A modern orvostudomány egyre nagyobb figyelmet szentel a bélrendszernek, egyre többet hallani a bélflóra, az úgynevezett mikrobiom fontosságáról. De vajon ugyanazt jelenti a két kifejezés? Milyen jellegzetességei vannak, és hogy vehetjük észre, ha felborult a bélflóra egyensúlya?Barnák Ildikó Andrea okleveles táplálkozástudományi szakember árulja el, mi mindenre van hatással a bélflóra működése és mit tehetünk az egészségének megőrzéséért.
Kezdjük az alapoknál: mi az a bélflóra, mit kell tudni róla?
Barnák Ildikó Andrea: Ha körbenéznénk egy szobában és mikroszkópos lenne a szemünk, akkor láthatnánk a körülöttünk hemzsegő mikroorganizmusokat. És nem csak körülöttünk, de a bőrünk külső és belső felszínén is megtalálhatóak ezek a mikrobák. Nem csak az immunrendszerünket, de a homeosztatikus működésünket is befolyásolják, nagy szerepet vállalva ezáltal az egészségünkben, emiatt nagyon fontos, hogy ezzel foglalkozzunk.
Bélflóra és mikrobiom. Mindkettőről egyre többet hallunk manapság, de ugyanaz a kettő?
Barnák Ildikó Andrea: A mikrobióta az emberi szervezet külső és belső felszínein ökoszisztémában élő mikroorganizmusok összességének a genetikai állománya. Ez a fogalom Joshua Lederberg nevéhez fűződik, aki felfedezéséért Nobel-díjat kapott (National Institutes of Health [NIH], 2009).
A bélflórát és mikrobiomot szinonimaként szoktunk használni az egyszerűség kedvéért, de tulajdonképpen a mikrobiom a mikrobióta szinonimája és a bélflóra a mikrobiom egy része. A gyomor-bél traktust benépesítő mikrobióta egy része a bélflóra, amely a vastagbélben helyezkedik el.
Ha megnézzük a tápanyag útját, már ott elkezdődik az emésztés a nyálban levő amiláz enzim által, amikor betesszük a szánkba az ételt. Majd végighalad a nyelőcsövön át a gyomorba, amely nem steril, kis mennyiségben ugyan, de már megtalálható egy baktériumfaj, a Helicobacter pylori, majd az étel továbbhalad a vékonybélbe, ahol felszívódnak a tápanyagok, itt főként a fakultatív anaerob baktériumok találhatóak meg, végül amit nem tudunk megemészteni, az tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok száma a legsűrűbb. Ezt a vastagbélben élő baktériumközösséget nevezzük bélflórának.
Milyen jellegzetességei vannak a bélflórának?
Barnák Ildikó Andrea:
Minden embernek egyedi a bélflórája, akárcsak az ujjlenyomatunk, de a főbb törzsek mindenki szervezetében megtalálhatóak. Amikor arról beszélünk, hogy bélflóra egyensúly, akkor arra gondolunk, hogy az idézőjeles jó baktériumok többségben vannak az idézőjeles rossz baktériumokhoz képest.
Mindig a törzsek egymáshoz viszonyított arányát kell vizsgálni.
Hogyan borulhat fel a bélflóra? Mi az oka?
Barnák Ildikó Andrea: A bélflóra egészsége különböző epigenetikai tényezőktől függ. Ilyenek a stressz jelenléte, a levegőtisztaság, a társas kapcsolatok, a táplálkozás módja, a háziállatokkal való kapcsolat.
A mindennapos stresszes állapot fokozza a patogén törzsek elszaporodását a vastagbélben, emiatt érdemes lehet különböző stresszlevezetési technikákat elsajátítani. Minél kevesebb időt töltünk a természetben, annál kevesebb élőlénnyel találkozunk és annál kisebb lesz a bélflóránk sokszínűsége. Emiatt is fontosak a társas kapcsolatok, a háziállatok tartása, az érintés által is mikrobacserélésre kerül sor, ami a diverzitást növeli.
