Már az 1930-as évektől bizonyított tény, hogy a stressz csökkenti az immunrendszerünk ellenálló képességét, az orvosi gyakorlat sokszor mégsem veszi figyelembe az esetenként tragikus tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak egy-egy betegség kialakulásához. Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos vallja, hogy a rák, a szenvedélybetegségek, sőt, majdnem minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására, így az érzelmek nagymértékben hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához is. A betegség gyakori tüneteit, kialakulásának lelki okait és kezelési lehetőségeit vettük számba az asztma világnapja alkalmából.
1998 óta tartják az asztma világnapját minden év május első keddjén, melyet a Világmozgalom az Asztmásokért szervezet kezdeményezett. A világ nagy részén minden egyes évben jóval több az asztmás, mint a megelőző évben, ezért a világnap célja az edukáción felül annak elősegítése, hogy a betegek maguk is ellenőrizhessék és kezelhessék betegségüket. Ha te, vagy egy közeli családtagod érintett a témában, olvass tovább: sorba vesszük az asztma kialakulásának genetikai, környezeti és lelki okait, leggyakoribb tüneteit és kezelési lehetőségeit.
A testi egészségünk és az érzelmeink
Az már az 1930-as évektől bizonyított tény, hogy a stressz csökkenti az immunrendszerünk ellenálló képességét: minél szomorúbbak vagyunk, annál gyengébb a testünk védekező rendszere, amely számos formában, például egy megfázás formájában is tetten érhető.
Dr. Máté Gábor magyar származású, kanadai világhírű orvos azt vallja, hogy a rák, a szenvedélybetegségek, sőt, majdnem minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására.
Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. Dr. Máté Gábor: A test lázadása c. könyve személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. A könyv tudományos kutatások eredményeit, Dr. Máté Gábor páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre.
Az érzelmek befolyásolják az immunrendszert, az idegrendszert és a hormonokat is. Dr. Máté Gábor úgy tartja, hogy ha az orvoslás elválasztja ezeket egymástól, akkor felborul a rendszer. A stressz, a trauma fizikai tüneteket képes okozni, gyors szívverést, túlzott idegrendszeri működést. Az érzelmi inger egy pillanat alatt megváltoztatja a test működését, ennek vagyunk kitéve a nap huszonnégy órájában, akár tudatában vagyunk, akár nem.
Szintén Dr. Máté Gábor fogalmaz úgy, hogy az orvosi tankönyvek kizárólag biológiai szempontokat mutatnak be egy-egy betegség okainak feltárása során. Néhány elszigetelt esetben a toxinokat említik okozó tényezőkként, de a genetikai hajlandóságot nagyrészt csak feltételezi az okok megnevezése során. Az orvosi gyakorlat ezt a szűk fizikai gondolkodást tükrözi, mivel a szakemberek nem fontolják meg a különös, esetenként a tragikus tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak egy-egy betegség kialakulásához. Ezzel párhuzamosan viszont azt is bizonyított, hogy egy közeli szerettünk közelsége és támogatása is képes enyhíteni a tüneteket.
A világhírű orvos az alábbi videóban 18 percben foglalja össze a gyermekkori traumák és felnőttkori krónikus megbetegedések és függőségek kialakulása közti kapcsolatot (magyar felirat a Feliratok gombra kattintva érhető el):
Mi történik egy asztmás roham során?
Asztmás rohamnál (a görög szó jelentése „nehéz légzés“) a hörgők, vagyis a tüdőbe vezető légutak időlegesen beszűkülnek, és a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódnak. A hörgőket bélelő nyálkahártya megduzzad és begyullad. A PNI (pszicho-neuro-immunológia) rendszer mindegyik tagja, az érzelmek, az idegek, az immunsejtek és a hormonok is befolyásolhatják az asztmás rohamot.
Az idegrendszeri reakciók a különböző ingerek, például az érzelmek hatására beszűkíthetik a légutakat. Az immunrendszerünk felelős a hörgők nyálkahártyájának a gyulladásáért, ami az aszta egyik fontos jellemzője. A végső következmény a légutak nyálkahártyájának a megduzzadása és a gyulladást okozó váladék felhalmozódása a hörgőkben.
Egy asztmás beteg számára nem a belégzés, hanem a szűkült hörgőkön át a kilégzés okozza a legnagyobb problémát. Ilyenkor a betegek minden egyes kilégzéskor úgy érzik, hogy megfeszül a mellkasuk. Akut rohamoknál az erőltetett kilégzés miatt az összeszűkült hörgők sípoló, fütyülésre hasonlító hangot adnak ki.
