Te mikor mosol fogat? Kávé előtt, vagy után? Szoktál rágózni, esetleg szénsavas üdítőitalokat fogyasztani? Ha igen, tudod, hogy milyen hatással vannak ezek a dolgok a fogaidra? Korábbi interjúnkban körüljártuk az általános szájápolás kapcsán azt, hogy milyen eszközökre lehet szükségünk a mindennapokra, milyen fogkefét érdemes választanunk, hasznos-e a szájvíz, a fogselyem, vagy az otthoni fogfehérítés. Most arra keressük a választ, mit okozhat testünkben a rossz szájhigiénia, és milyen hatással vannak a fogainkra hétköznapi szokásaink. Mester Emese dentálhigiénikus, a Tudatos Szájápolás Instagram oldal tulajdonosa most is segít, hogy fogaink tovább egészségesek maradjanak.
Mikor mossunk fogat, reggeli előtt vagy után?
Mester Emese: A legjobb felállás az lenne, ha ébredést követően egyből fogat mosnánk, mivel az éjszaka során a fogainkon természetes módon makacs baktérium telepek képződtek az esti alapos fogmosás ellenére is, és ezeket szükséges eltávolítani. Ezt követően jöhetne a reggeli, miután várnánk 30 percet, hogy az esetleges savas ételek után a szájpHnk újra helyre álljon, máskülönben fennáll a veszélye, hogy elvékonyítjuk a fogzománcunkat. Nagyjából 30 perccel a reggeli után ismét megmosnánk a fogunkat, hogy eltávolítsuk a reggeli utáni ételmaradékokat és így indulnánk neki a napnak.
De valljuk be, ez a kétszeri reggeli fogmosás nem tartható túl könnyen a hétköznapokban. Ezért jobb mérlegelni a szájhigiénia szempontokat és azt a javaslatot követni, hogy ébredés után mossunk fogat, majd reggelizzünk, és reggeli után frissességérzet eléréséhez használjunk esetlegesen alkoholmentes szájvizet.
Mi okozhatja a fogínygyulladást és mit tegyünk, ha ezt tapasztaljuk? Mik a fogínygyulladás jelei?
M.E.: Az esetek legnagyobb százalékában a lepedék okozza a fogínygyulladást, ami vérzéssel is járhat. A legapróbbnak tűnő ínygyulladással is mindenképp forduljunk a dentálhigiénikusunkhoz és ne bagatellizáljuk el a tüneteket. Otthon az egészségünkért pedig a legtöbbet az alapos és rendszeres fogmosással és a fogközök tisztításával tehetjük.
A mechanikai tisztítás mindennek a kulcsa! Soha ne nyúljunk ínyecsetelőkhöz és ne használjuk felelőtlenül a szájöblögetőket. A lepedékkel van a gond, amit a fogkefénkkel, fogselyemmel és/vagy fogköztisztító kefével távolíthatunk el megfelelő hatékonysággal.
Milyen gyakran kell fogkőleszedésre menni? Mi történik, ha nem szedetjük le a fogköveinket?
M.E.: Általánosságban véve hat havonta szükséges dentálhigiénés kezelésre járni. Szándékosan nem fogkőleszedésnek hívom, mivel mi, higiénikusok nem végzünk csupán fogkő-eltávolítást, hiszen az nem sokat ad a pácienseknek.
Ezek isérdekelhetnek
Fontos, hogy ne csak a fogkővel foglalkozzunk, hanem a biofilmmel és az egyénre szabott szájhigiénés szokások kialakításával. Tehát egy ilyen kezelés áll egy lepedékfestésből, dentálhigiéniai státusz meghatározásból, alapos, minden fogat érintő kíméletes, professzionális fogkő-eltávolításból, homokfúvásból a szuper sima és fehérebb fogakért, valamint az egyénre szabott eszközökkel történő szájhigiénés oktatásból.
Ezeket mind rögzítjük és hat hónap elteltével ellenőrizzük az otthoni szokások hatékonyságát, valamint ismét elvégezzük a professzionális tisztítás. Ezek hiányában többek között ínygyulladás, fogszuvasodás, fogágybetegség, fogvesztés alakulhat ki, de akár erektilis diszfunkciót, meddőséget és Alzheimer-kórt is okozhat az elhanyagolt szájhigiénia.
Fotó: Csondor Ágnes
Még milyen betegségek kialakulásához köthető a rossz szájhigiénia?
M.E.: Nagyon fontos a megfelelő szájhigiénia, mivel az egészség a szájban kezdődik. Ha a szánkban a rossz otthoni szokások és a fogászati látogatások hiánya miatt elszaporodnak a kóros baktériumok, akkor azok a teljes szervezet egészségére kihatnak.
Szív- és érrendszeri megbetegedésen és az Alzheimer-kóron túl nagy számban meddőséget is okoz egy fogászati gyulladás, és fontos tudni, hogy nem csak a nőknél történhet meg!