Minél sokszínűbb a bélflóránk, annál jobb, azért sem szabad lekorlátozni az alapanyagokat, amiket fogyasztunk. Az a jó, ha minél sokszínűbb és változatosabb az étrendünk. Ha valaki évekig csak rizst eszik hússal, nagyon lecsökken a jótékony törzsek száma, mivel nem kerülnek be a különböző rostok, amik azokat táplálnák, ez hosszútávon egészségügyi problémákhoz, alultápláltsághoz is vezethet.
A túlzott finomított cukorbevitel növeli a gyulladást a szervezetünkben, a bélflóránkban pedig a számunkra kedvezőtlen törzseket táplálják, ezáltal felborulhat az egészséges egyensúly. A túlzott állati eredetű zsírok és fehérjék szintén a patogén törzseknek adnak táptalajt, illetve növelik a bél áteresztőképességét gyulladásfokozó hatásuk révén, így érdemes ezeket is moderáltabb mennyiségben fogyasztani, megelőzve a diszbiózist, vagyis a felborult bélflórát.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben levő tartósítószerek, ízfokozók, állagjavítók, mesterséges édesítőszerek szintén negatív irányban tudják befolyásolni a bélflóránkat, így érdemes hosszútávon kerülni a fogyasztásukat. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rostban szegény étrend, a gyakori antibiotikum szedés, a sok, gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztása negatívan befolyásolják a bélflóra összetételét.
Hogyan vehetjük észre, ha felborult a bélflóránk?
Barnák Ildikó Andrea: A bélflóra egyensúlyának felborulásában szerepet játszik az immunrendszerünk működésében, gyulladásos bélbetegségekben, mint például crohn-betegség, irritábilis bélszindróma, autoimmun-betegségek, allergiák vagy akár depresszió kialakulásában.
A kibillenés tünetei lehetnek ételintoleranciák, puffadás, hasmenés, hízás, fáradékonyság, hangulatingadozások vagy betegségekre való fogékonyság.
A táplálkozási- vagy környezeti eredetű emésztőrendszeri diszbiózis elősegítheti a kórokozó kolóniák túlszaporodását, amelyek így krónikus gyulladást okozhatnak és ezáltal nagy szerepet játszanak a krónikus anyagcsere- és bélbetegségek élettanában.
Hogyan állítható vissza a bélflóra egyensúlya?
Barnák Ildikó Andrea: Az egyik legfontosabb epigenetikai tényező a táplálkozás, így mindenképp annak optimalizálásával kellene kezdeni. A leghatékonyabb módja ennek a személyre szabott táplálkozási szaktanácsadás egészségügyi szakemberek által. Mivel ez egy lassú folyamat, minimum 3-6 hónap míg helyreáll az egyensúly, így szükség lesz hozzá sok-sok türelemre, ám a megfelelő étkezéssel, minél változatosabb módon táplálkozva és jó sok, nyers zöldséget is magunkhoz véve visszaállítható az egyensúly.
A magas rosttartalmú ételek (például gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek) étrendbe építése megnövelte a mikrobiális sokféleséget (Simpson és Campbell, 2015; Zhang, 2018). A többi epigenetikai tényezőt is érdemes figyelembe venni, tanulmányok kimutatták, hogy az aerobic gyakorlatok javítják a bélflóra diverzitását (főként a butirátot termelő baktériumoknak kedvez) és növeli a makromolekulák, különösen a szénhidrátok és fehérjék felhasználását a sportolók bélmikrobiomjában (Allen et al., 2018).
Mennyire jelentős a bélflóra szerepe?
Barnák Ildikó Andrea: A szervezetünkben levő mikroorganizmusok száma tízszer több, mint amennyi sejtünk van, genomjuk pedig százötvenszer hosszabb a humán genomnál.
Ezek a mikroorganizmusok részt vesznek az immunfolyamatainkban és a homeosztatikus működésünkben, például az összetett poliszacharidok emésztésében, a metabolizmusunkban, vitaminok szintetizálásában, gyógyszerek lebontásában. Tehát nagyon fontos a szerepe.
Mitől lesz jó vagy rossz egy bélflóra?