Az asztma okai
Egy asztmás beteg légutai nagyon érzékenyek, és fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, amelyek aztán asztmás rohamot eredményezhetnek. Az asztmával küzdő páciensek egy részénél örökletes tényezők játszanak szerepet, de a szakértők szerint nagyobb százalékban a környezeti hatások váltják ki a folyamatot.
Az asztma jelenleg a magyar lakosság kb. 8%-át érinti, és ez az arány ismeretlen okokból rohamosan nő – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A nem megfelelően kezelt szénanáthások kifejezetten veszélyeztetettek a súlyos asztma kialakulására.
Az asztma kialakulásának lelki okai
A harag miatti szorongás és más negatív érzelmek mélyen berögzülhetnek a testbe, végső soron a testet és a lelket összekötő kapocs, a PNI (pszicho-neuro-immunológia) rendszer sokszoros és finom kölcsönhatásain keresztül alakulnak át biológiai változásokká. Ez az út vezet a szervi megbetegedésekhez, fiziológiai védelmi vonalaink ekkor már nem védenek bennünket.
Máté Gábor: A test lázadása c. könyvében leírja, az érzelmek nagymértékben hozzájárulhatnak tehát ahhoz is, hogy valaki hajlamossá váljon az asztmára, függetlenül attól, hogy mi váltotta ki a rohamot – legyen szó szorongásról, hideg levegőről vagy éppen aszpirinről. Sajnos a krónikus érzelmi stressz érzékennyé teszi az immunrendszert, így aztán érzékenyen reagálhat bármire, ami asztmás rohamot idézhet elő.
Könyvében a szerző arról is ír, hogy sok – asztmás gyerekkel és felnőttekkel – végzett vizsgálatban dokumentálták azt, hogy szorosan összefügg a betegség súlyossága a társas kapcsolatok által kiváltott érzelmi állapotokkal.
Az asztma kialakulását befolyásoló és az asztma tüneteit súlyosbító tényezők, rizikófaktorok a következők:
– öröklött, genetikai tényezők
– elhízás
– környezeti tényezők
– dohányzás (aktív és hosszan tartó passzív dohányzás)
– Egyéb, vírusos eredetű felsőlégúti megbetegedések.
Az asztma tünetei
Az asztma tünetei az egészen rövid pár perces légzészavartól a hosszabb rohamokig, egyéni állapottól függően változhatnak. Szinte minden asztmás beteg más asztmás tünetekről számol be. Gyakran előforduló tünetek:
– gyorsuló vagy nehezebbé váló légzés, zihálás
– gyakori köhögés, ami elsősorban éjszaka, de fizikai terheléskor is jelentkezhet
– mozgás során gyengeség érzése, kifáradás érzése, ami felgyorsuló rövid légzéssel vagy sípoló légzéssel is társul
– mellkason szorító, nyomó érzés
– alvászavarok
– meghűléses, hurutos tünetek
Mikor jelentkeznek az asztma tünetei?
Asztma bármely életkorban kialakulhat, azonban gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegségnek számít.
Az asztma tünetei gyerekeknél leggyakrabban hároméves kor körül alakulnak ki. Az asztma tünetei időnként „eltűnnek”, csillapodnak, majd újra visszatérnek.
Az asztma tüneteinek előfordulása és erőssége jellemzően egyénenként változik, az összes asztma tünet egyszerre csak nagyon ritkán fordul elő.
Az asztma kezelési lehetőségei
Az asztma kezelésére számos gyógyszer alkalmazható, melyek szakszerű szakorvosi ellenőrzés mellett képesek a betegség romlását lassítani, az asztmás tüneteket mérsékelni a beteg számára. A gyakori és felügyelt gyógyszerhasználattal szemben sokkal nagyobb kockázatot jelent a betegség előrehaladásában, ha a beteg elhagyná azok alkalmazását.
Az asztma kezelése különleges körültekintést igényel várandósság és szoptatás idején. A súlyosabb rohamok a rendszeres gyógyszerhasználattal megelőzhetőek.
Az asztma kezelés kiegészítő eszköze lehet például a sópipa használata, sóbarlang látogatása, a kíméletes, rendszeres testmozgás, a homeopátia vagy akár az akupunktúra is.
Forrás:
Dr, Máté Gábor: A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket
Asztma okai, tünetei és kezelése – Tüdőközpont (tudokozpont.hu)
Asztma – allergiáról mindent egy helyen (allergiakozpont.hu)