Nem kell nagy dolgokra gondolni, hogy ezeket meg tudjuk előzni. Egészen egyszerűen napi rendszerességgel alaposan fogat kell mosni és tisztítani a fogközöket, mindemellett látogassunk el hat havonta a fogászati rendelőbe.
Miért okoznak ekkora problémát a bölcsességfogak? Mindenkinek ki kell venni őket?
M.E.: Dentálhigiéniai szempontból adott esetben a nehéz tisztíthatóság a probléma.
Sokszor találkozom azzal, hogy annyira hátul vannak és olyan rossz pozícióban, hogy semmilyen eszközzel nem tudja a páciens tisztán tartani azokat, ezért csak gyűlnek a bölcsességfogakon a baktériumok, amik a többi fog szuvasodását is okozhatják, vagy góccá is válhatnak.
Mire jó a szájzuhany? Szükséges eszköz a mindennapi fogápolásban?
M.E.: Alapvetően nem szükséges eszköz az egészséges szájhigiénia szempontjából, és én nem is feltétlenül javaslom a pácienseimnek, mert ez megint egy kompromisszumos megoldás lenne. Főképp azért nem javaslom, mert félő, hogy úgymond a könnyebb utat választják, és fogköztisztító kefe használata helyett inkább elkezdik a szájzuhanyt használgatni. A szájzuhany vízsugárral működik.
Nekünk a fogközökből a dentális plakkot kell eltávolítani, amit csak mechanikai úton lehet letisztítani, tehát sörtés fogköztisztító kefével, vagy adott esetben a fogselyemmel. Vízsugárral nem távolítható el. De összességében a szájzuhany például fogszabályzósoknak nagyon-nagyon jó szokott lenni arra, amikor a ragasztott brekettek és az ívek köré a szabad szemmel látható ételmaradék beszorult. Akkor fogmosás előtt nagyon jó érzés lehet először kispriccolni a nagyobb ételmaradékokat, és utána egy viszonylag tisztább környezetben elvégezni a fogmosást és a fogköztisztítást.
Alapvetően egészséges felnőtt emberek számára nem javaslom a szájzuhanyt.
Mindenkinek elérhető az elragadóan fehér, reklámszerű mosoly, vagy van különbség a természetes fogszínek között? Érdemes hajszolnunk a fehér fogakat?
M.E.: Szerintem a fogak fehérsége egészséget tükröz, középkorban fiatalítani is szokott, csak meg kell találnunk az egészséges fehérséget és annak a módszerét. A legtöbb esetben, ha ép fogakról van szó, vagyis a mosolyzónában nincsenek tömések, fogpótlások, illetve nem abrodáltak, azaz nem kopottak a fogak, akkor a legjobb megoldás a rendelői körülmények között végzett fogfehérítés. Ezzel egy természetesen szép, egészséges mosolyt tudunk varázsolni a páciensek számára, ami üdíti a mosolyokat. Abban az esetben, ha már van némi elálló tömés szél, vagy nyaki kopás, abrázió, vagy bármi ilyesmi a mosolyzónában, akkor viszont érdemes fogorvoshoz fordulni, és akár direkt héjakat, indirekt héjakat, vagy koronákat készíttetni, hogy egységesen szép legyen a mosoly.
De nem mindegy, hogy milyen szakemberhez fordulunk. Mert előfordul, hogy valaki rágógumi hatású fogpótlásokat készít, de vannak nagyon ügyes és jól képzett szakemberek, akik az aktuális trendeknek megfelelően nagyon szép, természetes hatású héjakat és koronákat tudnak készíteni. Mindenképp érdemes alaposan körbenézni a piacon, mielőtt ilyen invazív beavatkozásba vágnánk a fejszénket.
Fontos kiemelnem, ha valakinek természetesen szép és egészséges a mosolya, de fehérségre vágyik, előfordul, hogy ő is átesik a ló túloldalára, és az ép fogait is lecsiszoltatja, hogy minél tökéletesebb héjak kerüljenek rá. Én azt gondolom, hogy ezt mindenképp kerülni kell.
A pácienseimet is óva intem ezektől a lépésektől, mert az egészséges foganyag egy óriási kincs. Felesleges ilyen invazív eljárásokkal megbontani ezt a szép, egészséges rendszert azért, hogy valami tökéleteset alkossunk.
Mennyire ártalmas a fogakra a rágózás, vagy a leheletfrissítő cukorkák? Ha mindenképpen szeretnénk ilyesmit fogyasztani, mi a jobb választás?
M.E.: Alapvetően a fogakra a cukor hat károsan, tehát ha leheletfrissítő cukorkát vagy rágót választunk, akkor mindig igyekezzünk például xilit tartalmút, vagy teljesen cukormentes rágót vagy cukorkát választani. A nulladik lépés, hogy megnézzük az összetételét a rágónak, cukorkának, és mindenképp cukormenteset válasszunk ezek közül.