Barnák Ildikó Andrea:
Nincs ideális bélflóra összetétel, csak az egyénre jellemző optimális létezik. Ha a baktériumok egymáshoz viszonyított aránya megfelelő, a diverzitás nagy, akkor beszélünk optimálisról.
Többnyire a táplálkozásunktól függ, de nem lehet eltekinteni az egyéb epigenetikai tényezőktől sem.
Közelítsük meg kicsit lelki oldalról is: az érzelmi változások hogyan hatnak a bélflóránkra?
Barnák Ildikó Andrea: A gondolatainkat, a lelkünket és a testünket nem lehet külön választani, befolyásolják egymást. Így fontos hatással vannak ránk, csökkenthetik vagy növelhetik a diverzitást, mikrobák mennyiségét.
A mikroorganizmusok képesek hormonokat szintetizálni, a szerotonin és dopamin által hatással lehetnek a hangulatunkra, gondolatainkra, ételválasztásainkra, étvágyunkra. Depressziós betegeknél a patogének túlszaporodását figyelték meg a kutatók.
Mit jelent az, hogy a bélrendszerünben gyakorlatilag van egy második agy?
Barnák Ildikó Andrea: Az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül a mikrobiom folyamatosan kommunikál az aggyal, közvetlen idegi kapcsolat és idegi jeladó molekulák (neurotranszmitterek) termelése révén.
A „második agy”-nak nevezett bélrendszer több milliárd mikroorganizmusnak ad otthont, melyek közvetlenül befolyásolják az agyat és az általa küldött jeleket, például azzal, hogy stimulálják, vagy csökkentik az éhségérzetet, befolyásolhatják az ételválasztásainkat, érzelmi állapotunkat is.
Mi ennek az idegrendszeri háttere?
Barnák Ildikó Andrea: A neuroendokrin rendszer számos funkciót lát el az emberi szervezetben, mint például az anyagcsere szabályozása, stressz reakció, amelybe a mikrobiom is nagy szerepet vállal. Részt vesznek neuroendokrin folyamatokban is, neurotranszmittereket, hormonokat szintetizálnak, a baktériumok egy része pedig képes aktiválni a nervus vagust (bolygóideget), melyen keresztül kémiai jeleket küldenek a központi agyunkba. A mikrobiom és az idegrendszerünk között kétirányú kapcsolat, úgynevezett bél-agy tengely áll fenn.
Egy interjúban említetted, hogy a mikrobiom és az elhízás volt a kutatási területed a szakdolgozatod megírásakor – mi volt a kiindulási pont, miért éppen ez a téma érdekelt?
Barnák Ildikó Andrea: Sohasem voltam laikus, már gimiben is bioszos és fizika faktos voltam, az emberi test működése mindig is érdekelt, csodálattal töltött el.
Mikor külföldre költöztem, a megváltozott környezet miatt sokszor voltam beteg és hetente adtak antibiotikumot az orvosok, amitől egyre rosszabbul éreztem magam, majd irritábilis bélszindrómával diagnosztizáltak. Sajnos szinte semmit sem tudtam megenni kellemetlen tünetek, mint puffadás vagy hasmenés nélkül.
Nem csak a főbb allergének, mint a tejtermékek vagy a glutén okoztak problémát, hanem szinte minden. Nem akartam elfogadni, hogy csak krumplin vagy rizsen kell élnem életem végéig, hogy csökkentsem a tüneteket és tudtam jól, hogy ez táplálkozástanilag sem helyes. Visszaemlékeztem arra az időre, amikor nagymamám kovászolt ételeket készített és ahogy elkezdtem visszavezetni a fermentált ételeket, javulni kezdett az állapotom. Tudtam, hogy ez nem véletlen és így találtam a mikrobiom témakörre. Onnantól kezdve nem volt megállás, hajtott a kíváncsiság és a tudásvágy. Eredetileg csak a magam problémáját szerettem volna megoldani, de aztán az egész hivatássá vált. Ahogy elkezdtem a mikrobiomot támogatni, úgy javultak a tünetek. Már az egyetem előtt tudtam jól, hogy mi lesz pontosan a diplomamunkám címe és elkezdtem kidolgozni a részleteket a saját kutatásommal kapcsolatban.
