Manapság folyamatosan olvashatunk a különböző diétázási trendekről, gyors fogyást és jobb egészséget ígérő varázsmódszerekről, amiktől bizony könnyű elcsábulni. Az ember jobban akarja érezni magát a bőrében, de lehetőleg minél gyorsabb eredményre vágyik. Pedig a diéták káros hatásai mindig ott bujkálnak a háttérben. Elővigyázatosság híján hamar jönnek a testi-lelki problémák, ahogy arról Asiama Evelyn sportspecifikus dietetikus mesélt nekünk.
Ezek lehetnek a diéták káros hatásai a kezdeti sikerek után
Gyakran látjuk, hogy valaki szeretne megszabadulni néhány kilótól vagy arra vágyik, hogy jobban érezze magát a bőrében. Hogyan válasszon magának megfelelő diétát, aki ebben a cipőben jár?
Fontosnak tartom, hogy visszamenjünk a gyökerekhez és meghatározzuk, mit értünk diétázás alatt. Gondoljunk csak a böjtre. Ennek a célja egy testi és szellemi megtisztulás, ami átmenetileg könnyít a szervezeten és felfrissíti azt.
Fotó: Shutterstock
Ha azonban valakinek a fogyás/testtömeg csökkentése a célja, az valószínűleg eleve kudarca van ítélve. Hiszen hirtelen megváltoztatja a szokásait, drasztikusan eltér az étkezési metódusaitól (például csökkenti a kalória-bevitelt, de fokozza az energia-leadást), amitől a szervezete szinte sokkot kap.
Ez miben nyilvánul meg?
Először lehetséges, hogy elindul a fogyás, kevesebbet mutat a mérleg. Ez azonban általában csak vízveszteség. Aztán a folyamat lelassul vagy akár meg is áll. A diétázó pedig dühös és szomorú lesz, hová tűntek a korábbi eredmények, ezért még extrémebb fokozatra kapcsol. Gyakran látom például, hogy különböző nyersanyagokat (pl. szénhidrátok) kezd el valaki kerülni és démonizálni, ami mentális stresszt is jelent. Mivel ugyanakkor a szervezete átkapcsol túlélő üzemmódra, folyamatosan igényelni fogja a megszokott ételeket, ízeket, mennyiségeket, ami sóvárgást vált ki. Ez hamar átcsap egyfajta önbüntetésbe, purgálásba, előbb-utóbb pedig megszakítja a diétát, például egy falásrohammal. A testtömegnél ez például a jojó-effektushoz, azaz a súly ingadozásához vezet, ami olyan, mint egy ördögi kör, nagyon nehéz belőle kiszállni.
Jobb, ha megismered a tested jelzéseit!
Miért van az, hogy olyan ételeket iktatunk ki, amiket egyébként kedvelünk?
Ha belegondolunk, a testünk reagál arra, hogy mi a jó nekünk. Ez az ún. testtudatosság, aminek elsajátítása az intuitív étkezés egyik alapja is. Ha szeretünk valamit, akkor először érdemes megérteni, miért van ez. Mert jobb kedvünk lesz tőle? Vagy mert felmelegít minket belülről? Mert egy szeretett ember, például a nagymamánk jut róla eszünkbe? Mert táplálónak érezzük? Ahelyett, hogy megmondó-emberekre és globálmárkák óriásplakátjain szereplő üzenetekre hallgatunk, sokkal fontosabb lenne ezt tudnunk, mert többet árthatunk magunknak, mint amennyit segítünk.
Ezek isérdekelhetnek
Fotó: Unsplash
Ezt miben tapasztalhatjuk meg?
Az egyhangú étrend egyhangú tápanyag-bevitelhez, így akár hiánybetegségekhez is vezethet. Vagy az is lehet, hogy valami túl sok lesz. Például, ha elkezdünk ész nélkül nyers zöldséget enni, a túlzott rostbevitel székrekedést, puffadást okozhat eleinte, és megköthet egyes tápanyagokat. A bél nagyon alkalmazkodó szerv, de idő kell neki az átálláshoz.
Ha nagyon alacsony a kalória-bevitel, akkor elkezd kimerülni a szervezet, hormonális és mentális problémák is jelentkeznek viszonylag hamar. Kimaradó menstruáció, rossz alvás, megváltozott szénhidrát-anyagcsere – csak néhány a diéták káros hatásai közül.
Persze a testnek vannak tartalékai, de ha ezeket nem töltjük, el fog fáradni és bekapcsol a védelmi rendszer. Csak a létfenntartó funkciók fognak ideig-óráig működni, mint a légzés és a szívverés.
Akkor étrendet váltani nem is lehet a diéták káros hatásai nélkül?
Dehogynem, de itt a helyes táplálkozás elsajátításáról van szól, ami nagyon mély önismereten kell, hogy alapuljon. Emellett szükséges szakember segítségét is igénybe venni, testi-lelki fronton egyaránt.
Fotó: Shutterstock
Határozzuk meg a célt és értsük meg saját magunkat. Az egészségfejlesztésért tesszük? Vagy igazából elismerésre, szeretetre vágyunk? Ha ezt tudjuk, kérjünk segítséget, menjünk el orvosi kivizsgálásokra. És itt nem a divatos ételintolerancia-vizsgálatra gondolok, hanem dietetikus, gasztroenterológus bevonására. Írjunk táplálkozási és érzelmi naplót.
Sokkal több minden kiderül ebből, mint a kalóriaszámolgatásból. Iktassunk ki vagy emeljünk be új ételeket, színesítsük a tányérunkat. Ezentúl, ha a szakember úgy ítéli meg, szedhetünk étrend-kiegészítőket. Véleményem szerint a siker az arany középútban és egyfajta szemléletváltásban rejlik, amit hibás a „diéta” szóval fémjelezni.
Asiama Evelynt kövessétek Facebookon és Instagramon!
Főkép: Shutterstock
