Márciusban Jill Biden, az Egyesült Államok first ladyje, bejelentette a Fehér Ház egy új, női egészségügyi kezdeményezését, amely egy látszólag homályos kutatási kérdést helyezett a középpontjába: mi lenne, ha késleltetni lehetne a menopauzát és az összes vele járó egészségügyi kockázatot? A kérdést felvető kutatási terület az elmúlt években kezdett figyelmet kapni, ahogy az életkort és a nők egészségét vizsgáló tudósok rájöttek, hogy a női reproduktív rendszer sokkal több, mint egy gyermeknemző szerv. Különösen a petefészkek, amelyek a női egészség szinte összes aspektusával összekapcsolódnak.
Azonban a középkorú nőknél ezek hirtelen megszűnnek betölteni elsődleges szerepüket. Amint ez bekövetkezik, a nő belép a menopauza időszakába, ami felgyorsítja az öregedést és más szervrendszerek, mint például a szív és az agy hanyatlását. Bár a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, több időt töltenek betegségekkel vagy fogyatékosságokkal – írja a The Sydney Morning Herald cikke.
A petefészek „az egyetlen, páros szerv az emberi testben, amelyről egyszerűen elfogadjuk, hogy egy nap meghibásodik” – mondja Renee Wegrzyn, az Advanced Research Projects Agency for Health of the United States (ARPA-H), az Egyesült Államok kormányának egy ügynökségének igazgatója, amely Jill Biden küldetésének irányításáért felelős.
Viszont épp a petefészkek rövidített élettartama teszi őket olyan ígéretes kísérleti területté. A kutatók úgy gondolják, hogy működésük meghosszabbítása, jobban összehangolva élettartamukat más szervekével, potenciálisan megváltoztathatja a nők egészségügyi kilátásait – és az élettartam-kutatást általában.
Wegrzyn azt reméli, hogy a Fehér Ház kezdeményezése, amelyben kutatók és start-up cégek versenyeznek a program 150 millió dolláros költségvetésének egy szeletéért, kiemeli a menopauza és az élettartam közötti kapcsolat kérdését, miközben több finanszírozást és tehetséget vonz a területre.
Ezek isérdekelhetnek
„Ha nem gondolkodsz az öregedés során a petefészkek működésén” – mondja Jennifer Garrison, a Buck Öregedéskutató Intézet adjunktusa – „akkor valójában elkerülöd a lényeget.”
Hogyan vesznek részt a petefészkek az öregedésben?
A petefészkek úgy működnek, mint egy „bonyolult jelzőrendszer központja a nő testében” – mondja Garrison. Az ösztrogén és a progeszteron hormonokon, valamint más vegyi anyagokon keresztül a petefészkek kommunikálnak és befolyásolják szinte az összes többi szervet. A tudósok még nem tudják pontosan, hogyan teszik mindezt a petefészkek, de azt tudják, hogy amikor a petefészkek nem működnek rendesen, mindenféle probléma merül fel. Fiatal nőknél például a policisztás petefészek szindrómaként (PCOS) jelentkezhet, amely növeli az anyagcsere-rendellenességek, a szívbetegségek, a mentális egészségügyi problémák és egyebek kockázatát.
Ahogy egy nő petesejtjei kimerülnek és elérik a menopauzát, a petefészkek kémiai kommunikációja elcsendesül. Ez megfelel a demencia, a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás és más korfüggő betegségek fokozott kockázatának. Minél korábban lép be egy nő ebbe az életszakaszba, annál nagyobb a kockázata ezen állapotok kialakulásának, és annál rövidebb lesz a várható élettartama. Azoknál a nőknél pedig, akiknél a petefészkek sebészeti eltávolítása miatt korán bekövetkezik a menopauza, a krónikus betegségek kockázata még jelentősebb. Ugyanis még azután is, hogy a menopauzával kezdődően a petefészkek megszüntetik a petesejtek kibocsátását, továbbra is védelmet nyújthatnak a nők általános egészségének megőrzésében – mondja Dr. Stephanie Faubion, a Menopause Society orvosi igazgatója. Csak az nem világos, hogyan.
Hogyan hosszabbíthatja meg a menopauza késleltetése az élettartamot?
Van némi bizonyíték, főleg állatokon végzett kísérletek alapján, ami arra utal, hogy a petefészek működésének meghosszabbítása javíthatja az egészséget és növelheti az élettartamot. Egerekben például egy fiatalabb állattól származó petefészek átültetése egy idősebb állatba meghosszabbítja az idősebb egér életét.
A tudósok most különböző módszerekkel kísérleteznek, hogy az embereknél meghosszabbítsák a petefészek működését és késleltessék a menopauza kezdetét.
Egy vállalat, az Oviva Therapeutics, a tesztelés korai szakaszában van – főleg egereken és macskákon – annak kiderítésére, hogy az anti-Müllerian hormon (AMH) gyógyszerészeti változata, amely befolyásolja, hány tüsző érik minden menstruációs ciklusban, felhasználható-e a petesejtvesztés csökkentésére. (Általában egy nő több tucat petesejtet veszít ciklusonként, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben csak egy petesejt érik meg.)
Gondoljunk az AMH-ra úgy, mint egy „porózus szövetre, amelyet a petefészek köré terítünk” – mondja Daisy Robinton, az Oviva társalapítója és vezérigazgatója, amely versenyez a Fehér Ház kezdeményezésének finanszírozásáért. Az AMH szintje határozza meg a lyukak méretét a szövetben; ha nagy, tátongó lyukak vannak (más szóval alacsony az AMH szint), sok petesejt távozhat minden ciklusban. De ha csak kis lyukak vannak (magas AMH szint), kevesebb petesejt juthat ki.
Az alapgondolatunk, hogy ha egy nő kevesebb petesejtet veszít, hosszabb ideig megőrizheti petefészek tartalékait és működését – mondja Robinton.
Több vizsgálat is kutatja a kérdést
A Columbia Egyetemen folyó klinikai vizsgálat is próbálja lassítani a nők petesejtveszteségének ütemét. A tanulmány egy rapamicin nevű immunszupresszív gyógyszer alkalmazását vizsgálja – amelyet szervátültetések kilökődésének megelőzésére használnak és az öregedéskutatás egyik kedvencének számít – 35 és 45 év közötti nőknél, hogy lássák, hogyan befolyásolja a petefészek tartalékait. A rapamicin befolyásolja, hány petesejt érlelődik havonta, és egereknél már kimutatták, hogy meghosszabbítja a petefészek működését.
A tanulmány még zajlik, és a kutatók még nem tudják, mely résztvevők kaptak gyógyszert vagy placebót, de a vizsgálat vezető tudósa, Dr. Zev Williams szerint két minta jelent meg. Egyes nőknél a petefészek tartalék normális szintű csökkenését látják, amit ultrahangokkal és AMH szintekkel mérnek, de másoknál úgy tűnik, hogy ez megváltozott „Ez ígéretes” – mondja Williams, a Columbia női egészségügyi adjunktusa, aki szintén pályázik az egészségügyi ügynökségi finanszírozásra.
A szakértők világossá tették, hogy az ilyen típusú kutatások célja nem az, hogy a női menstruációs ciklust a végtelenségig meghosszabbítsák, sem az, hogy a terhességet 70 éves korban lehetővé tegyék. Mindemellett a kezelések potenciálisan meghosszabbíthatják a termékenységet.
Főkép: Shutterstock
