG-vizsgálat következik, ahol az orvosok és szülésznők meggyőződnek róla, hogy minden rendben a baba szívhangjával. Ha a baba és a mama is jól vannak, átnézik a terhesség alatt kiállított papírokat, vizsgálatokat és azok eredményeit, majd ezek után kap szülőszobát a kismama.

Szülőszobai történések a vajúdás folyamatában

Ossik Anett szülésznőt kérdeztük, hogyan néz ki a vajúdás folyamata és mi segíthet ilyenkor a kismamának.

Milyen fizikai, esetleg lelki támogatást kaphat a kismama vajúdás és szülés közben? Ha a szülésznő túlterhelt, apuka miben tud segíteni?

Ossik Anett: „Mindent az dönt el, kinek mi az igénye. Apukáknak mindig elmondjuk, hogy ez a folyamat számára több óra „tehetetlenség.” A segítséget nem minden kismama igényli, sőt, van olyan szakasza a szülésnek, ahol kifejezetten arra vágyik, hogy befelé tudjon figyelni és apukával együtt éljék meg a pillanatot.”

„Amire odafigyelhet a segítség: a kismamának folyamatos folyadék biztosítása, ha igényli, akkor az étkezés, esetleg szőlőcukor adagolása, igény szerint hidegvizes borogatás. A legfontosabb szerintem a lelki támogatás, arról biztosítani a vajúdót, hogy igenis képes végigcsinálni a folyamatot.”

„Ha szülésznő kapacitása engedi, szoktunk kismamát masszírozni deréktájon, vagy édesapának megmutatni, hogyan kell és rábízni a feladatot. Különféle masszázs- és illóolajok alkalmazására is van lehetőség. Fontos az intimitás biztosítása, amennyiben lehetőség van rá, a lehető legkevesebb beavatkozás alkalmazása.”

Vajúdás közben milyen mozgás, testhelyzetek segíthetik a szülés folyamatát?

O.A.: „Ez egy nagyon változatos dolog, szintén egyén és igény válogatja.”

„Mi a fekvésen kívül, mindent csak ajánlunk. Szinte mindig felajánlom a vajúdónak,  ha lehet, akkor sétáljon. A gravitáció és a mozgás ugyanis segíti a szülési folyamatokat.”

„Lehetőség van vízben vajúdni, esetleg meleg zuhany alatt „lazítani”, de a gumilabda, esetleg a meleg víz és a labda kombinálása állandó és biztosan elérhető minden szülőszobán. A lépcsőzés csak egy „városi legenda”, tapasztalatunk szerint semmi alapja nincs, és ezzel a kismama feleslegesen kifárasztja magát.”

Tapasztalataid szerint mitől félnek legjobban a kismamák?  

O.A.: „Tágabb értelemben magától az ismeretlentől félnek a legjobban. Pláne egy először szülő a szó szoros értelmében fejest ugrik az ismeretlenbe. Szülésnél jelen van még a fájdalomtól való félelem. Maga a félelem hatalmas gátat tud képezni a kismamában, melynek műtéti beavatkozás is lehet a vége. De vannak, akik a branül beszúrástól, a vérvételtől vagy a beöntéstől, esetleg a kitolási szak alatti székeléstől félnek. Nagyon érdekes, hogy amikor a kismama átesik mindazon, amitől félt, rájön, hogy egyáltalán nem kellett volna tartania tőle. Ezek az úgynevezett kisebb „rossz” dolgok.”

„Mi a szülőszobán már mindent láttunk és a legtöbb dolog a természetes folyamatok velejárója. Szerintem a legfontosabb, hogy a kismama a félelmet győzze le, így könnyebben el tud lazulni, segítve a szülés folyamatát.”

Fotó: Unsplash

És indul a szülés!

Miután szülőszobára került a kismama, van pár óra, amikor mind az orvos, mind a szülésznő
békén hagyják a vajúdót, teret adva a természetes folyamatoknak. De vannak olyan momentumok a szülés során, amikről nem minden esetben hallunk vagy olvashatunk. Dr. Purcsi Katalint, az L33 Medical Nőgyógyászati Centrum szülész-nőgyógyász szakorvosát kérdeztük, hogy néznek ki a szülőszobai történések orvosi szemmel.

Mi a leggyakoribb komplikáció, ami szülés közben felmerülhet?

Dr. Purcsi Katalin: „A komplikációknak különböző szintjei vannak.”

„Enyhébb komplikációnak számít, ha a szülés nem megfelelő ritmusban halad, elhúzódik a tágulás vagy a kitolási szakasz. Ezek hátterében a nem megfelelő erősségű vagy intenzitású fájások állhatnak, melynek következménye lehet a kismama túlfáradása, vagy a magzat szívverésének lassulása. Előfordulhatnak a szülés alatt vérzéses folyamatok, melyek megítélése nem mindig teljesen egyértelmű, hogy esetlegesen egy tágulásos vérzés áll a háttérben, vagy egy súlyosabb fokú komplikáció, pl. egy részleges vagy teljes lepényleválás, mely mind a magzatot, mind az anyát veszélyeztetheti.”