A xilitet azért említettem, mert nagyon-nagyon jó hatással van a szájflórára, a száj ph egyensúlyát nagyon hamar vissza tudja állítani, és képes a fog reminizációjában is szerepet játszani. Viszont jobb nem túl erős, esszenciális olajokban nem nagyon gazdag rágót vagy cukorkát választani, mert az antibakteriális növények, mint például a teafaolajos, vagy egyéb antibakteriális cukorka szopogatása felboríthatja a szájflórát.
Érdemes valamilyen semlegesebb cukorkát vagy rágót választani.
Van némi tévhit a rágózással szemben, miszerint káros például az állkapocsízületre. Kiemelném, hogy amikor rágózunk, illetve cukorkát fogyasztunk, bőségesen beindul a nyáltermelés, ami viszont nagyon-nagyon fontos. Ha valaki gyakran érez szájszárazságot, akár gyógyszer mellékhatása, akár stressz, vagy akár előadói tevékenység miatt, akkor erősen ajánlott a rágózás és a cukorkafogyasztás, hogy fokozzuk a nyáltermelést. A nyálnak fogszuvasodásgátló hatása is van. Ilyen szempontból nem hogy káros a rágózás és a cukorkázás, hanem nagyon is előnyös.
Állkapocsízületi szempontból csak akkor lehet probléma, ha valaki nagyon erősen, agresszíven rágózik. De a sima cukorkaszopogatás, vagy a gyenge rágózás nem okoz semmiféle állkapocsízületi problémát.
Miért okoz problémát a szénsavas üdítők fogyasztása a fogakra nézve?
M.E.: : A szénsavas üdítőkkel az a probléma, hogy a legtöbben találhatók olyan összetevők is, mint például a foszforsav, a citromsav, vagy a borkősav. Ezek mind-mind olyan összetevők, amik egyrészt lokálisan, savasan károsítják a fogzománcunkat, másrészt a foszforsav alapvetően kivonja a kalciumot a csontokból. Volt korábban egy kutatás, amiben sportolókat vizsgáltak. A sportolók egy része rendszeresen fogyasztott foszforsav tartalmú kólát, másik részük nem fogyasztott kólát. Azt vették észre, hogy azoknál, akik kólát fogyasztottak, gyakoribb volt a csonttörés, mint azoknál, akik esetlegesen más folyadékot ittak. Ez is mutatja, hogy érdemes vigyázni adott esetben a kólafogyasztással. Viszont jó hír, hogy már akad egy-egy olyan kólamárka, ami nem foszforsavval készíti a kóláját, bár ott a rengeteg cukor okozza a problémát.
A szénsavas üdítőkben tehát a foszforsav az, ami nagyon veszélyes lehet nemcsak a fogakra, hanem a szervezet teljes egészére is.
Fotó: Csondor Ágnes
Mi történik, ha csikorgatjuk a fogainkat? Ártunk ezzel a szokással?
M.E.: Fogcsikorgatáskor sajnos koptatjuk a fogaink felszíneit, hiszen ahogy egymáshoz dörzsöljük a fogsorunkat, elkezdenek kopni a fogaink.
Ennek hatására sajnos a harapásunk is változik, ami különböző állkapocsízületi problémákhoz is vezethet. Illetve a csikorgatás, a nagyon erős szorítás hatására akár fognyaki kopások, kis zománc kipattanások is jelentkezhetnek. Mivel a zománcot elkoptatjuk a csikorgatás által, érzékennyé válhatnak a fogaink, a hideg-meleg ingerekre hiperérzékenység léphet fel.
Maga a fogcsikorgatás legtöbb esetben éjszaka történik, úgy, hogy igazából mi nem is veszünk róla tudomást. Az éjszakai fogcsikorgatásnak az elsődleges oka valószínűleg a stressz, amit sajnos mi a kezelőszékünkben közvetlenül nem tudunk gyógyítani, de vannak különböző megoldások fogászati téren is. Erre persze csak a kezdeti esetben van lehetőség. Az a legjobb, ha rendszeresen jár a páciens fogorvosi kontrollokra, ahol feltűnik a szakembernek, hogy itt kezdetleges fogcsikorgatásról van szó. Vagy adott esetben a páciens párja jelzi, hogy éjszaka hallja a kedvesét fogcsikorgatás közben.
Ilyenkor mindenképpen fel kell keresni a fogorvost, mert ebben a szakaszban még megállítható a fogak kopása. Ilyenkor a fogorvos lenyomatot vesz a fogsorról, és a fogtechnikus elkészít egy olyan műanyagból készült sínt, amit éjszakára fel tud venni a páciens. Ez egy éjszakai viselet, ami által nem foggal érintkezik a fog, hanem a puha, műanyag sínnel, így nem kopik tovább a fog.
Ez természetesen nem szünteti meg a fogcsikorgatást, ezért célszerű a stresszoldásra is hangsúlyt fektetni, hogy a probléma hosszútávon megoldódjon.