Mire jutottál a kutatásodban, milyen eredményeket kaptál?
Barnák Ildikó Andrea: A kutatásomban részt vevő önkéntesek 3 hónapos táplálkozási anamnézis felvétel után egy kiinduló bélflóra vizsgálatot végeztek, majd az általam készített személyre szabott táplálkozási szaktanácsadást követve megismételték a vizsgálatot és az eredményekből következtetéseket vontam le a mikrobiommal kapcsolatban. Az eredmények igazolták a szakirodalomban olvasottakat.
Az elhízás a Firmicutes/Bacteroidetes törzsek arányától függ és a táplálkozással összefügg, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a többi epigenetikai tényezőt sem, mint például a stresszt, ami képes csökkenteni a jótékony törzsek mennyiségét.
Ha már az antibiotikumot említetted: eléggé benne vagyunk még a megfázásos, influenzás időszakban, valószínűleg többen szednek ilyenkor antibiotikumokat is, amihez a probiotikumok szedése is tanácsos. Pontosan mit jelent ez a kifejezés?
Barnák Ildikó Andrea: A probiotikumok élő organizmusok olyan formái, amelyek megfelelő mennyiségben adagolva jótékony hatást gyakorolnak a szervezetre. A leggyakrabban alkalmazott probiotikus baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobacterium. Széles körben alkalmazott baktériumok közé tartozik még a Bacillus, a Streptococcus és a Saccharomyces boulardii is.
De nagyon fontos, hogy az összetevőlistát nézzük meg, mielőtt megveszünk egy terméket, ha bizonytalanok lennénk, kérjük egészségügyi szakember segítségét.
Milyen a hatásmechanizmusuk, amelyet szervezetünkre gyakorolhatnak?
Barnák Ildikó Andrea: Megfelelően alkalmazva javítják a befogadó szervezet egészségi állapotát, például csökkentik a bélrendszer falának áteresztő képességét a sejtmembrán fehérjék szintjének szabályozásával, növelik a kehelysejtek mucin kiválasztását, valamint fokozzák azon defenzinek kiválasztódását, amelyek akadályozzák a kórokozók megtelepedését. Ezen felül növelik a rövid láncú zsírsavak és IgA mennyiségét, csökkentik a luminális pH-t, valamint növelik az immunsejtek hatékonyságát, ezzel segítik a szervezet kórokozók elleni védelmének fenntartását (Gallo, Passaro, Gasbarrini, Landolfi, & Montalto, 2016).
Milyen hatással van az antibiotikum a szervezetre, ha megfeledkezünk a probiotikum szedéséről?
Barnák Ildikó Andrea:
Az antibiotikumokkal kapcsolatban elsősorban a legfontosabb az lenne, hogy csak indokolt esetben kapják a betegek és célzottan felírva, ne vakon, elkerülve a későbbi esetleges antibiotikum-rezisztenciát, ami komoly probléma is lehet a jövőre nézve.
Antibiotikum szedése esetén fontos figyelni a táplálkozásunkra és étrend-kiegészítők helyett a fermentált ételeket fogyasztani.
Mi lenne a legfontosabb tanácsod olvasóink számára a bélflóra egyensúlyának megőrzése szempontjából? Mire figyeljünk oda leginkább?
Barnák Ildikó Andrea:
A legfontosabb tanácsom, hogy ne kövessenek különböző szigorú divatdiétákat és ne bízzanak akárkiben a táplálkozás terén.
Hiszen hosszútávon súlyos következményei lehetnek a helytelen táplálkozásnak, felborulhat a bélflóránk egyensúlya, ami különböző betegségekkel is járhat. Ezt senki sem szeretné, és sokkal jobb, ha megelőzzük a problémákat. A kereso.enkk.hu oldalon név szerint utána tudnak nézni, hogy az adott illető, aki tanácsot ad, egészségügyi szakember-e.