„Ez egy ritkának számító, ugyanakkor nagyon súlyos következményekkel járó komplikáció, így a lehető leggyorsabb közbelépést igényli. Ha nem csak részleges leválásról van szó, az a magzatot is érinti, mert romlik az oxigén és tápanyagellátása. Súlyos komplikáció lehet még egy császármetszés utáni hüvelyi szülésnél a korábbi császár-hegvonal szétválása.

Kitolási szakasznál előfordulhat még beilleszkedési rendellenesség, melynek szintén sürgős császármetszés a végkimenetele.”

Milyen esetekben kapnak a szülő nők oxitocint? Ez befolyásolhatja a természetes folyamatokat?

P.K.: „Az oxitocin adagolását abban az esetben szoktuk elkezdeni, ha a szülés valami miatt nem a megfelelő ütemben halad, pl. történik egy burokrepedés és utána nem alakul ki spontán fájástevékenység, vagy a kismamának a saját fájásai nem elég hatékonyak ahhoz, hogy tovább haladjon a szülés folyamata.

„Minden esetben óvatosan és lassan kezdjük az adagolást, a fokozatosság miatt szépen hozzászokik a szervezet, így nem vált ki drasztikus változásokat a testben.”

Mire számíthat a kismama, ha sürgős császármetszésre kerül sor?

P.K.: „Sürgős esetben, ha nagyon rövid idő áll rendelkezésre, mondjuk egy nagyon rossz CTG
esetében, teljes lepényleváláskor vagy bármilyen olyan tényezőnél, ami vagy az anyát, vagy a magzatot veszélyezteti, a császármetszést altatásban hajtjuk végre. Ilyenkor nincs idő az érzéstelenítésre és annak hatásának kivárására, szinte azonnal ki kell venni a babát.” 

Fotó: Unsplash

Mi a véleményed a késleltetett köldökzsinór ellátásról? Milyen jótékony hatásai vannak?

P.K.: „Úgy látom, Magyarországon egyre elterjedtebb dolog lett, egyre több orvos és intézmény támogatja a késleltetett köldökzsinór ellátást. Egyértelműen bizonyították már a jótékony hatásait.”

„Lényege, hogy ameddig pulzál a köldökzsinór, addig az anya keringéséből megy át az újszülött testébe a vér, és onnantól kezdve, hogy a magzati keringés az első légvételkor átáll a tényleges születés utáni keringésre, ez egy nagyon jó adaptációs lehetőséget tud biztosítani a babának.”

Hosszú távon a vasraktárai nagyon jól tudnak a babának töltődni. Akkor nem tudjuk elvégezni a késői köldökzsinór ellátást, amennyiben a szülők őssejt- levételt kérnek, vagy olyan magzati, vagy anyai veszélyállapot áll fenn, ami ezt nem engedi.

Nem sürgős császármetszés esetén, mikor a kismama nincs altatásban, lehet szó késleltetett köldökzsinór elvágásról?

„Igen! Mi a rendben lezajló császármetszés során mindenképpen késleltetett köldökellátást csinálunk.”

„Simán kiemeljük a babát, egy steril lepedőbe becsavarjuk (a lehűlés elkerülése miatt) és ugyanúgy, mint a természetes úton való szülésnél, nézzük, hogy meddig pulzál a zsinór és csak utána látjuk el.”

Mennyire gyakori, hogy fájdalomcsillapítást kapjon a kismama szülés közben?

P.K.: „Vannak intézmények, ahol van lehetőség van epidurális fájdalomcsillapításra, aneszteziológus segítségével. De nem mindegy, hogy mikor adjuk és milyen körülmények között. Kitolási szakasz előtt már nem szerencsés a fájdalomcsillapítás, lelassíthatjuk vele a folyamatot, másrészt mire a hatása beáll, lehet, hogy már rég megszülünk. Amennyiben a szülési folyamat elején vagyunk és a kismama kéri, minden további nélkül kaphat fájdalomcsillapítást.”

„Amit mindig elmondunk a szer beadása előtt, hogy általában kell oxitocint adjunk mellé, hiszen a fájdalomcsillapító legyengíti a fájásokat. Beszélhetünk olyan esetekről is, ahol a vajúdóban még nem merült fel a fájdalomcsillapítás, de szülészeti szempontból a méhszájnak jót tenne az epidurális érzéstelenítés, mert szépen el tudja a feszes méhszájakat lazítani.”

Dr. Purcsi Katalin elérhetőségeit honlapján találod.

 

Forrás: Miluklub

Főkép: Shutterstock