A modern életvitel és az állandó elvárások egyre több embernél okoznak tartós stresszt és szorongást. Reprezentatív nemzetközi felmérések szerint a lakosság 12,6-17,2%-át érintik szorongásos kórképek, Magyarországon pedig ez az arány még ennél is magasabb, közel 18%-ra tehető. Mindenki érezte már azt a nyomást, amikor úgy tűnik, nem tud lépést tartani a mindennapi kihívásokkal, és a stressz lassan átveszi az irányítást az élete felett. A stressz és szorongás természetes válaszok a mindennapi élet során felmerülő nehézségekre, ám ha kezeletlenül maradnak, komoly testi és lelki problémákat okozhatnak. Fáradtság, alvászavarok, pánikrohamok – ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek azt mutatják, hogy változtatni kell.
A stressz testi válaszreakció arra, ami a külvilágban történik, míg a szorongás az erre adott érzelmi reakció.
Akut helyzetekben nem okoznak nagy károkat, de ha tartósan fennmaradnak, súlyosan befolyásolják az életminőséget és az egészségünket is. A probléma gyakran alvászavarokkal kezdődik, majd egyre több területet érint: kihat a munkára, a kapcsolatokra és az érintettek életének minden aspektusára. A tartós stresszel és szorongással élők gyakrabban kerülnek konfliktusba másokkal, és idővel olyan testi tüneteket is tapasztalhatnak, mint például a szédülés, mellkasi fájdalom, torokszorítás, krónikus fáradtság vagy a pánikroham.
„Ezek a testi tünetek gyakran azt jelzik, hogy az érintettek életvezetése és/vagy gondolkodásmódja változtatásra szorul. Sokan nem ismerik fel, hogy a gombócérzés a torokban, szédülés vagy mellkasi nyomás valójában a szorongás jelei lehetnek. Ha figyelmen kívül hagyják ezeket, a probléma egyre mélyebbre hatolhat, végül teljesen átveszi az irányítást az életük felett.” – avat be dr. Stiber Vivien, mentálhigiénés szakember, kompetenciafejlesztő.
„Tapasztalataim szerint az emberek a lelki tüneteket hajlamosak megszokni, de a testi tünetekkel -érthető módon- már nem tudnak együtt élni. Éppen ezért fontos időben felismerni a jeleket, és cselekedni annak érdekében, hogy megakadályozzák a komolyabb problémák kialakulását. Például, hogy valaki pánikrohamot kapjon egy bevásárlóközpontban, vagy ne tudjon részt venni mindennapi tevékenységeiben az erős szorongás miatt.” – teszi hozzá.
Fotó: Shutterstock
Nem mindig a kitaposott út vezet megoldáshoz
A pszichológusok főként a múltbeli traumák feldolgozására és terápiás módszerekre koncentrálnak, míg a pszichiáterek gyógyszeres kezeléssel igyekeznek enyhíteni a páciensek tüneteit. Van azonban egy harmadik megközelítés is, amely a képességek fejlesztésére, a szemléletformálásra és a reális gondolkodás helyreállítására helyezi a hangsúlyt.
Ez a módszer nem terápiás jellegű, hanem életkészségeket fejleszt és stresszkezelő módszereket tanít, amelyek segítenek megelőzni és kezelni a pánik és szorongásos tüneteket.
A cél az, hogy az emberek megtanulják, hogyan nyugtassák meg a saját testüket, hogyan állítsák le a felesleges aggodalmaskodást és fejlesszék az önbizalmukat, hogy képesek legyenek kezelni a mindennapi stresszt és feszültséget.
„Sokan úgy vélik, hogy ha szorongásos tüneteket tapasztalnak, akkor pszichológushoz vagy pszichiáterhez kell fordulniuk. Ez természetesen számos esetben hasznos lehet, de sajnos sokaknak nem segít, illetve sokszor nem is biztos, hogy az első lépésnek kellene lennie. Többnyire oly mértékben hiányzik a tudás erről a témáról, hogy a legnagyobb félelmeket a hiteles információk hiánya okozza. Stresszkezelésre irányuló célzott képességfejlesztéssel, énerő növelésével, tudatos gondolkodással a stressz okozta pánik és szorongásos tünetek kezelhetők és tartóssá válásuk megelőzhető!” – magyarázza dr. Stiber Vivien.
Az önbizalom szerepe a szorongás kezelésében
Az alacsony önbizalom okozta állandósuló belső kételyek állnak leggyakrabban a szorongásos tünetek mögött, és megakadályozzák az embereket abban, hogy hatékonyan kezeljék a mindennapi kihívásokat. Az önbizalom erősítése segíthet az érintetteknek abban, hogy reálisan értékeljék saját képességeiket és szembenézzenek a stresszes helyzetekkel.
Az önértékelés növelése nemcsak a stresszt csökkenti, hanem hosszú távon segít megelőzni, hogy a szorongás tartóssá váljon.
„Az elkerülő viselkedés a szorongással élők védekező mechanizmusa, ami hosszú távon mélyíti a problémát. Az érintettek sokszor inkább elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki, például társas eseményeket, a nyilvános helyeket vagy épp az egyedüllétet. Azonban ez csak megerősíti a félelmeiket, és idővel egyre több területen korlátozza majd az életüket. Az emberek gyakran nem érzik magukat elég erősnek ahhoz, hogy megbirkózzanak a nehézségekkel, pedig a megoldás bennük rejlik. Az én feladatom, hogy segítsek nekik ezt felismerni és az önmagukba vetett hitet visszaépíteni” – hangsúlyozza a mentálhigiénés szakember.
Stressz van, volt és lesz
Az emberek 13%-a legalább egyszer életében pánikrohamot tapasztal, és ezek az epizódok sok esetben ismétlődnek. A megoldás azonban nem a stressz megszüntetésében rejlik, hanem abban, hogy megtanulják kezelni a felesleges szorongást és fenntartani a mentális jólétet.
„Nincs olyan, hogy stressz- és szorongásmentes élet. Ezért fontos, hogy az emberek önmagukba vetett hite minél erősebb legyen és legyenek megküzdési stratégiáik.
Ezt az iskolákban nem tanítják, és a legtöbbünknek ezt felnőtt korban kell elsajátítani.” – emeli ki dr. Stiber Vivien.
Kiemelt kép: Shutterstock